Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
1. szám - Molnár Béla–Kuti László: A Kiskunsági Nemzeti Park miklapusztai területének földtani és vízföldtani viszonyai
16 HIDROLÓGIAI KÖ ZIj ÖNY 2001 . 81. ÉVF. 1. Sí. A legdurvább középszemű homok a túrásokban általában a 3 méter mélység alatti részen jelent meg. Az É-D-i irányú szelvényben három helyen, a Ny-K-i irányúakban csak a legdélibb szelvényben, itt azonban nem a szelvény alján, hanem a finomabb üledékek közé közbetelepülve (3. ábra) IV.iz. földtani szelvény 3. ábra. IV. sí, Ny-K-i irányú földtani szelvény 1. Apa*. hM káart&sztes, 2. fam káetfezt, agng— és émm lémrlIhTln, 3. l)»o» ká«rtfait, fi— kmftígitcí, 4. l>mm kitrt Unt, 6— BUBMTAI, S. Fi— h wlt, «yré b»— I M ». C Ayr» U l épuim ú kanak, apué haoaafcat, 9. Ni^kn tikpasáL W-OIV. g flagial frvfiir 1. Cby witfc fiae süt, 2. Fut süt wük day mé nirvr süt, 3. Cwscr sík wük Aac sül, 4. < ,'oascr süt, wüh fine nad, 5. F aae samd with i»U i S«fl iwl, with Cwmc <W, 7 Satafl vmd a with mtdOfc iát, 8. VtiMle ud with saaaü taad, 9. A középsaanú bontok felett mprószemá h om ok tdcpöl, amely minden szelvényben előfordul. A szelvényekben a legjdenlAsebb részi adják. A finom homok nagyobb távolságra nem kőveíhetó, tehát gyorsabban kiékdődő lencsés településű. A durrm kthjri&m, amely finom homokot is tartalmaz még az előző üledéktípusnál is alárendeltebb Elsősorban a terület É-i és D-i részén fordul elő, A durva közrttixa, finom kőzrt&szt tartalommal a szelvényben sok helyen már a felszínre kerül különösen a terület É-i részén. A finom Uzedózt a gy ago t éj dta-ra kfzetthqa változata a diagcnetrkus hatások pl. a talajosodás vagy vegyi karbonát kiválás miatt roszszul oszlálynzoíl üledék. A karbonát százalék alapján kartxxiáliszapuak minősülő üledékek is ide tartoznak. Az egész területen általánosan előfordul és szinte mindenhol a felszínen jelenik meg A finom kötetBxaa agyag mindenhol igen nagv karbonát-tartalmú, így ez tulajdonképpen karbooátiszap, amelyet a világos színe is jdez. Több esetben negatív morfológiai formákban, tehát a mélyedésekben jelenik meg. Egy kivétellel mindenhol a felszínen fordul elő. A szelvényekben történő ábrázolás mdlett néhány jellemző futásnak a vizsgálati eredményeit mélység függvényében vittük fd. Az így kapott oszlopdiagramokon az a törvényszerűség latszik, hogy az üledék szinie minden esetben alulról felldé finomodik. A karbonát pedig a finomabb üledékben mindig nagy obb százalékban fordul dó, mint a durvábban. b) A terület földtani térképét a felszínen megjelenő üledékek alapján rajzoltuk ki. A szikes növények közvetlenül ezeken az üledéktípusokon fejlődnek ki, ezért fontosak. A földtani térkép alapján a terület három részre osztható. Az É-i részen a finom közetíisztes durva kózetliszt és az agyagos, valamint durva közetíisztes finom kózetliszt uralkodik. Az előbbi inkább a terület északi és északnyugati az utóbbi a keleti részét foglalja el (1 ábra) Emellett kisebb foltokban, finom közetíisztes agyag és apró homokos finom homok is megjelenik. 4. ábra. A felszíni és a felszín közeli "vízzáró" rétegek vastagsága TWckacu «T »permexkJc i Látható tehát, hogy a felszínen a finocn szemű vízzáró rétegek uralkodnak, amely eknek az a jdentösége, hogy a csapadékvíz nem tud rajtuk a mdybe szivárogni, sokáig a felszínen marad és így dpárolog. Ez a szikes szódás-talaj Viilakiilásá i majd ennek eredményeként a megfddő növényzet megtelepedését biztosítja. c) A „vízzáró" rétegek vastagságának megállapításánál vízzárónak, vagy kevésbé vízzárónak a finom homokos durva kózetliszt et és az ennél finomabb üledéktípusokat összevontan vettük. Az ide tartozó kőzettípusok vastagA terület közepén finom közetíisztes agyag van, amely, mint később láthatjuk, 30-40 % karbonátot tartalmaz. A korábbi Duna völgyi karbonát vizsgálatokból ismetjük, hogy ez az üledéktípus már karbonátiszapnak minősíthető (MOLNÁR B.-Kun L 1978,-MOLNÁR B-Bcrrz, R 1996). A terület déli részén az előzőeknél változatosabb a földtani térkép. Legnagyobb részét az agyagos, durva kőzetlisztes finom kózetliszt foglalja el, de emellett egy-egy kisebb foltban szinte minden üledéktípus megjelenik. 0,3-1,0 m f^ M 1,0-2,0 m 2,0-3,0 m 3,0-4,0 m 4,0 m< Jelmagyarázat:
