Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
1. szám - Molnár Béla–Kuti László: A Kiskunsági Nemzeti Park miklapusztai területének földtani és vízföldtani viszonyai
14 A Kiskunsági Nemzeti Park miklapusztai területének földtani és vízföldtani viszonyai Molnár Bcla József Attila Tudományegyetem 6722. Szeged, Egyetem u. 2-6. Kúti László Magyar Állami Földtani Intézet 1143. Budapest, Stefánia u. 14 kivonat: kulcsszavak: 1. Bevezetés A Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Miklapuszta területén a földtani és vízföldtani vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a terület két részre tagolható Az északi része egységesebb földtani télépítésű, mint a déli. Az északi részéi a talajvíztükör magasabban van, a délin mélyebben. A talajvíz a Duna és a Duna-Tisza közi hátság felől szivárog a területre, de az Éi részen egy, a délin pedig két helyi szivárgási „központ" is megjelenik. A talajvíz össz sótartalma jóval a Duna-Tisza köei átlag felett, 608,4 - 8515,5 mg/1 között változik. A talajszikesító kationok közül a nátrium a anionok közül pedig a hidrogén-karbonát uralkodik, finnek megfelelően a terület nagy részién 50 %-náI nagvobb nátrium mennyiséggel a nátrium-hidrogénkarbonátos típusú vizek uralkodnak. A középső dolotnitiszap aljzatú részen azonban - ahol a magnézium a vízben a 25 %-ot is meghaladja - a nátrium-hidrogénkarbooátos ráek fokozott magnézium tartalommal is fontosak. föi&an, vízföldtan, természetv édelem. A Kiskunsági Nemzeti Park területbővítése során Miklapuszta a KNP kezelésébe került. A terület földtant és vízföldtani viszonyai nem eléggé ismeretek, pedig fejlődéstörténete, speciális karbonát üledéke, valamint erős szikes megjelenése mind a vízzel kapcsolatban alakult ki Fontos tehát ezek tanulmányozása. A KNP-töl azt a megbízást kaptuk, hogy ezt a munkát végezzük el A kutatás célja volt a földtani és vízföldtani képződmények feltárása, a vízzáró és a vízáteresztő rétegek elhelyezkedési törvényszerűségeinek megismerése, a talajvízszint mélységének feltérképezése, a talajvíz-szivárgási irányok kijelölése, a talajvíz kémiai jellemzése, típusainak térképi kijelölése, s végül a terület szedimentológiai és geokémiai alapon történő földtani fejlődéstörténetének megadása. A feltárt mai állapot lehetővé teszi a későbbi esetleges változások rögzítését. A vizsgálati eredmények az aktív természetvédelmet (beavatkozásokat) segíthetik, s a területre látogató szakembereknek teljes tudományos értékük ismeretében lehet a védett természeti elemeket bemutatni. A földtani és vízföldtani kutatás az élettelen természKti értékeket tárja fel. Az élő és élettelen természet azuoban szaros kapcsolatban van egymással. A nagv sótartalmú talajvíz, a szikesedés, a speciális sótúró szikes" vegetáció, illetve az állatvilág megjelenése erősen függ egymástól A miklapusztai terület természetvédetté nyilvánítását éppen a Kárpát-medencére jellemző meszes-szódás szikesek talajtani értékei, sajátos növény- és állatvilágának megőrzése és géntartalékainak feltárása indokolta. A terület egyben rezervátum a tudományos kutatás és az ismeretszerzés és az oktatás számára. Miklapuszta ugyanis Magyarország egyik legnagyobb, összefüggő, jellegzetes tájképű meszes-szódás pusztája. A nagy területen belül a meszes-szódás szikesekre jellemző minden talajtípus és mikrodomborzat előfordul. 2. A terület közigazgatási elhelyezkedése, kiterjedése és morfológiai helyzete A védett terület 6241 hektár tC<" r7Íga-/oatásila o a Bács-Kskun megyei .Akasztó, Dunapalaj. Harta és Szakmar községekhez tartozó határra terjed ki Egy része az Állampuszlai Rabgazdasag tula jdonaban van. É- D-i irányban 17-18 km hoss/ii. Északon és délen 4,0-4,5 km szélességű, középen azonban 2 km-re elkeskenyedik (/. ábra) Morfológiailag É-tól D felé lejL É-on 94 m, D-en pedig 93 m tengerszint feletti magasságú, E két szám különbségénél azonban tagoltabb, mert az északi rész közepén 96-97 m tszf-i magasság is előfordul. E rész kivétel, a legalacsonyabb tengerszint feletti értékeket a terület hosszlengelv ében találjuk, ahonnan a peremek felé enyhén emelkedik a felszín. 1. ábra. A miklapusztai terűlet földtani térképe 1. Agyag, finom kótetiiedes, 2. llnom káertliszt, agyagos és dnrva kázeiliszles, 3. Durva közetfazt, rmom kózetliszics, 4. Dttrva káttttrszt, finom homokos, 5. Kínom boátok, ajtré h o mo ko s, i Apró homok, fkiom homokos. Geological map of Mikhpuszta 1. Cby with fine silt, 2. Fine silt with cby ami coarser süt, 3. Coarser süt with fine silt, 4. Coarser silt with fine sand, 5. Fioe sand with small sand, (. Small sand with fine sand.
