Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

2. szám - Nekrológ (Dr. Lapray Géza)

136 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 2. SZ. Éhn József: Áldás vagy átok a sok mérnökszervezet? A mérnökök és építészek a 20. század eleje óta létre­hozták érdekszövetségeket a szakma működési, etikai szabályozása, a vállalkozási minősítések és engedélyek ki­adása, a műszaki előírások és szabványok megalkotása céljából. E folyamat töretlen volt a magánvállalkozásos piacgazdaság országaiban, átmenetileg megtört a század második felében Közép- és Kelet-Európában. A rendszer­váltás után ott is újra mérnöki magánvállalkozások mű­ködnek, amelyek folytatják hátrányaik ledolgozását. Szá­mos mérnök azonban kikerült a pályáról, vagy kényszer­vállalkozóként alacsony árakon vállalt munkát. A szolgál­tatások minősége, megbízhatósága, értékállósága tekinte­tében kialakult különbségeket csak a civil szakmai szerve­zetek önszerveződése képes kezelni A közép-európai mérnököknek érdeke, hogy az EU tagjai közé lépve ver­senyképes, önálló, tőkeerős vállalkozásokat működtesse­nek. Ez csak erős érdekérvényesítéssel lehetséges. A tör­vényhozó hatalom leegyszerűsített szakmai érdekképvise­led spektrumban érdekelt, amelyből kiválaszthatja tárgya­ló partnerét. A szakmai kamarák és egyesületek közt ki­alakítható a korrekt együttműködés, ha azok nem egymás gyengítésére, hanem összefogására törekednek. A mérnökképzés Európában Az e címmel működő szekció ülésén hozzászólás jelez­te, hogy a mérnökképzés oktatóinak utánpótlása rövide­sen csökkenni fog, ha a versenyszféra és a felsőoktatás jö­vedelmet közötti különbség nem csökken. Szó volt a kö­zépiskolai nyelvoktatás és a természettudományos ismere­tek fontosságáról, a gyakorlati szakemberek felsőoktatási szerepének növeléséről. Németországban is csökken a mérnökképzés iránti érdeklődés. Kiemelték a posztgradu­ális képzés fontosságát, ide értve a kis szakokra vonatko­zó képzést is Fontos a leendő mérnökök menedzsment képzése, az ipari és iparjogvédelmi ismeretek szerzése. Nekroló g Dr. Lapray Géza 1909-1999 Mély fajdalommal kell megemlékeznünk a világ szá­mos országában szétszóródott magyar mérnök-társada­lom nagy veszteségéről: az élete nagy részét külföldön töltő, külföldön iskolát teremtő, 1999. júniusában Nizza-i lakóhelyén elhunyt dr. Lapray Gézáról 1909-ben született Szarajevóban. Édesapja a 20-as é­vekben a Magyar Honvédség tábornokaként ment nyug­díjba, s feleségével együtt az 50-es évek kitelepítéseinek áldozataként hah meg. Ijapray Géza 1927-ben tett érett­ségije után 1932-ben szerezte meg mérnöki oklevelét a Budapesti (József Nádor) Műszaki ügyemen. 1939-ben a mosonmagyaróvári főiskolán megszerezte a mezőgazda­sági diplomát is. Mint az Országos Öntözésügyi Hivatal mérnöke, az öntözés és táj-rehabilitáció témájában 1937-1939 között Olaszországban folytatott tanulmányokat, amelyeknek vé­gén kiváló minősítésű dokton címet nyert a Milánói Mű­szaki Egyetemen 1940-1943 között a Mosonmagyaróvá­ri Mezőgazdasági Főiskola hidraulika tanára, majd 1946 ig miniszteri főtanácsosként ismét az Öntözésügyi Hiva­talban dolgozik, amíg felmentését követően egy rizster­mesztő szövetkezés műszaki igazgatója nem lesz. Köz­ben, a második világháború végén bevonultatják Hadmű­veleti előadóként 1945. februáijában sikerült megakadá­lyoznia a német hadseregnek egy kisalföldi elárasztási ter­vét, amiéit utóbb Nagy Ferenc miniszterelnök elismerés­ben részesítette A fokozódó politikai nehézségek miatt a 40-es évek végén kénytelen elhagyni Magyarországot. A nemzetközi menekültügyi szervezetek ajánlása mellett francia állam­polgársággal érkezik Marokkóba, ahol 1950-1956 között rizsföldek berendezésének műszaki tanácsadójaként dol­gozik Az öntözési technika fejlesztésében jelentós elmé­leti és gyakorlati eredményeket ér el. Ekkor alkotja meg a könnyen légteleníthető szivornya alapelvét. 1956-1960 között a marokkói vízügyi laboratórium műszaki igazgatója, s 1963-ig a Mohammadia-x (Rabat-i) Mérnöki Főiskola hidraulika és geodézia professzora. 1963-ban települ át AlgériAn, ahol az UNESCO által működtetett Algíri Műszaki Egyetem hidraulika profesz­szoraként fejti ki igen gazdag oktatói és kutatói tevékeny­ségét egészen az 1988-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig Aktív pályafutásának befejeztével 90 éves korában bekö­vetkezett haláláig Franciaországban élt. Lapray Géza professzor szakterületének igen jelentős tudósa volt, de az egykori francia gyarmatok aránylag e­rós elzártsága miatt munkásságát viszonylag kevesen is­merhették meg a világban. Könyvei, közleményei, újításai és találmányai gazdag életmüvet igazolnak. Algír egyete­mén jelent meg három fö műve: az általános hidraulika, a "dinamikai hosszúság" elmélete, illetve az ezekkel kapcso­latos példatár. Számításaihoz az egyetemen korán beve­zette a számítógépet és programokat, de példatára a "ha­gyományos" grafikonokat és táblázatokat is tartalmazza. Az algíri egyetemen kísérleti csatornát épített, és hordoz­ható modellen is végzett számos kisminta-kísérletet El­sők között volt, aki a tengerhullám- energia hasznosítási kísérletekhez hidraulikai modellt alkotott. Az algíri egyetemen 33 évfolyamot oktatott hidrauliká­ra Diákjai az egész világon sikeresen alkalmazták a tőle tanultakat. Sajnálatos, hogy saját hazája évtizedeken át kevés tudomást vehetett működéséről. Mindezek mellett megőrizte magyarságát, s hozzá látogató honfitársait min­dig nagy szeretettel fogadta és segítette Emlékét itthon is kegyelettel őrizzük! Dr. Bardóczy lajos

Next

/
Thumbnails
Contents