Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

2. szám - Hírek (A Visegrádi Négyek 2000. október 6–7. közötti budapesti – nem kormányszervezeti – mérnöki találkozójának záró jegyzőkönyve. Előadások a Budapesti II. Európai Mérnökfórumon)

[[írek 135 Az en ropj i mérnökök budapesti nyilatkozata Az európai mérnöki kamarák és szövetségek képviselői 2000 október 8-10. közt a 11. Európai Mérnökfórum alkalmával a magyar fővárosban, Budapesten találkoztak A Fórum megtárgyalta a mérnökképzés, a jogosultságok, a szakma-gyakorlás, a mérnöki szolgáltatások odaítélése, továbbá a hivalásrend és a szakmai etika kérdéseit. A második és a harmadik évezred fordulóján a technika már nemcsak az ember és a természet viszonyában, hanem a társadalmi kapcsolatokban is meghatározó, nélkülözhetetlen tényezővé vált. A mérnököket kreatív, racionális és etikus gondolkodásmódjuk hitessé teszi úgy a politika, mint a társadalom előtt, ami tiszteletreméltó rangot jelent. A mérnökök etikai és morális követelményekkel társult tudásukkal, tapasztalatukkal és találékonyságukkal sikeresen járulnak hozzá a közjó és az életminőség javításához, a természet és a környezet védelméhez. Céljaik eléréséhez az aláíró mérnökszervezetek az alábbi követelményeket nyomatékosítják: 1. összehasonlítható mérnökképzés kialakítása. 2 A szakmai jogosultságok megadására és a szakmagyakorlásra vonatkozó szabályozás önkormányzati kézbe adása 3. A mérnöki szolgáltatások minőségi követelmények szerinti odaítélése 4 Erős európai érdekképviselet 1. Az összehasonlítható mérnökképzés kialakítása: Európában a mérnökképzés különböző követelmények szerint és sokféle formában valósul meg. A cél az, hogy az európai mérnökképzést összehangoljuk és ezáltal öszszehasonlíthatóvá tegyük. A IL Európai Mérnökfórum szükségesnek tartja, hogy az oktatáspolitikában a harmonizációhoz szükséges jogszabályok megszülessenek és a gyakorló mérnökök az illetékes bizottságokban kamaráik és szövetségeik révén 50 %-os képviseletet kapjanak. 2. A szakmai jogosultságok megadására és a szakma-gyakorlásra vonatkozó szabályozás önkormányzati kézbe adása: A közjó védelmét az szolgálja, hogy ha a mérnökök szellemi alkotó szolgáltatását olyan szakmai tevékenységnek ismerik el, amelynek minősítési követelményeit szabályozni szükséges. A mérnöki jogosultságok megadására és a szakma-gyakorlásra vonatkozó szabályozások szinte minden európai országban különbözőek. A cél, hogy a szakmai önkormányzatok közreműködésével jogosultságok megadására, magas színvonalú szakma-gyakorlásra vonatkozó szabályokat összehangoljuk. A II. Európai Mérnökfórum szükségesnek tartja, hogy a jogalkotó szervek a jogosultságok megadására és a mérnöki tevékenység felügyeletére azok harmonizációját szolgáló jogszabályokat alkossanak a szakmai önkormányzatok számára. 3. A mérnöki szolgáltatások minőségi követelmények szerinti odaítélése: A mérnökök meg kell állapítsák, hogy a szellemi alkotó szolgáltatásokat egyre gyakrabban az ár, és nem a minőség versenyében ítélik oda. Mindemellett a mérnökök tervező és tanácsadó tevékenységének minősége jelentős kihatással van a mű építési-, előállítási- és üzemeltetési költségeire. A cél, hogy a szellemi alkotó szolgáltatások minőségi szempontok szerinti odaítélését lehetővé tevő szabályozások szülessenek. A II. Európai Mérnökfórum szükségesnek tartja olyan szabályozók megalkotását, melyek biztosítják a szellemi alkotó szolgáltatások minőségi követelmények szerinti és az annak megfelelő díjazás ellenében történő odaítélését. (Európai mérnöki díjszabás). 4. Erős európai érdekképviselet: A szakma és a társadalmi érdekvédelem a nemzeti kamarák és szövetségek, valamint azok nemzetközi szervezeteinek sokszínűsége révén valósul meg. A politikának és a társadalomnak, továbbá a belföldi és a nemzetközi piaci szereplöknek a saját szervezeti formáiknak megfelelő mérnöki tárgyalópartnerekre van szükségük A cél, hogy elősegítsük a mérnöki kamarák és mérnöki szövetségek párbeszédét a politikával, a közigazgatással, gazdasággal és társadalommal, továbbá a mérnökök közös képviseletét az EU előtt, (f jtrnpai Mérnöki Kamara). A IL Európai Mérnökfórum szükségesnek tartja a mérnöki kamarák, a mérnöki szövetségek és a társadalom közötti párbeszéd intenzív folytatását, valamint a mérnökök érdekeinek közös képviseletét a nemzeti, az európai és a nemzetközi döntéshozók előtt Budapest, 2000. október 10. A II. Európai Mérnökfórum Előadások a Budapesti II. Dr. llajtó Ödön: A mérnöki hivatás A mérnökök ke/E alatt a technika addig soha nem látott rohamos fejlődésnek indult. Hrmck három s/akasza: 1 A mérnök az ember és a természet kapcsolatával összefüggő kérdésekre kereste a választ. Ekkor megszűnt az ember kiszolgáltatottsága az időjárásnak és árvizeknek, a nehéz fizikai munkát gépi munka váltotta fel, a víz és az energia mindenki számára hozzáférhetővé vált, a helyváltoztatás nagy távolságok esetén sem okozott problémát, és az emberek számára szükséges élelmiszer biztonsággal megtermelhető volt. 2. A társadalom már a műszaki megoldások gazdaságosságát is számon kérte a mérnöktől A mérnök nemEurópai Mcrnökfórumon csak természettudományi, hanem gazdaságtudományi válaszokat is adott a feltett kérdésekre. 3. A technika az ember és ember közti társadalmi kapcsolatokat is befolyásolja A talán legsúlyosabb megválaszolandó társadalmi kérdés a technikai fejlődés és a foglalkoztatottság közti ellentmondás Még az informatika ts több munkahelyet szüntet meg, mint amennyit létrehoz. A 21 századot a tudás-bázisú társadalom századának nevezik. A "szellemi tőzsde" a mérnökök értékét (presztízsét) az alábbi képlettel foga meghatározni tudás x találékonyság x tisztesség Amelyben, ha bármelyik tényező nulla, az eredmény is nulla Ha a tisztesség negatívba fordul, az eredmény is negatív lesz