Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

2. szám - Nekrológ (Dr. Lapray Géza)

136 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 2. SZ. Éhn József: Áldás vagy átok a sok mérnökszervezet? A mérnökök és építészek a 20. század eleje óta létrehozták érdekszövetségeket a szakma működési, etikai szabályozása, a vállalkozási minősítések és engedélyek kiadása, a műszaki előírások és szabványok megalkotása céljából. E folyamat töretlen volt a magánvállalkozásos piacgazdaság országaiban, átmenetileg megtört a század második felében Közép- és Kelet-Európában. A rendszerváltás után ott is újra mérnöki magánvállalkozások működnek, amelyek folytatják hátrányaik ledolgozását. Számos mérnök azonban kikerült a pályáról, vagy kényszervállalkozóként alacsony árakon vállalt munkát. A szolgáltatások minősége, megbízhatósága, értékállósága tekintetében kialakult különbségeket csak a civil szakmai szervezetek önszerveződése képes kezelni A közép-európai mérnököknek érdeke, hogy az EU tagjai közé lépve versenyképes, önálló, tőkeerős vállalkozásokat működtessenek. Ez csak erős érdekérvényesítéssel lehetséges. A törvényhozó hatalom leegyszerűsített szakmai érdekképviseled spektrumban érdekelt, amelyből kiválaszthatja tárgyaló partnerét. A szakmai kamarák és egyesületek közt kialakítható a korrekt együttműködés, ha azok nem egymás gyengítésére, hanem összefogására törekednek. A mérnökképzés Európában Az e címmel működő szekció ülésén hozzászólás jelezte, hogy a mérnökképzés oktatóinak utánpótlása rövidesen csökkenni fog, ha a versenyszféra és a felsőoktatás jövedelmet közötti különbség nem csökken. Szó volt a középiskolai nyelvoktatás és a természettudományos ismeretek fontosságáról, a gyakorlati szakemberek felsőoktatási szerepének növeléséről. Németországban is csökken a mérnökképzés iránti érdeklődés. Kiemelték a posztgraduális képzés fontosságát, ide értve a kis szakokra vonatkozó képzést is Fontos a leendő mérnökök menedzsment képzése, az ipari és iparjogvédelmi ismeretek szerzése. Nekroló

g Dr. Lapray Géza 1909-1999 Mély fajdalommal kell megemlékeznünk a világ számos országában szétszóródott magyar mérnök-társadalom nagy veszteségéről: az élete nagy részét külföldön töltő, külföldön iskolát teremtő, 1999. júniusában Nizza-i lakóhelyén elhunyt dr. Lapray Gézáról 1909-ben született Szarajevóban. Édesapja a 20-as években a Magyar Honvédség tábornokaként ment nyugdíjba, s feleségével együtt az 50-es évek kitelepítéseinek áldozataként hah meg. Ijapray Géza 1927-ben tett érettségije után 1932-ben szerezte meg mérnöki oklevelét a Budapesti (József Nádor) Műszaki ügyemen. 1939-ben a mosonmagyaróvári főiskolán megszerezte a mezőgazdasági diplomát is. Mint az Országos Öntözésügyi Hivatal mérnöke, az öntözés és táj-rehabilitáció témájában 1937-1939 között Olaszországban folytatott tanulmányokat, amelyeknek végén kiváló minősítésű dokton címet nyert a Milánói Műszaki Egyetemen 1940-1943 között a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Főiskola hidraulika tanára, majd 1946 ig miniszteri főtanácsosként ismét az Öntözésügyi Hivatalban dolgozik, amíg felmentését követően egy rizstermesztő szövetkezés műszaki igazgatója nem lesz. Közben, a második világháború végén bevonultatják Hadműveleti előadóként 1945. februáijában sikerült megakadályoznia a német hadseregnek egy kisalföldi elárasztási tervét, amiéit utóbb Nagy Ferenc miniszterelnök elismerésben részesítette A fokozódó politikai nehézségek miatt a 40-es évek végén kénytelen elhagyni Magyarországot. A nemzetközi menekültügyi szervezetek ajánlása mellett francia állampolgársággal érkezik Marokkóba, ahol 1950-1956 között rizsföldek berendezésének műszaki tanácsadójaként dolgozik Az öntözési technika fejlesztésében jelentós elméleti és gyakorlati eredményeket ér el. Ekkor alkotja meg a könnyen légteleníthető szivornya alapelvét. 1956-1960 között a marokkói vízügyi laboratórium műszaki igazgatója, s 1963-ig a Mohammadia-x (Rabat-i) Mérnöki Főiskola hidraulika és geodézia professzora. 1963-ban települ át AlgériAn, ahol az UNESCO által működtetett Algíri Műszaki Egyetem hidraulika profeszszoraként fejti ki igen gazdag oktatói és kutatói tevékenységét egészen az 1988-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig Aktív pályafutásának befejeztével 90 éves korában bekövetkezett haláláig Franciaországban élt. Lapray Géza professzor szakterületének igen jelentős tudósa volt, de az egykori francia gyarmatok aránylag erós elzártsága miatt munkásságát viszonylag kevesen ismerhették meg a világban. Könyvei, közleményei, újításai és találmányai gazdag életmüvet igazolnak. Algír egyetemén jelent meg három fö műve: az általános hidraulika, a "dinamikai hosszúság" elmélete, illetve az ezekkel kapcsolatos példatár. Számításaihoz az egyetemen korán bevezette a számítógépet és programokat, de példatára a "hagyományos" grafikonokat és táblázatokat is tartalmazza. Az algíri egyetemen kísérleti csatornát épített, és hordozható modellen is végzett számos kisminta-kísérletet Elsők között volt, aki a tengerhullám- energia hasznosítási kísérletekhez hidraulikai modellt alkotott. Az algíri egyetemen 33 évfolyamot oktatott hidraulikára Diákjai az egész világon sikeresen alkalmazták a tőle tanultakat. Sajnálatos, hogy saját hazája évtizedeken át kevés tudomást vehetett működéséről. Mindezek mellett megőrizte magyarságát, s hozzá látogató honfitársait mindig nagy szeretettel fogadta és segítette Emlékét itthon is kegyelettel őrizzük! Dr. Bardóczy lajos