Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
3. szám - Hock Béla: Az oxigénháztartás változása a Tisza vízrendszer országhatár-szelvényeiben 1975 és 2000 között
HOCK B.: Az oxigáihfclartás vállqgása » Tisza határsTclvényeibco 153 mintavételi gyakoriság is. A fenti tények miatt a mozgó átlagolás módszerét megelőzően az idősorokat azonos tagszámúvá kellett tömünk Két út kínálkozott számunkra: havi átlagok, illetve az éves átlagok alapján történő számítás. Első esetben egy ötéves mozgó átlag meghatározásához 5 x 12 = 60 tagú mozgó ádagot, míg a második esetben öttagú mozgó átlagot kellett alkalmaznunk. A már hivatkozott irodalomban (ITTUK!, 2000) az első utat választottuk, míg most a másodikat A leirt módszer természetesen bizonyos mértékű hibával terhelt, melynek nagyságát az alábbi módon becsültük meg. Meghatároztuk az eredeti idősorok, majd az éves átlagokra illesztett öttagú mozgó átlagok lineáris trendjét az értékelt mintavételi helyeken. A kétfajta módszerrel kapott eredmény mg/l/év dimenzióban mérve egytized es pontossággal minden esetben megegyezett (pl. a Sajó esetében: 0.6 mg/l/év). A külföldről érkező szennyezettség mértékének országonkénti összehasonlításához (rangsoroláshoz) a koncentráció értékeknek a vízhozamok arányában súlyozott átlagolását választottuk. Első lépésben az éves súlyozott átlag koncentrációkat számítottuk ki, például a Szlovákiából érkező vízfolyások esetében az alábbi összefüggés alkalmazásával: 5XCs^ó * Qsqó + CBódva * Q&Wv» + Cnermád * Qllenrfd + Cliodro* * Qßodrog) ahol CVÍAIJ« = a mintavétel eredményeképpen kapott BOI s érték (mg/l), QvkMj*» = a minta vételkori vízhozam (m ; ,/s), E = egy-egy évre történő összegezés, C^áty. = a vízhozamok arányában súlyozott B0I 5 érték (mg/1). A számitások végeredményét úgy kaptuk, hogy a súlyozott átlag-koncentrációk idősorára öttagú mozgó átlagot illesztettünk 4. A Módszertan tlkiliiri« £(Qs*J + QBódv + Qlfcreid + QBodrog) - A nyolcvanas évek végétől megfigyelhető nagymérvű vízminőség javulás az utóbbi években Románia és Ukrajna felöl megváltozott és jelenleg romlási tendencia érvényesül. Az előző bekezdés felsorolásának első megállapítása miatt a hazánkba érkező négy legszennyezettebb romániai eredetű vízfolyás BOI 5 értékének időbeli változását külön is feltüntettük (Z ábra). A javulást követő romlási tendencia itt még jobban tetten érhető -»-lHováklíbóí -»-Uknjniból RominUbét -»-fcltat -o-TUn (kMpa) I «•» E -(UfflM Knuni B«fvtty6 -»-Maro» I 1. ábra. BOIs értékek változása a Tisza vízrendszerében (Éva álbgabni Bfcsztett •(!*£• ••j.i állagait) Az előző fejezetben részletezett módszertan alkalmazásával kapott eredményeket két ábrán mutatjuk be. Az ábrákon — az előző fejezetben leírtak szerint - minden egyes pont öt adat számtani átlaga. Például a görbék legelső pontja az 1975-1979 évek, míg az utolsó pontja az 1996-1999 évek átlagos (súlyozott) viszonyait reprezentálja. Az /. ábra a Szlovákiából érkező, a Romániából érkező, valamint az összes érkező vízfolyás súlyozott BQI 5 állagaira és az Ukrajnából érkező, illetve a Magyarországról távozó Tisza BOI 5 állagaira illesztett öttagú mozgó ádagok idősorát szemlélteti Az ábrából az alábbi következtetések vonhatók le: - A szennyezés mértéke (csökkenő sorrendben) román, szlovák és ukrán eredetű. - Az összes (bdépó) szennyezés nagyobb az országból kilépőnél, ami a Tisza nagymérvű öntisztuló képességével magyarázható. Z ábra. BOI 5 értékek változása Hegy román határ-vízfolyáson (Éva itiagakn Besieti «tag* wcgi iüag^t) Itt kell elmondanunk, hogy a fentiekben bemutatott módszerrel kapott eredmények nemcsak a B01 5 esetében érvényesek. Ugyanezzel a módszertannal vizsgáltuk az oxigénháztartás további két komponensének (KOIp és KOLd) 23 éves idősorát Az eredményekből levonható következtetések szó szerint megegyeznek az első bekezdésben leírtakkal. 5. Okok és következtetések A vízminőség időbeli változása szempontjából számunkra a harmadik következtetés a legfontosabb. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy ezt a következtetést a - hosszabb időszakra vonatkozó - lineáris trendszámítás eredményeiből nem tudtuk volna levonni. A vízminőség időbeli változása hátterében elsősorban gazdasági okok állnak A nyolcvanas évek végén a fel vízi szomszédainknál (is) megkezdődött gazdasági átalakulással járó recesszió jelentős szennyezőanyag kibocsátáscsökkenést eredményezett mind az ipar, mind a mezőgazdaság területén. Ugyanakkor bebizonyosodott, hogy a
