Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
2. szám - Pataki Nándor: A hazai hévízhasznosítás időszerű kérdései
131 A hazai hévízhasznosítás időszerű kérdései Pataki Nándor, az MHT Hidrogeológiai Szakosztályának és a SITII magyar tagozatának elnöke krvMtxI: Ismeretes, hogy az OMTh és a SITH, továbbá más támogató világ-szcrvettetck, a 2000. évet, a hévízhasznositás és a fürdők világévének nyilvánították Az. említett szervezetek felhívást juttattak el hozzánk, az egész világra kiterjedő rendezvényprogram támogatása cnlekétien. A hazai hidrogeológiai adottságaink és a kapcsolódó furdökultúránk alapján, kívánatosnak tartottuk, hogy csatlakozzunk a fentiekben ismertetett felhíváshoz. A felhívásra szakosztályunk is készített egy rendezvényprogramot, amely többek között az "A fctiidmi awitB ailtji, jeftcae és j wi jt Mimimiií|jw" c. konferencia tárgy sorozatát is tartalmazza, idén tanulmany anyaga elhangzott a "2M0 a hcvBhasnwntás v üfltvt" Ii—lí 11 m iá 2000. november 21-én Budapesten, mint dnöki, megnyitó. Kulcsszavak: hévíz, bévízhasznosítás, balneológia. 1. A hévízhasznositás világéve A hévízügy világéve rendezői célul tűzték ki a hévízhasznosítás és menedzsment társadalmi igényeknek megfelelő elősegítését, továbbá a vízkészletek egyidejű menynyiségí és minőségi védelmét. A rendezvények kapcsán, a balneológia fontosságának, hasznosságának jobb megértését kívánják a társadalmon belül elősegíteni. Meg kívánjuk még jegyezni, hogy a hévízügy világéve ünneplésére, továbbá az év első hat hónapjában szervezett rendezvények értékelésére nemrég került sor Rómában. Előrejelzés szerint, megvitatták a szakterületünket érintő gyakorlati kérdéseket, továbbá, hogy milyen gyógyító. társadalmi és tudományos tevékenységre lehet számítani az elkövetkező évtizedekben. 2. A hazai bévízhasznosítás A hazai hévízhasznosítás, ideértve a balneológia és balneoterápia jelenlegi színvonalának elérését is, elsősorban kedvező természeti viszonyaink, így sajátos földtani, vízföldtant és geotermikus adottságaink révén vált lehetővé. A Kárpát-medence sajátos geotermikus viszonyainak megismerése, a hévízkincs feltárása a múlt század második felében, tehát közel 150 évvel ezelőtt vette kezdetét. Zsigmondi Vilmos eredményes működése nyitotta meg az utat, a Kárpát-medencében a hévízfeltárásához. Jelenleg (az 1996. évi adatok szennt) 1245 30°C-nál nagyobb hőmérsékletű kutat tartunk nyílván. A kutak közel fele 40°C-nál kisebb, egynegyede 60°C-nál, 51 kút 90 °C-nál nagyobb hőmérsékletű vizet ad. A hévízkutak egytizede ma már selqt, két tizede ideiglenesen lezárt kút, ill. vízszint észlelési vagy visszatáplálásí célt szolgál. A ténylegesen üzemelő hévízkutak számát Ideibe Pál (1996) az alábbi táblázat szerint határozza meg: Hasznosítási cél: A kutak száma: Fürdő 236 Ivóvíz 225 Mezőgazdaság 198 Ipar 71 Kommunális 18 Több célú 86 Vísszasajtolás 7 Zárt 153 Eszlelókút 88 Selejt 131 A táblázatban látható, hogy elsősorban a balneológiai célú hasznosítást részesítik előnyben, de jelentős a mezőgazdasági célú hasznosítás is üvegházak, fóliasátrak, továbbá állattartó létesítmények fűtésénél. Egyes területeken, mint látható, ivóvízként hasznosítják a hévizet, mert a kedvező geotermikus átfütöttség következtében, már a kismélységű tárolók vize is 35°C és 55°C közötti hőmérsékletű. Az épületfűtés főleg a Dél-Alföldön vált követendő gyakorlattá. A komplex hasznosítás vonatkozásában is szép példákkal találkozhatunk Gazdaságossági és energia-takarékossági szempontok alapján ez utóbbi a legmegfelelőbb hasznosítási mód A táblázatban külön nem szerepel a kis entalpiájú, direkt geotermikus energiahasznosítás, amely 1540 MW-ra becsülhető Jelenleg az érdeklődés középpontjában egy új elem, az elektromos célú hasznosítás került Világszerte, figyelemre méltó eredményeket értek el, a kis entalpiájú hévizek ilyen célú hasznosítása terén. Általános a hévíz elektrotechnikai és hötechmkai hasznosítását előtérbe helyező megoldás. Ez a törekvés egyébként az EK országaiban is nyomon követhető, ahol az épület fűtés, a mezőgazdasági fűtés, és természetesen a balneológiai-balneoterápiai hasznosítás került előtérbe. Újabb erőfeszítéseket tesznek a kis entalpiájú geotermikus energián alapuló villamos áram fejlesztés terén, az ú.n. kettős folyadékciklusú áramfejlesztő rendszerekkel. Számos szakértő vitatja a kis entalpiájú geotermikus rezervoár 4 10 7 0 Joule értékre becsült készletének ily módon történő hasznosítása létjogosultságát Ezt elsősorban a szükséges, jelentós elektromos áramigény (a hőszivatytyúk) miatt nem tartják gazdaságosnak A nagy entalpiájú (T > 150°C ) rezervoárok potenciája 8 10" Joule-ra tehető (Slegena L) Ebben a vonatkozásban az ú.n. bináris (ORC) rendszerek alkalmazását részesítik előnyben. Szóba jöhető hasznosítási célként megemlíthető a Nagyszénás-Fábiánsebestyén területén mélyített olajipari kutatófii rat Hazánk egyike Európa azon hévízlehetöséggel rendelkező országainak, ahol évente több mint 10 Mm 3 hévíz jut felszínre. Megjegyzendő, hogy a hévízhasznosítási tevékenység a mindenkor nagyon kedvezően befolyásolja a térségek fejlődését További, ide vonatkozó fejlesztési munka szempontjából, rendkívül lényeges a hévíz-kutaknak és hévízműveknek a VITUKI kivitelezésében végzett jelenlegi állapot-felmérése ( Liebe P.) Ennek alapján a termelési módot illetően megállapítható, hogy a kutak csak kevesebb mint egynegyede üzemel manapság szabad kifolyással. Jelenleg már számos kút esetében mesterséges víztermelést kell alkalmazni, mert a
