Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
3. szám - Hock Béla: Az oxigénháztartás változása a Tisza vízrendszer országhatár-szelvényeiben 1975 és 2000 között
152 Az oxigénháztartás változása a Tisza vízrendszer országhatárszelvényeiben 1975 és 2000 között Hock Béla 1093. Budapest, Ha kits utca 1-3. Kívánt: A tanulmány célja BCM 5 példáján szemléletes módon, ábrákon bemutatni a vízminőség elmúlt 25 évben bekövetkezett időbeli változását a Tisza vizrendsÄT 14 halárfközeli) szelvényében, a hazai törzshálózati vizsgálatok adatainak figyelembe vételével. Az idősorok "fűrészfogas" grafikonjainak kisimítása a mozgó átlagolás klasszikus módszerével történt. A kapott ábrák alapján megállapítható, hogy a kilencvenes évek elejétől megfigyelhető nagymérvű vízminőség javulás az utóbbi években Románia cs Ukrajna felöl megváltozott és jelenleg romlási tendencia érvényesül, ami mögött gazdasági okok állnak kulcsszavak: Tisza vízrendszer, halarszelvényck, trendszámítás mozgo átlagolassal, BOI; 1. Bevezetés, célkitűzés A felszíni vizekre vonatkozó hazai vízminőségi törzshálózat több mint 40 éves múltra tekint vissza (Hock és Schneider, 1986) A mintavételi hálózatot, a mintavételek gyakoriságát meghatározó változások évéi 1968, 1984 és 1994 voltak. Az alkalmazott analitikai módszerek fejlődése térben és időben folyamatosan történt. A mintavételezést és az analíziseket a 12 vízügyi igazgatóság, későbbiekben a 12 környezetvédelmi felügyelőség végezte. A felszíni vizek minősítése a jelenleg érvényes szabvány (MSz 12749) alapján nagyszámú (mintegy 35) vízminőségi jellemző figyelembe vet el ével történik A rendelkezésre álló megbízható pontosságú vízminőségi idősorok hossza rövidebb 40 évnél és erősen kompon ens-fuggő Adatbankban rögzített adatbázisról 1968 óta beszélhetünk, és akad jó néhány (sajnos, a vízminőség megítélése szempontjából kevésbé fontos) összetevő, ahol az összefüggő és analitikailag homogén idősor hossza eléri a 33 évet. A tanulmány célja egy alapvető fontosságú vízminőségi jellemző példáján szemléletes módon, ábrákon bemutatni a vízminőség elmúlt 25 évben bekövetkezett időbeli változását a Tisza vízrendszer határszelvényeiben Az egyszerűsített számításokon alapuló módszertan alapvetően eltér a vízminőségi idősorok trend-analízisében megszokottaktól (lásd: Hock, 2000 irodalomjegyzéke), és elsődleges célja a szakmailag (félig-) kívülállók részére a változások szemléletes módon, ábrákon történő bemutatása. A célkitűzés időszerűségét nagymertékben alátámasztja az a körülmény, hogy a vízminőségi viszonyainkban kimutatható évtizedes léptékű romlási, majd javulási folyamat ismételten változás alatt áll. Fentiek miatt a lineáris trend-számítás alkalmazása elfedi a valóságos viszonyokat, és eredményei megtéveszthetik a szakmailag (félig-) kívülállókat Foglalkozunk az alkalmazott módszer pontosságának kérdésével ts. A célkitűzés fontosságát alvízi ország jellegünk is aláhúzza (Somlyódy és Hock, 1991; Hock, 1992; 1997; 1998; Somlyódy és Hock, 2000; 2001). A Tisza vízrendszerben a fel vízi szomszédainktól érkező vízfolyások eltérő szennyezettségüek. Kísérletet teszünk a szennyezettség mértékének országonkénti összehasonlítására 2. A mintavételi kdyek, az értékeit vízminőségi jellemző kiválasztása Tanulmányunk a Tisza vízrendszer legfontosabb határvízfolyásai vízminőségének időbeli változásával foglalkozik az 1975-2000 évek között, egy komponens (BOU) figyelembe vételével. További vízminőségi jellemzők időbeli változására csak utalunk. Az értékelt vízfolyások az alábbiak (zárójelben az éves mintavételi gyakoriság): - Szlovákia felől: Sajó (52), Bódva (26), Hernád (26), Bodrog (26); - Ukrajna felöl: Tisza (26); - Románia felöl: Túr (26), Szamos (52), Kraszna (52), Berettyó (26), Sebes-Körös (26), Fekete-Körös (26), Fehér-Körös (26), Maros (52); - Jugoszlávia felé: Tisza (26). Az értékelt mintavételi helyek a magyar oldali halár (közeli) szelvények. A tanulmányunkban értékeli vízminőségi jellemző kiválasztásánál négy szempontot vettünk figyelembe: - az oxigénháztartás komponensei közül kerüljön ki, - változása markánsan jelezze a hosszú időszak alatt bekövetkezett változást, - minden mintavételi helyen álljanak rendelkezésre 25 év hosszúságú idősorok, - az idősorok analitikaílag homogének legyenek. E négy feltételnek egyedül a BOI s felelt meg Az oxigénháztartás többi komponense esetén vagy a második feltétel (oldott oxigén, oxigén telítettség), vagy a harmadik feltétel (KOIp, KOlj) nem teljesül. Az oxigénháztartás választását nemcsak e komponens-család rendkívüli fontossága, hanem a negyedik feltétel betarthatósága is indokolta. Ez utóbbi feltétel a másik nagyon fontos komponens-család, nevezetesen a tápanyag-háztartás egyik jellemzőjénél sem volt betartható 3. A módszertan leírása Az alkalmazott módszertan megválasztásánál alapvető szempont volt, hogy a "végtermék" ábrák áttekinthetőek és az időbeli változás mértékét illetően egyértelműek legyenek A feladat megoldásához a mérési eredmények ídősorainak "fűrészfogas" grafikonjait valamiképpen ki kellett simítanunk. A cd eléréséhez a mozgó átlagolás klasszikus módszerét használtuk fel (VITUKI, 2000). A vízminőségi idősorokban mutatkozó adatszám heterogenitás miatt azonban a módszer közvetlen formában nem alkalmazható A heterogenitás iu azt jelenti, hogy a 2. fejezetben részletezett, 1999. évre vonatkozó mintavételi gyakoriság a valóságban nem minden évben teljesült pontosan (pl. 26 mintvétei/év helyett 25, vagy 27 mintavétel történt). Ehhez járult még az a körülmény, hogy a mintavételi hálózat 1984-ben, illetve 1994-ban tortáit módosításakor néhány mintavételi helyen megváltozott az előírt
