Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
3. szám - Dr. Benedek József (1876–1941) emléktáblájának avatása
II HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 3. SZ. Prológ A Comenius Egyetem (Pozsony) Természettudományi Kara és a Szlovák Köztársaság Dunai Kormánybiztosi Hivatala 1999-ben közzétette a Cuhovo/Dunacsúny -Gabcíkovo/Bös-i Üzemvízcsatornás Vízerőműrendszerrel (1. ábra) kapcsolatban végzett környezeti hatástanulmányok eredményeit 1. Az alábbi összefoglaló értékelések elkészítése során rendkívüli segítséget jelentettek a Felföldy Lajos által szerkesztett Vízügyi Hidrobiológia sorozat egyes kötetei, különösen a VHB-13 kötete A 24 tanulmányt tartalmazó angol nyelvű kötet egyes tanulmányainak értékelő összefoglalását az alábbiak mutatják be. 1. Kocinger, D.: Előszó A Szerző, aki egyúttal a Szlovák Köztársaság részéről a Gabcíkovo/Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszer építésének és üzemeltetésének teljhatalmú megbízottja is, tanulmányában (előszavában) részletesen ismerteti a Duna-szakasz történeti változásait. Kiemeli a geológiai fejlődés és a negyedkori ismétlődő klímaváltozások döntő befolyását a szakasz alakulására; a Duna hordalékának (a kavicstól a finom homokig) mennyiségi változására és mozgása okozta hatásokra (amely hol mélyítette, hol meandereztette a folyó medrét), az üledékképződésre és az erózióra, amelyek gyakran árvizeket is okoznak. Ehhez hozzájárult az emberi tevékenység hatása is: az elöntéseket a növényzet változása is befolyásolta, az intenzív erdőirtások, az új mezőgazdasági kultúrák bevezetése (ami együtt járt lecsapolással, ill. öntözőcsatornák építésével, valamint az árvédelmi töltések kiépítésével). Ugyancsak hatással voltak a terület fejlődésére az urbanizáció, az iparosítás, a lakosszám növekedése, a közlekedési és szállítási rendszerek fejlődése, a mezőgazdaságnak a kemikáliák használatán alapuló modernizációja, ennek nyomán a kémiai eredetű szennyezőanyagok megjelenése, stb. Mindezek hatásait egyaránt tekintetbe kell venni e Duna-szakasz változásainak értékelésénél. Az Európai Közösségek Bizottságának független szakértői 1992. november 23-án készített munkacsoport jelentésükben megállapították, hogy a múltban az alkalmazott beavatkozások a hajózási akadályok feloldására és a folyómeder, valamint a hullámtér e cél érdekében való fenntartására és fejlesztésére irányultak. Tekintettel arra, hogy a Vízlépcsőrendszer megépítése és üzembehelyezése után a főmedret mintegy 40 km hosszban a hajózás nem fogja igénybevenni, így egy olyan egyedülálló és a természeteshez közelálló állapot tartható fenn a folyómederben illetve a hullámtéren - bizonyos műszaki beavatkozások segítségével - amely an'Mucha, Igor (Prof., Scientific Editor): Gabfiíkovo - Nagymaros Hydropower Project, Gabőíkovo Part of the Hydroelectric Power Project, Environmental Impact Review. (Evaluation Based on six Year Monitoring). Published for the Faculty of Natural Sciences, Comenius University, Bratislava and the Plenipotentiary of the Slovak Republik for Construction and Operation of Gabéíkovo — Nagymaros Hydropower Project by Ground Water Consulting, Ltd., Bratislava, 1999. 2 Dr. Felföldy Lajos: VHB-13. Hidrobiológia - Szavakban - Hydrobiologiai Értelmező Szótár - VGI, Budapest, 1984. nak természetes fejlődését biztosítani tudja. A cél elérése - a természeteshez közelálló állapot megőrzése és fejlődése - érdekében a Szlovák Fél gondosan tervezte meg mindazon létesítményeket ill. intézkedéseket (a magyar oldalon létesítendőkre is utalva), amelyekkel a Gabcíkovo /Bősi Vízlépcső üzembehelyezése után mindez biztosítható. A tanulmányban a Szerző tételesen felsorolja ezeket, és állításait kép, térkép és ábraanyag is alátámasztja. (Szöveg: 5 oldal, irodalom: 6 kép: 1, ábra: 7, ebből 4 térképi ábrázolás). 2. Mucha, /.; A dunai síkság (a Kisalföld) fejlődése a Vízlépcső építése előtt A dunai síkság hidrológiai átalakulása a magyar-osztrák időszak folyószabályozásaival kezdődött. A különböző embert beavatkozások (folyószabályozás, völgyzárógát építések a mellékvízfolyásokon, vízlépcsők a Duna felsőbb szakaszain, erdőirtások, stb.) miatt az érintett Dunaszakasz (Rusovce/Oroszvár és Sap/Szap között), ami a 20. század első felében még feltöltődő, alsó szakasz jellegű volt, a század második felében közép- illetve felső szakasz jellegűvé vált, megindult a meder degradációs folyamata. Az 1960-as években, ugyanazon vízhozam levonulása mellett - a meder degradációja miatt - a vizek alacsonyabb szinten folytak le. S míg korábban a dunai mellékágakban (és a hullámtéri ágrendszerekben) gyakorlatilag egész évben élővíz áramlott, most az összeköttetés megszakadt a főág és a mellékágak között, és az évnek mintegy felében már nem folyt élővíz a mellékágakban. A Vízlépcső-rendszer építését megelőző három évtized során - egyidejűleg - a talajvízszint süllyedése is megfigyelhető volt. Az élővilág a megváltozott hidrológiai körülményeknek megfelelően szintén lassú átalakuláson ment át, s így ez az állapot már a Vízlépcső-rendszer építését megelőzően nem volt tekinthető sem eredetinek, sem "természetes" állapotúnak. A Duna meder állandó mozgása, "instabilitása" miatt változott a partmenti zóna növényi és állati élővilágának összetétele is. A kisebb vízhozamú években a fitoplankton változatosabb és gazdagabb a nagy mellékágakban és a hullámtéri mellékágakban is, és összetétele megfelel a dunainak. Alacsonyabb vízszinteknél - amikor a kapcsolat a főággal csekély vagy megszűnik (az áramlás lecsökken) - a fajta-diverzitás is csökken. A klorofil(a) tartalom a síkság nagy mellékágaiban (Maly Dunaj/Kis Duna, Mosoni Duna) sokszor nagyságrendekkel nagyobb, mint a Duna főágában. A fitoplankton elsődleges produkciója (szaporulata) ennek megfelelően a trofitás magasabb fokát jelzi. Kis vízhozamú, meleg időszakokban a Zooplankton biomassza növekedése és a partmenti/ állóvízi fajok számának növekedése figyelhető meg, míg az intenzívebb áramlás időszakában (növekvő vízhozam és vízállás mellett) a Zooplankton a mellékág-rendszerben ugyanolyan összetételű, mint a Dunában. A nagy mellékágakban, ahol állandó vízáramlás van (Maly Dunaj/Kis Duna, Mosoni Duna) a zoobentosz biomasszája megfelel a dunai főágénak, a hullámtéri mellékágakban viszont ettől eltér.
