Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
2. szám - Hírek (A Visegrádi Négyek 2000. október 6–7. közötti budapesti – nem kormányszervezeti – mérnöki találkozójának záró jegyzőkönyve. Előadások a Budapesti II. Európai Mérnökfórumon)
134 HIDRCXJÓGLM KO/JJONY 2001 81 ÉVF. 2. SZ Híre k A Visegrádi Négyek 2000. október 6-7 közötti budapesti, (nem kormányszervezeti) mérnöki találkozójának záró jegyzőkönyve A mérnöki találkozón résztvevő szervezetek az alábbi határozatokat hozták: A 1. A résztvevő szövetségek, kamarák koordinálni fognak, kölcsönösen tájékoztatni fogják egymást az építésügyi jogalkotás és az oktatás területén folyó történésekről. 2. Jóváhagyták a V 4. pont tartalmi oldalát, amelyet valamennyi résztvevő nevében a Jogosult Mérnökök és Techniku sok Cseh Kamarája terjesztett eló. 3. A közös kiadói tevékenység keretében előkészítik a Visegrádi Országok technikai műemlékei kiadvány második kötetét. Az előkészítést a 2001 évben a Magyar Mérnöki Kamara biztosítja. 4. A találkozón a szervezetek kölcsönösen informálták egymást a II. Nemzetközi Mérnökfórum alábbi témáiról: I. Szakmai mérnöki szervezetek - Magyarország, II. Mérnökképzés - Szlovákia, III. Építésügyi jogi keretekre és szakmai tevékenységre vonalkázó előírások - 1-engydors/ág, IV. Ménlöki szolgáltatások közbeszerzési pályáztatása - Csehország. Ezzel egyidejűleg a résztvevők az adott problémakörben közns álláspontot fogadtak el. 5. A Visegrádi Négyek országai konferenciája megállapodott, hogy közös mérnöki irodát nyit, amely az EU struktúrák partnere lesz. 6. A felek a következő találkozó megszervezésével a Cseh Köztársaságot bízták meg A vendéglátásra kijelölt város: Cesky Krumlov. Budapest, 2000. október 1-én Magyar Mérnöki-, Cseh Mérnöki-, Szlovák MérnökiKamara, l^engyet Mérnöki Kamarai Szövetség, Cseh Mérnök-szövetség, Szlovák Mérnök-szövetség. Megállapodás: Az ú n Visegrádi Országok együttműködő mérnökszervezetei megállapodnak közös képviseleti iroda létrehozásában az alábbiak szerint: 1. Az iroda a Visegrádi Országok mémök-szervezeta közveden és együttes kapcsolattartása az Európai Unió brüsszeli központjával. 2. Az iroda figyeli az EU gazdasági pályázatait, a mérnök-szervezeteket érintő EU jogszabályok alakulását és ezekről azonnal informálják a megállapodó feleket 3. Az iroda koordinálja a megállapodó felek Visegrádi Csoporton belüli szakmai kapcsolatait is. 4. Az. iroda működését a mindenkori éves Visegrádi Találkozón megállapodó felek értékelik. Ekkor döntenek az iroda székhelyéről is 5. Az iroda első székhelye Prága. 6. Az iroda működésének kezdete: 2001. január I 7. Az iroda fenntartását a megállapodást aláíró felek közösen vállalják, úgy, hogy a 4 mérnöki kamara 1/5-1/5 költségrészt, a 2 mérnöki szövetség 1/10-1/10 költségrészt fizet. 8 Az iroda fenntartási költségeihez a megállapodást aláírók megpályázzák a Visegrádi Alapot, és igyekeznek igénybe venni egyéb pályázati lehetőségeket, támogató szervezetek, vagy cégek pénzügyi segítségét. 9. Az iroda működésének részleteiben az aláíró szervezetek elnökei által felhatalmazott képviselők állapodnak meg. Budapest, 2000. október 7. Magyar Mérnöki-, Cseh Mérnöki-, Szlovák MérnökiKamara, lengyel Mérnöki Kamarai Szövetség, Cseh Mérnök-szövetség, Szlovák Mérnök-szövetség. Az európai mérnöki kamarák budapesti találkozója A sajtótájékoztató időpontja 2000. október 10-e volt. A helyszín Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, Roosevelt tér 9. Valamennyi vendég tiszteletpéldányt kapott: - a Magyar Posta erre az alkalomra kibocsátott fdülnvomásos bdvegblokkjából, - a négy visegrádi ország műszaki műemlékeit bemutató könyvből, - a Budapesti Műszaki Egyetem ^A mérnökképzés és a mérnöki foglalkozás Európában" c tanulmánykötetéből A mérnökök már az EU bővítésé» munkálkodnak: Nem véletlen, hogy az európai mérnöki kamarák második találkozójukat a kelet-nyugati közeledés jelképéül is szolgáló Széchenyi-Lánchíd közelében, a Magyar Tudományos Akadémia épületében tartották. A budapesti II Európai Mérnök Fórumra 9 uniós tagállamból és 8 tagjelölt országból több mint száz külföldi vendég érkezett, akik eszmecserét folytattak: - a műszaki felsőoktatás képesítési követelményei, - a mérnöki szellemi szolgáltatások, - a tervezői- és a szakértői-jogosultságok európai szintű egységesítéséről, valamint a mérnökök európai szintű érdekképviseletéről A mérnöki szellemi szolgáltató tevékenységet, a tervezést, a tanácsadást, a szakértést Európa legtöbb uniós és unióba kívánkozó országában csak az végezhet, aki a helyi jogszabályok szerint erre jogosultsággal rendelkezik Egy mérnöki tevékenységre szóló jogosultság megszerzéséhez általában nem elégséges a mérnöki diploma nemzetközi elismertetése. Ahhoz még szakmai gyakorlat, kamarai szakvizsga, és kötelező mérnöki kamarai tagság is járul A nyugaú országok mérnöki kamarái azt szeretnék elérni, hogy mérnökeik Közép- és Kelet-Európában jogosultsághoz jussanak, és hagyományos partnereiket, a befektetőket ide elkísérhessék. A keleti országok mérnöki kamarái pedig szeretnék mérnökeiket egyenrangú félként az EU országaiban munkához juttatni, ott bejegyeztetni. Egy kibővült Európai Unióban ezek a kérdések bizonyára meg fognak oldódni, de ma, amikor mindenki pozícióját és piacát védi, nekünk és a többi tagjelölt országnak az az érdekünk, hogy csak a kölcsönösség elvének betartásával lépjünk fokról fokra dőre A külföldi befektetők már ma óriási lármát csapnak, ha a magyar szabványokat és jogot egyáltalán nem ismerő tervezőjük ellen kifogást emelünk, de arról mélységes csönd van, hogy ők velünk szemben ugyanígy járnak el. A mérnökök két napos tanácskozása mindenképpen túlmutat azokon a szakmai kérdéseken, amelyekről ott szó esett. A műszaki értelmiség budapesti párbeszédétől az Európai Unió fogadókészségének javulását reméljük. Az EU országaiban ugyanis a mérnöki kamarák nagy hagyományokkal és politikai befolyással rendelkező, tekintélyes szervezetek Egyáltalában nem mindegy, hogy a mérnöki sajtó milyen képet fog festeni Magyarországról. Budapest, 2000. október 5. Or. Hajtó Ödön elnök
