Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

3. szám - Dr. Benedek József (1876–1941) emléktáblájának avatása

X HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001

. 81. ÉVF. 3. SZ. javítása (1970-1976) további gyors vízszintcsökkenést eredményezett a folyó főágában, megszakította a folyamatos összeköttetést a hullámtéri mellékágakkal és távolabbi környezetében is a talajvízszintek süllyedését eredményezte. Ekkor veszi kezdetét a nagy ártéri erdők pusztulása, főleg Bratíslava/Pozsonytól alvíz felé eső részen. A Vízerőmű üzembe helyezése után új ökológiai helyzet állt elő. Azokon a területeken, ahol a hely nem alkalmas mezőgazdasági művelésre, monokultúrák számára - ezek főleg az alacsonyabb fekvésű holtágak, izolált vagy nehezen megközelíthető szigetek - részben megmaradt az eredeti természetes erdei vegetáció, vagy annak maradéka, illetőleg új erdő telepíthető. így egyes helyeken javasolják a természetes növénytársulások biodiverzitásának (sokféleségének) visszaállítását, regenerecióját. Az erre alkalmas helyeket a tanulmány felsorolja. (Szöveg: 4 oldal, irodalom. 12, ábra: 5). 17. Bublinec, E. - Kukla, J.: A talaj minősége a Gabcíkovo/Bős-i Vízlépcső környezetében A Gabcíkovo/Bős-i Vízlépcső létesítményeinek területe ahhoz a területhez tartozik, amelyen a talajt hosszú idő óta a víz útja szabályozza. A védőgátak építése sokkal intenzívebb igénybevételnek van kitéve, mint amikor ezen a helyen hagyományos ártéri erdők álltak. A talajvíz-, tápanyag-viszonyok megfigyelhetően megváltoztak a múltban. Például, az erdő talajában élő, mikroszkopikus élőlényközösség jellege is átalakult. A nyár- és akácfa monokultúrák - szemben a természetes növénytársulásokkal nem tudtak az erdő talajának kellő árnyékot biztosítani. Ennek következtében a füves növényzet fajta-összetétele és a talaj is megváltozott. Főleg a talajvíz és a talajnedvesség feltételeinek változása befolyásolhatta a Gabcíkovo/ Bős-i területen a fitocönózist (a terület jellegzetes növénytársulásait). Mindez csökkenti annak esélyét, hogy a természetes erdők helyreállíthatók legyenek. Általában nem lehet a talajvíz- és a talajnedvesség- változások eredeti folyamatait szimulált árhullámmal előállítani. Léteznek azonban műszaki eszközök a talaj vízszínt és az árhullám mesterséges szabályozására. Ráadásul, viszonylag szabatosan lehet számítani a szimulált árhullám és talajvízszint összetartozó paramétereit, s ezzel - bizonyos mértékig - a terület fitocönózisa befolyásolható. (Szöveg: 7 oldal, irodalom: 7, táblázat: 11). 18. Kubícek, F.: A füves növényzet produktivitása a Dunaisíkság ártéri erdeiben A Szerző a füves növényzetborítás biomasszájának produktivitását a Dunai-síkság (Kisalföld) ártéri erdeiben a Gabcíkovo/Bős-i létesítmények üzembehelyezése előtt és után táblázatban mutatja be. A fa-borítottság és a biomassza növekedés tendenciája a talajvízszínt növekvő tendenciáját tükrözi a Gabcíkovo/Bős-i Vízlépcsőrendszer létesítményeinek üzembehelyezése óta. A füves aljnövényzet produktivitása nagy volt a nyárfa- és fűzfa monokultúráknál, mialatt a természetes (ártéri erdei) környezetben a nagyobb fákkal való borítottság és bokros aljnövényzet miatt alacsonyabb volt, megközelítőleg megfelelt a Vízlépcső építése előtti állapotnak. Ha a Gabcíkovo/Bős-i Vízlépcsőrendszer létesítményei kockázatot jelentenek az erdősítés nézőpontjából, akkor ez a kockázat elsősorban a termesztett nyárfa erdőkkel borított területekre vonatkozik, de nincs kockázat a Dunai síkság ártéri erdei génállományának veszteségét illetően. Ezzel ellentétben, néhány helyen a talajnedvesség mérsékelt csökkenése miatt, az ártéri erdők fejlődésében (amelyek a természetes erdő vegetációhoz közel állnak) a telepített nyárfa erdőkkel szemben - remélhetünk némi megfordítható tendenciájú (és így kedvező) változást. Ezt a tényt alátámasztják az erdei aljnövényzetre vonatkozó megfigyelések eredményei is. (Szöveg: 3 oldal, irodalom: 10, táblázat: 5). 19. Oszlányi, J.: A levélterület indexének dinamikája a Duna hullámterének erdei ökoszisztémáiban az 1988-1998 közötti időszakban A vizsgált megfigyelőhelyek a Gabcíkovó/Bős-i Vízlépcsőrendszer által befolyásolt terület három részére jellemzők. A megfigyelő helyeket a Cunovo/Dunacsúnyi Tározó kedvezően befolyásolja (a talajvízszínt emelkedése), az erdei ökoszisztémák (élőközösségek) újraéledése megkezdődött. Ez visszatükröződik az ökológiai paraméterek növekményének nagyobb értékeiben is, így pl. a levél területi index megnövekedett értékeiben. A legtöbb megfigyelőhely viszonylag nagyobb részét foglalják el azok az ártéri erdők, ahol kis, nem jelentős talaj vízszínt változás (pozitív vagy negatív) előfordult, és így ezt még a levélterület index változása nem tükrözi. Ez azt jelenti, hogy a fa és bozót (cseije) réteg optimálisan egészséges állapotban van, és a Gabcíkovo/Bős-i Vízerőmű létesítményeinek hatása az erdei ökoszisztémákra elhanyagolható és nem jellemző. A Dobrohost'/Doborgaznál létesített megfigyelőhelyek, a vízkivételi mű felett, és az elhagyott Duna-meder mentén keskeny sávban, amelyet a talajvízszínt csökkenése negatívan befolyásolt, az ártéri erdők ökoszisztémájának egy része jelen van. A Dunai ártérnek ezen a viszonylag szűk és keskeny részén a levél-területi index fokozatosan csökkent és az egyéb, az erdő növekedését jelző ökológiai jellemzők ugyancsak romlottak. (Szöveg: 5 oldal, irodalom: 3, kép: 1, táblázat: 2). 20. Smelko, S.: Fafajták átmérőjének növekedése és növekménye a Gabcíkovo/Bős körül élő erdőkben A fák magasságának és átmérőjének megfigyelésén alapuló vizsgálatok és a közölt adat-analízisek megerősítik, hogy a Gabcíkovo/Bős-i létesítmények üzembehelyezése és a talajvíz járásában bekövetkezett változások a környező területen nem okoztak negatív változást az erdők fáinak növekedési folyamatában. Ellenkezőleg, az átmérő növekménye és a fa növekedésének intenzifikálódása volt