Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

3. szám - Dr. Benedek József (1876–1941) emléktáblájának avatása

A HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY MELLÉKLETE V lesztési lehetőségek megvizsgálása (új tevékenységek, műszaki létesítmények, az állapot javulásának mérésére vonatkozó módszerek, stb ). Olyan (vízi)mérnöki létesítmény, mint amilyen a Gabcíkovo/Bős - Nagymaros Vízlépcsőrendszer, a felszíni és a felszín alatti vízzel való gazdálkodás eszköztárának széles skáláját öleli fel, és az infrastruktúra fejlesztési lehetőségeit kínálja. Ezért nemcsak a védelmet, de a korábbi állapotjavítását, sőt a távlatban: optimalizálását is el lehet érni. Tipikus példa erre a folyó hullámtéri mellékágai vízellátásának helyreállítása. Ezt a vízellátást (vízpótlást) megállapodás szerint lehet szabályozni, a vizet a különböző (hullámtéri) mellékágakba lehet irányítani és a vízszintet (pl. csőátereszek létesítésével) igények szerint lehet szabályozni. A hullámterek elárasztását kísérletileg kipróbálták és rendszeresen alkalmazzák a szlovák oldali hullámtéren. Általában, az ilyen szabályozási eszközök alapját képezhetik a régió gazdálkodása fejlesztésének (pl. a mezőgazdasági fejlesztés optimalizálása, az állandóan vagy időszakosan elöntött területek életterének fejlesztése, az erdőgazdálkodásnak és az ártéri gazdálkodásnak a fejlesztése), valamint lehetővé teszik az erózió és szedimentáció szabályozását, a felszíni és felszín alatti vizek mennyisége/minősége, továbbá más környezeti hatások befolyásolását, beleértve az infrastruktúra javítását, fejlesztését is. A Szlovák Köztársaság a szlovák oldali hullámtér (a fentiekkel jellemzett) állapotának megőrzésében (és nem a korábbi állapot konzerválásában) érdekelt, ami az emberi tevékenységgel és az emberi igényekkel összhangban van, továbbá jellemző a hullámtéri, valamint az ártéri területekre. Az az állapot, amelyet szükséges megóvni, nem "eredeti" állapot (összehasonlítva az árvédelmi rendszerek megépítése előtti állapottal, hiszen már azt megelőzően és azt követően is számos olyan emberi beavatkozás történt, ami az "eredeti" állapotot döntően megváltoztatta), de a hullámtereknek új, "természetes" állapota, mely a Duna árvízvédelmi töltésekkel védett területére is vonatkozik. Ezt a szabályozható (ember-központú) állapotot kell létrehozni és fenntartani, amennyiben az "embert" tekintjük a Kisalföld természetes és meghatározó birtokosának/lakójának. Ehhez kell a megfelelő vízgazdálkodási eszközöket felhasználni. A tanulmány szerzői, elöljáróban, részletesen elemzik a Nemzetközi Bíróság ítéletének a tárgyra vonatkozó utalásait, és az ítéletet követően a Feleknek kölcsönös elvárásait a közös megegyezés létrejöttének érdekében. (A Magyar Fél a biodiverzitás mérésére, a határokon átnyúló környezeti hatások becslésére, a természetes környezet tényleges értékének meghatározására, és a vízmegosztás kérdésére összpontosított, míg a Szlovák Fél a megépült vízerőmű-rendszer közös üzemeltetésében kívánt elsősorban egyezségre jutni.) A továbbiakban a környezet állapotának felmérésére (ezen belül a biodiverzitás mérésére), a környezeti hatások becslésére vonatkozó javaslat, és a távolabbi célok s az ennek elérésére igénybevehető eszközök részletezésére kerül sor. Végül az ökológiai változást okozó környezeti hatások számszerűsítését, értékének megállapítását elemzik a szlovák, illetőleg a magyar környezetvédelmi törvények előírásainak figyelembevételével. (Szöveg: 20 oldal, irodalom: 15., ábra: 5, ebből 2 térkép, ezekből az egyik a Duna folyóvölgyének 1700-ból származó térképe, a másik a jelenlegi állapotot tünteti fel). 7. Hlavaty, Z. - Bansky, L. - Rodák, D. Kucárová, K: A felszíni vizek, a felszínalatti vizek és a talajnedvesség ingadozása A Duna folyó egyik fö jellemzője a vízhozam és a vízszintek ingadozása/változása. A vízhozam ingadozása (érdemben) nem változott, de a vízszínt folyamatosan csökkent már a Vízlépcső építését megelőzően. A felszínalatti víz fluktuációját alapvetően a Duna és az egyéb (mellék)vízfolyások, valamint a felszínalatti víz közötti kölcsönös összefüggés és hidraulikai kapcsolat tartja fenn. Megfigyelhető volt a talajvízszint csökkenése a Vízlépcső üzembe helyezését megelőző 30 évben, a régió felső részén. A talajvízszint változása a hullámtéren és általában a teljes régióban megerősíti a Vízlépcsőrendszer pozitív hatását a felszínalatti vizek járására, különösen Zitny Ostrov/Csallóköz felső részén, ami megnyilvánul a vízellátó rendszerre gyakorolt ugyancsak pozitív hatásban 1993-tól kezdődően a szlovák oldali hullámtéren és 1995-től kezdve a magyar oldali hullámtéren is. A megfigyelések alátámasztják azt a feltételezést, hogy a vízellátó rendszer megépítése után a hullámtér fennmaradó részén, az alvízcsatoma szomszédságában lévő területen (néhány felszínalatti küszöb létesítésével a Duna medrében) a Duna itt is pozitív hatást fog gyakorolni a talajvízszintre. A talajvízszint-mérések megerősítik, hogy a terület nagy részén mutatkozik egy általános trend a 30 év előtti, magasabb talajvízszint visszaállítására. A Vízlépcső-rendszer üzembe helyezése után a terület felső részén ugyancsak tapasztalható a talaj vízellátásának javulása is - a kapilláris áramláson keresztül - a Vízlépcső üzembehelyezését megelőző állapottal összehasonlítva. A Tározó feltöltése nem jelent negatív hatást a vízminőségre sem. Nagyon pozitív változás mutatkozik a talajvíz minőségében a Dunából utánpótlódó hányad növekedésével, ami a Duna jobb partján is megfigyelhető. (Szöveg: 5 oldal, irodalom: 2, táblázat: 1, ábra: 27). 8. Makovinská, J.: A Duna vízminősége Bratislava/Pozsony és Visegrád között (1989-1997) A szerző tanulmányában a vízminőséget a Gabcíkovo/ Bős-i Vízlépcsőrendszer üzembehelyezése előtt és után külön-külön értékeli. A hőmérséklet, az oldott oxigén, a keménység, a lúgosság, a kloridok és a szulfátok (komponenseik) alapján a Duna vize ezen a szakaszon I. osztályúnak minősül. A Vízlépcsőrendszer üzembehelyezése ezekben a paraméterekben jelentős változást nem okozott. Medved'ov/Medve térségében a Cunovo/Dunacsúny-i Tározó ülepítő hatásának a következtében a szilárd lebegőanyag-tartalom csökkent. A szervesanyag terhelés ugyancsak csökkenő tendenciát mutat. Hasonlóképpen javult a