Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

3. szám - Dr. Benedek József (1876–1941) emléktáblájának avatása

VI HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 3. SZ. vízminőség a különféle tápanyagul szolgáló összetevők esetében is, annak ellenére, hogy a tápanyagszínt a Duna vizében folyamatosan elég magas, olyannyira, hogy elégséges a vízben a fitoplankton szaporodásához. A tápanyagszint alapján a víz minősége III-IV. osztályú, míg a szerves mikro-szennyezők alapján H-III. osztályúnak minősül, a poliklórozott bifenilek alapján pedig szintén IIIIV. osztályú. A szervetlen mikro-szennyezők értéke szerint többnyire I. osztályba sorolható a víz. Növekedő higany szennyezés értékeket mértek Bratislava/Pozsonynál és a várostól alvíz felé, s emiatt az itteni mérőállomásokon az I-IV. osztály között ingadozik a víz minősége. A heterotróf baktériumok a teljes szelvényben csökkenő értékeket mutatnak. A coliform baktériumok alapján viszont a víz IV-VI. osztályú. A szaprobitási index alapján a vízminőség II-IV. osztályú. A klorofil-(a) szint csökkenő, ami a fitoplankton-biomassza csökkenését jelzi. A szaprobitás növekedése növekvő szerves szennyezést jelez Szobnál, a víz állapotára azonban általában (a Bratislava/Pozsony-Visegrád közötti Duna szakaszon) a ß-mezoszaprob (az öntisztulás folytán egyre javuló) állapot a jellemző. A szöveges részben a szerző rövid ismertetést ad a Duna-szakasz kémiai és biológiai vízminőségi állapotáról, a jellemző szennyező-anyagokról, az alkalmazott mérési módszerekről és - a víz vízminőségi állapotát is jelző - vízi élővilágról. A szöveges részt a vízminőségi paraméterek alakulását bemutató táblázatok és ábrák egészítik ki (Szöveg: 6 oldal, irodalom. 21, táblázat: 12, ábra: 9). 9. Makovinská, J. - Hindák, F.: Fitoplankton a Duna vizében Bratislava/ Pozsony és Visegrád között (1990-1997) A Duna folyóban a fitoplankton fajok diverzitása viszonylag nagy, s ezt a vizsgált szakaszt tartják a legrészletesebben feltárt folyószakasznak is. A fajtagazdagság bizonyítja azt is, hogy a szlovák szakaszon a Duna megőrizte a víz jó minőségét. A jelen állapotot illusztráló fitoplankton-lista 263 nemet, 1063 fajt és 106 fajtát, változatot és alakot mutat be, amely megközelítőleg a Szlovákiában valaha is feljegyzett nemek felét, az összes fajok egyharmadát jelenti. A fajok közül legnagyobb számban a kovaalgákat találták (44,54 %), ezt a zöldalgák követték (41,24 %), a maradékot a kék-zöld algák (15 %) jelentették a mintában. Az algasajtek évi közepes száma a Duna fitoplanktonjában 4.936 és 28.589 között változik literenként. Az alga bőség az 1990 - 1997. közötti periódusban kis mértékben csökkent Bratislava/Pozsony, Rajka, Medved'ov/Medve, Komárno/Komárom mérőhelyeken, de összehasonlítva más mérőállomások értékeivel, a különbség nem jelentős. A Duna hossz-szelvénye mentén, a folyásirányban lefelé a fitoplankton mennyisége (sejtszám/ milliliter) növekszik. Az őszi-téli periódusban a kovaalgák dominálnak, míg nyáron és kisvizes időszakokban a zöldalgák dominanciája a jellemző. A fitoplankton biomassza indikátorául szolgáló klorofill-a 1,2 - 104,54 mg.m"

3 tartományban van, csökkenő tendenciával. Ez a tendencia nem jelentős a Bratislava/Pozsony-Hrusov/Körtvélyes közötti szakaszon, míg sokkal jelentősebb Medved'ov/Medve-Visegrád között. Az elsődleges nettó fitoplankton-termelés 0,08 - 25,61 0

2 mg.m^.d"' tartományba esik. Az elsődleges termelés középértéke 4,90 0

2 mg.m"

2.d"' (Bratislava/Pozsony) és 10,67 C^mg.m'ld'

1 (Cunovo/Dunacsúnyi Tározó). 1995ben a fitoplankton elsődleges nettó termelésének csúcsa augusztusban volt, míg 1996-ban májusban. A nyári vízhozam-növekedés az elsődleges fitoplankton termelésben jelentékeny csökkenést eredményez. A 8 éves folyamatos fitoplankton megfigyelések alapján állítható, hogy a Gabcíkovo/Bős-i Vízerőmű üzembe helyezése - a vízhozam két részre való osztásával az üzemvízcsatorna és az elhagyott Duna-meder között - nem befolyásolta jelentősen a fitoplankton termelést. így a fö tényező, mely a fitoplankton alakulását a szlovák-magyar közös Duna-szakaszon befolyásolja: a folyó jellegének megváltozása a hevesebb vízjárásútól a kiegyelítettebb vízjárású felé (ezen belül különösen: a nem oldható anyagok töménységének, a víz átlátszóságának, az áramlás sebességének, az átvilágított zóna mértékének megváltozása, a tápanyagok koncentrációjának megváltozása és más, a víz - biológiai - minőséget meghatározó egyéb összetevők koncentrációjának megváltozása). A tanulmány szerzői röviden ismertetik az alkalmazott módszereket, táblázatosan is összefoglalva bemutatják a fajta-diverzitást és a plankton termelés alakulását a címben jelzett időszakban. (Szöveg: 6 oldal, irodalom: 56, ábra: 9, táblázat: 2). 10. Vranovszky, M. - Illyová, M.: A Zooplankton a Duna és a baloldali mellékágak vízében A Gabcíkovo/Bős-i Vízlépcsőrendszer üzembe helyezése után a Cunovo/Dunacsúny és Gabcíkovo/Bős közötti elhagyott Duna-mederben az euplanktonikus ízeltlábúak átlagos aránya csökkenő tendenciájú a folyóvízi planktonokhoz képest. A Zooplankton egyedsűrűsége és szervesanyag tömege, a planktonikus ízeltlábúak esetében - különösen a korábban a mellékágakba kívülről bejutó folyóvízi típusoké - jellemzően csökken a Dobrohost'/ Doborgaz-i Vízkivételi Műtől alvíz felé eső részen. Ugyanakkor, amikor ezek százalékos aránya erősen csökkenő, a nem jellegzetes, tihoplanktonikus, más élőhelyekről véletlenszerűen bejutó (partközeli és fenéklakó) fajok százalékaránya nő. A változás oka, hogy a dunai ágrendszerben (pl. a hullámtéren) az időszakosan stagnáló vízzel borított állapotot a jellemzően állandó vízáramlás váltotta fel. 1995-től kezdődően növekszik a Zooplankton egyedsűrűsége és szervesanyag tömege, különösen a planktonikus ízeltlábúaké, éspedig a Baka-i ágrendszer alvíz felőli oldalán, ami a Zooplankton számára az "abiotikus" (az életfeltételeik szempontjából kedvezőtlen) állapot javulását jelzi. A Vízerőmű üzembehelyezése után a feltételek kedveztek az euplanktonikus ízeltlábúak szaporodásához, és a Gabcíkovo/Bős és Sap/Szap közötti folyószakasz mellékágaiban megjelentek a korábbi folyóvízi típusok, hasonlóan az általános folyószabályozás, folyócsatornázás előtti állapothoz. Az euplanktonikus fajok uralkodóvá