Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

3. szám - Dr. Benedek József (1876–1941) emléktáblájának avatása

IV HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001

. 81. ÉVF. 3. SZ. A tervezett Vízlépcsőrendszer üzemelő Gabcíkovo/ Bős-i részének minden műtárgya szlovák felségterületen van, és az eredeti terv szerinti területen belül esik. Az eredetileg tervezett tározó 30 %-a magyar felségterületen van. Ez, mint tipikus hullámtéri terület, visszakerült eredeti funkciójához, megemelt talajvízszinttel, mert a Cunovo/Dunacsúny-i Vízlépcső 10 km-rel feljebb helyezkedik el. A jövőben ez a magyar terület különböző célokra lesz hasznosítható ú. m. üdülési és sport célokra vagy infrastrukturális fejlesztésre. A vízszint-szabályozás víz alatti fenékküszöbökkel való megoldása Dunakilitinél közvetlen kapcsolatot létesít a magyarországi hullámtéri mellékágak és a Duna között, jelenleg két helyen, a Duna hullámtéri mellékágának két kiágazásán keresztül. A Duna Cunovo/Dunacsúny és Dunakiliti között az eredeti folyópartok között marad, megközelítőleg a 123-125 m A. f. magasággal, ami hasonló a Vízlépcső építése előtti állapothoz, 0,3 m/s-nál nagyobb áramlási sebességgel. A vízalatti küszöb alakja biztosíthatja a vízszint megfelelő változását, és a magyarországi ágrendszerbe való betáplálás jobb szabályozási lehetőségét. A magyarországi mellékágakban magyar területen épülő további műtárgyakkal és fenékküszöbökkel ugyancsak szabályozható a vízszint, pl. a vízszint és a vízmegosztás a Mosoni Duna és a Zátonyi Duna között, valamint a Dunakilititől alvíz felé eső hullámtéri mellékágak között. A tanulmány részletesen ismerteti a vízlépcső megépítése utáni állapot felszíni- és talajvíz- járásának változásait, összehasonlítja ezeket a Vízlépcső megépítési előtti állapottal és vázolja a jövőbeni fejlődés irányát. Megállapításait a monitoring rendszer mért adataival támasztja alá a korábbi adatokkal összehasonlítva. (Szöveg: 15 oldal, irodalom: 10, ábra: 28 (ebből 2 db fénykép), táblázat: 4 ). 5. Mucha, /. - Hlavaty, Z. - Bansky, L. Rodák, D. - Kúrová, E.: A Gabcíkovo/Bős-i Vízlépcső létesítményeinek alapvető koncepciója A víz fontos szerepet játszik az ökológiai egyensúly fenntartásában, a Kisalföld sajátos biológiai összetételű és változatosságú ökoszisztémájának megőrzésében is. A 30 évvel ezelőttig a mellékágak a teljes dunai vízhozam jelentős részét szállították, így a kis hozamokat is. Az elmúlt 30 év folyószabályozásának eredményeképpen csupán korlátozott számú hullámtéri mellékág tudta megőrizni kapcsolatát a Duna főágával. Az árvédelmi gátak és a főág közötti hullámteret Dunakiliti és Sap/Szap között nem érintette az üzemvíz csatorna, a duzzasztómű és az egyéb műszaki létesítmények építése. A mellékág-rendszer folyamatos vízellátásának a koncepció szerinti megoldása mindkét oldalon megvalósult. Az elhagyott Duna-meder csökkent vízszintjének helyreállítására a magyar oldalon Dunakilitinél csekély magasságú vízalatti küszöb épült, így a magyar oldali hullámtér a folyópart nyílásain (mellékági kitorkolásokon) keresztül el van látva Duna-vízzel. A hullámtér jellegzetes növényfajainak megmaradása függ a hullámtér esetenkénti elárasztásától, ami a növényi magvakat a területen szétteríti, a megfelelő talajnedvességet biztosítja ezek kikeléséhez, és a fiatal, sekély gyökérzetű növények növekedéséhez, valamint a szükséges tápanyagokkal is ellátja. A hullámtér elárasztása a leglényegesebb a növekedési szakaszban (az elárasztást kedvelő fajok esetében, miközben elpusztítja az erre érzékeny, dudva jellegű fajokat). A szlovák oldalon az árvízi elöntés szimulálációs vizsgálata során a hullámtér nagy részét víz borította. A Tározó új biológiai élettér. Ez az új vízterület a hozzá tartózó természetes partokkal és partmenti élőközösségekkel hasonló funkciót tölt be, mint a folyóágak. A folyó és a mellékágak medre, valamint a Tározó meder-feneke elég nagy áteresztőképességű ahhoz, hogy biztosítsa a felszín alatti víztartó rétegek vízutánpótlását. Petrzalka/Pozsonyligetfalu (Bratislava/Pozsony elővárosa) fejlesztésével kapcsolatban elsőséget kapott ennek a Duna-szakasznak árvíz elleni védelme. A szigetközi Duna-szakaszon az árhullám megoszlik a Gabcíkovo/Bős-i üzemvízcsatorna és a Duna főága között, s valamennyi víz a mellékágakon is levezetődik, így csökkenti az árhullám magasságát. A Gabcíkovo/Bőstől alvíz felé eső szakasz a legsebezhetőbb a Zitny Ostrov/Csallóköz területéből, amelynek ármentesítése nem teljesen megoldott. A Gabcíkovo/Bős-i Vízlépcsőt és létesítményeit környező területek részben állandóan (vagy időszakosan) vízzel borított területek, illetőleg száraz, mezőgazdasági művelés alatt álló területek. A terület sajátságos geológiai, geomorfológiai felépítése, speciális fizikai és biológiai elemei (mint pl. a talaj, a víz, a tápanyag, az itt található növény- és állat-fajok) sajátságos ökoszisztémát alkotnak, amelynek fenntartásában a víz játssza a fó szerepet. A tanulmány ezért a létesítményt ökológiai nézőpontból vizsgálja, hogy az mennyiben felel meg az alapvető koncepcióban kitűzött céloknak, elsősorban a vízjárás ellenőrzését és szabályozását megoldó funkciónak. A tanulmányhoz gazdag képanyag tartozik, amely bemutatja a művet és a tározót, valamint a hullámtéri mellékágakat az év különböző szakaszaiban (a szlovák és a magyar oldalon egyaránt), a mellékágak vízellátását biztosító/szabályozó műszaki létesítmények némelyikét (pl. Dunakliltinél, Rajkánál), a vízi élővilág állapotát. Az ábrák többsége a talajvíz és a tározó, valamint a főág kapcsolatával, illetve a talajvíz utánpótlódásának illusztrálásával foglalkozik. (Szöveg: 7 oldal, irodalom: 14, ábra: 23, ebből 14 kép). 6. Mucha, I. - Hlavaty, Z. - Kozová, M.: A nemzetközi bíróság ítéletének teljesítési alapelveiről szóló, a szlovák és a magyar kormány között létrejött keretegyezmény ökológiai része A Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság delegációi a keretegyezmény ökológiai részéről közös javaslatot dolgoztak ki. A környezeti hatások becslésére vonatkozó közös módszer a "Hágai Nemzetközi Bíróság ítélete" alapján a Magyar és a Szlovák Köztársaság közötti egyezmény speciális céljaira irányul. A cél egy szélesebb körű környezeti hatásvizsgálati módszer kimunkálása, beleértve a jelenlegi tanulmány tárgyát is: minden meglévő műszaki létesítménnyel kapcsolatosan az új alternatív fej-