Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

1. szám - Molnár Béla–Kuti László: A Kiskunsági Nemzeti Park miklapusztai területének földtani és vízföldtani viszonyai

MOLNÁR B. - KÚTI L.: A Kiskunsági Nemzed Part: miklapuszlai területe 15 Földtani fejlődés szempontjából fontos, bogy a tenllet a Duna-Tisza közi futóhomok Hátságtól Ny-ra, a Duna-völgyben van, a Duna-völgyi főcsatorna Ny-i határánál, a mai Dunától légvonalban 15-20 km-re keletre. Kialakításában a Duna foiyószzbályazás (gátak közé szorítása) előtti felszínalakító munkája alapvető tényező. 3. A kutatás előzményei A Rónai A. - Kati L f. komplex Alföld térképezés során (1964-85) a területen 18 térképező sekélyfúrás készült (507/39-tól 607/39-ig, illetve 7/51-töl 157/5 l-ig számozva) (/. ábra) Ezeknek a fúrásoknak a helyét 1: 25000 léptékű térképen tüntettük fel A 18 fúrás anyagából 13-nak a makroszkópos leíráson kívül részletes laboratóriumi szemcse-összetételi elemzése is volt. Ez 93 minta elemzését jelentette. Több fúrásból talajvíz kémiai elemzés is készült, amely szintén a rendelkezésünkre állt. Mindezek a valós kép kirajzolását, vagyis a földtani és vízföldtani térképek és szelvények minél tökéletesebb és a valóságot tükröző szerkesztését segítették. 4. A területen végzett fúrási tevékenység és a használt vizsgálati módszerek A korábbi furáspontok helyét figyelembe véve, részben azok sűrítéseként szelvények mentén 43 db 5-10 m közötti mélységű fúrást mélyítettünk le (2501-től 2559-ig számozva) (/. ábra) Ezekkel a korábbi fúrásokkal nem érintett területeket is feltártuk. A fúrásokat BORRO motorszondával készültek. A mintavétel különböző átmérőjű spirálfúróval történt. I.sz. földtani szelvény A furásmintákat rétegváltozásonként, illetve 2 m mélységig 0,5 m, alatta 1,0 m mélységközönként vettünk, így az 5 m mélységű fúrásoknál 7-8, a 10 m-eseknél 13-14 minta vételére került sor. A mintákat szárítás után makroszkóposán leírtuk, majd 8 jellegzetes ponton készült fúrást kiválasztva azok teljes anyagát laboratóriumban szemcseösszetételre részletesen megelemeztük A többi fiírásnál csak a fontosabb üledéktípusok mintáit vizsgáltuk meg hasonlóan. Ilyen módon 90 minta laboratóriumi vizsgálatára került sor A homokfrakcióknál szitálást, az ennél finomabbaknál hidrometrálást alkalmaztunk A kapott adatokat összeggörbéken grafikusan ábrázoltuk. Mivel a finomabb üledék karbonát-tartalma igen jelentós volt, ezért 246 mintának a karbonáttaralmát sósavas eljárással is meghatároztuk A fúrásoknál a fúrásban megütött és a nyugalmi talajvízszint mérésére, majd vízmintavételre is sor került A vízmintákat ICP módszerrel, kisebb részben, néhány elemnél pedig a hagyományos titrálásos módszerrel a MÁF1 vízkémiai laboratóriumában vizsgáltuk meg. 5. A földtani vizsgálati eredmények a) A területen egy É-D-i és öt Ny-K-i irányú földtani szelvény szerkesztésére került sor (Z és J. ábra). A szelvényekben az elért mélységig a középszemű homoktól az agyagig 8 féle üledéktípust találtunk és különítettünk el. Y * * 2. ábra. A I. sz. É-D-i irányú földtani szelvény (Jelmagyarázat a 3. ábránál) N-S L gnfapcal profile (Key at Hg J.)