Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

3. szám - Dr. Benedek József (1876–1941) emléktáblájának avatása

A HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY MELLÉKLETE IX A tanulmány szerzője ismerteti az alkalmazott vizsgálati módszereket, az egyes megfigyelőhelyeken a jellemző halfajtákat, előfordulásukat és a domináns fajt, a halpusztulás alakulását a Duna főágában és a mellékágakban a Vízlépcső építése előtt és után. Kétségtelen, hogy a Vízlépcső építése befolyásolta a halak életterét s az első időszakban 1992-1998 között az egyedszám és a diverzitás csökkent a vízmegosztás következtében. A helyzeten a fenékküszöbök építése sokat javíthat, de az eredmény csak hosszabb távlatban értékelhető. (Szöveg: 15 old., irodalom. 34, szövegközti, számozatlan táblázat: 9). 13. Cerny, J.- Kvaszová, B.: A Gabcíkovo/Bős-i Vízerőműrendszer létesítményeinek hatása a halállományra az adatok áttekintése A tanulmányban - a Szerzők - a Gabcíkovo/Bős-i Vízerőműrendszer létesítményeinek hatását az egyes halfajok előfordulására a Duna szlovákiai szakaszán táblázatos formában adták meg. A táblázatokat az egyes halfajoknak a Dunában való előfordulása szerint osztották fel, az időszakokat a Vízlépcső építésének megfelelően állapították meg, így először az 1960-as években, majd közvetlenül a vízlépcső építését megelőző időszakban, az 1980-as években, majd a Gabcíkovo/Bős-i Vízerőműrendszer létesítményeinek üzembehelyezése után, az üzemelés hatásának mérlegelésére. Néhány egyéb, tájékoztató jellegű adatot is csatoltak a tanulmányhoz. A megfigyelésekre és a halállomány életfeltételeinek jobb biztosítására vonatkozó javaslatot is tettek, így pl. a Duna vizében a szennyező anyagok csökkentése szükséges; előnyös volt a halállomány szempontjából a hullámtéri mellékágakon a vízborítás biztosítása, itt a halak a szaporodásra találnak megfelelő feltételeket; ehhez azonban a megfelelő műszaki létesítményeket kell biztosítani ahhoz, hogy a halak a mellékági hullámtérre kijuthassanak. (Szöveg: 7 old., irodalom: 24, táblázat: 1). 14. Kirka, A.: A Cunovo/Dunacsúnyi Tározó halfaunája és halászata A Cunovo/Dunacsúnyi Tározó az eredeti Hrusov/ Körtvélyes - Dunakiliti Tározó felső része. Teljes egészében szlovák felségterületen helyezkedik el, területe 2518 ha. Rendkívül fontos szerepet játszik a halfauna szerkezete és a halászat szempontjából a megfelelő vízmennyiség és vízminőség biztosításában. A halak 66 osztályát tárgyalják a tanulmányban, s ezen belül 38 halfajt sikerült azonosítaniuk. Másik 15 faj valószínűleg szintén jelen van, 9 faj jelenlétét bizonytalannak ítélték, 4 fajról pedig megállapították, hogy nem fordul elő a Tározóban (a részleteket táblázatban rögzítették). Úgy tűnik, hogy az élettelen és élő környezet összetevőinek (abiotikus és biotikus tényezők) hatását a régebbi becslésekben túl szigorúan ítélték meg. A Tározó nem gyakorol olyan nagymértékű káros hatást, mint feltételezték. Sok egyéb funkciója mellett a Tározó igen fontos szerepet tölt be, pl. a kiemelkedően nagy vízhozamok esetén, amikor is kiterjedt menedékhelyként szolgál a felvíz felőli oldalról igen nagy távolságból odasodródott halak számára. A Szerzők dokumentálták, hogy a Tározó halfaunája változatos, értékes mind zoológiai, mind ökológiai szempontból, és alkalmas egy jobb, folyamatos és hosszú időre tervezett feltételrendszer kialakulásának bizonyítására. (Szöveg: 2 oldal, irodalom: 22, táblázat: 1). 15. Nagy, S.: A makro-zoobentosz összetételének szerepe a Cunovo/Dunacsúnyi Tározó trofitási potenciáljára, különös tekintettel a halfauna összetételére A Cunovo/Dunacsúnyi Tározóban ötéves időszakban (1994-1998) vizsgálták a makro-zoobentosz (a vízfenéken élő, szabad szemmel is látható állati élőlények) mennyiségi és minőségi összetételét, különös tekintettel a víz minőségére és trofitási potenciáljára (az elsőleges szervesanyag-termelés intenzitásfoka a vizekben), különösen a halfajokra gyakorolt hatását illetően. 175 fajt illetőleg taxont jegyeztek fel, amelyek 22 rendszerezett csoporthoz tartoztak. A leggazdagabb rendszerezett csoport a Chironomidae (Diptera) 70 fajjal illetőleg taxonnal. Az egész tározó átlagos egyedsűrűsége 31.678 i.m"

2 és a biomassza átlagos tömege 225,2 g.m"

2. A szubsztrátum (a mikroorganizmusok hasznosítható tápláléka) uralkodó típusaitól függően 5 bentikus közösség alakult ki. A makrozoobentosz átlagos biomasszája a Tározó teljes területén (felületén) 8600 t, ami megközelítőleg 1720 t hal-testtömegnek felel meg, és ez 20 %-os ökológiai hatékonyságot jelent. A vízminőség a halak számára a Pantle-Buck index alapján második osztályba sorolható (tiszta víz), ami megfelel a 757221. sz. Szlovák Műszaki Normának. (Szöveg: 2 old., irodalom: 12, táblázat: 3, kép: 2). 16. Somsak, L.: A hullámtér ökoszisztémáinak növényi összetétele és vegetációs feltételei A tanulmányok többsége a vegetáció összehasonlításával foglalkozik a Gabcíkovo/Bős-i Vízlépcső létesítményeinek üzembehelyezése előtt és után. A Duna Zitny Ostrov/Csallóközi, illetőleg szigetközi hullámterének ökoszisztémái egyedülállónak számítanak nemcsak európai, de világviszonylatban is. Történeti nézőpontból szintén egyedinek tekinthetők, de az 1950-es évek végén - a fennállott helyzet - nem volt eredetinek mondható. Megközelítőleg a 12. század végéig a Duna a mai Maly Dunaj/Kis Duna nyomvonalán haladt. Az 1865-1890-es időszakra a vegetáció a Zitny Ostrov/Csallóközi terület felső, északi részén kezdett kiszáradni annak a következtében, hogy a vízhozam a jelenlegi Duna-meder nyomvonalán kezdett koncentrálódni. Az ártéri erdők jelentős részét - ezidőtájt már - mezőgazdasági területek foglalták el. Ilyen módon a folyó, a jelenlegi Duna, az eredeti helyéről, az alluviális síkság északi részéről a kisebb vízhozamú déli ág helyére terelődött át. A hajózási feltételek