Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
1. szám - Molnár Béla–Kuti László: A Kiskunsági Nemzeti Park miklapusztai területének földtani és vízföldtani viszonyai
18 HIDROLÓGIAI KÖZIjÖNY 2001. 81. ÉVF. 1. Sí. c) A nyugalmi talajvízszint értékeket tengerszintre számítottuk át (6. ábra). E számítás kimutatta, hogy a talajvíztükör 88-93 m tszf: magasságban volt. Ez azért fontos, mert ebből a talajvíz-szivárgási irányokra következtethetünk A korábbi vízföldtani térképezésből ismerjük, bogy a terület egykor a regionális talajvízgyüjtó legmélyebb pontján, a Duna-völgy középső részién volt (Kun L. 1989) A talajvíz mind a Duna, mind pedig a Hátság felől ide szivárog, ami itt megreked és a felszíni vízzáró rétegek miatt mennyisegét csak a párolgás csökkenti A regionális áramlásokon kívül azonban a terület É-i részén egy, a déli részén pedig két helyi szivárgási központ is kijelölhető, anelyck Colé minden irányból szivárog a talajvíz (6. íbrm) d) A talajvíz összes oldott anyag tartalmát 34 vízminta vizsgálata alapján adjuk meg. Az oldott anyagtartalom 608,40-8515,15 mg/l között változott. Az É-i részen nagyobb 6000-9000 mg/l közötti értékde is vannak, de a 2000-5000 mg/l összsótartalmú víz is jdentós (7. ábra) Mindkét területrészen jellemző, hogy a legnagyobb sótartalmú vizek a hdyi talaj vízgyűjtóknd vannak. A korábbi vizsgálatokból tudjuk, hogy ezt a kapillárisán fdemdkedó talajvíz evaporációja okozza (MOLNÁR B. 1999.) e) Kérdés a továbbiakban, hogy az összsón bdül milyen kationok és anionok uralkodnak. Mivd a terület fontos természeti értékét a szikesedés jdentt megnéztük a talajvíz nátrium tartalmát. Ez az E-i területrészen, és különösen annak is a Ny-i felén 1000-3000 mg/l, K-i részén pedig 500-1000 mg/l közötti (& ábra). 2Í14 Jelmagyarázat: 0-1000 mg/I £1—] 1000-2000 mg/l 2000-3000 mg/l pl l | 3000-4000 rag/l |— | 4000-5000 mg/l [= 1 S000-6000 mgfl [j] 6000-7000 mg/l [jjif^ j 7000-8000 mg/l H~H H 8000-9000 mg/l 7. ábra. A talajvíz összes oldott anyag tartalma Sah anient of groundwater D-en a 20004000 mg/I alatti érték az általános, de itt jelenik meg a legkisebb, 1000 mg/I alatti érték is. Megállapítható tehát, hogy a talajvíz összsótartalma mind a terület Éi, mind pedig D-i részén igen jelentős és lényegesen meghaladja a hátsági vizek átlagos (500-2000 mg/1) tartalmát (RÓN AI A. 1956). A nagy sótartalom összhangban van a terület szikes jellegével. Jelmagyarázat: & ábra. A talajvíz nátrium tartalma Sedan anteai •( graoadwater D-en a nátrium mennyisége 100-2000 mgA kőzött változik. Mind Éoo, mind pedig D-en általában a peremek, vagyis a morfológiailag kissé magasabb sávok felé csökken a talajvizek nátrium tartalma, amely további bizonyíték arra, hogy a talajvíz a legmélyebb rész felé szivárog és ott tömenyedik be. Az altalajt a legtöbb esetfctn, mint láttuk, karbonátiszapok adják. Ezért a talajvíz kalcium tartalmit vizsgálva megállapítható volt, hogy az 30 mg/l -óé! kisebb és a 100 mg/l -nél nagyobb mennyiségben volt jelen. A terület pereme, vagyis a morfológiailag magasabb részek felé voltak a nagyobb, és középen a kisebb értéket Ez alól csak a terület legdélibb része jelentett kivételt, itt középen volt 100 mg/I-nél nagy obb érték. Mivel a karbunátiszap uralkodólag dolomit összetételű, érdekes a talajvíz magMzium tartalmának előfordulása. Ez 30 mg/1-oél kisebb és 300 mg/l között változott, vagyis nagyobb volt. mint a kalcium mennyisége. É-on középen voltak a legkisebb, D-en a legnagyobb értékek
