Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

2. szám - Pataki Nándor: A hazai hévízhasznosítás időszerű kérdései

132 HIDROLÓGIAI KÖZI JÖN Y 2001. 81. ÉVF 2. SZ. tároló energia készlete nagy mértékben csökkent, és az eredeti statikus vízszint katasztrofálisan lesüllyedt. Ez elsősorban a túlzott vízkivételre és arra vezethető vissza, hogy a hévíztárolók általában zárt rendszert képeznek, s nincs, vagy viszonylag kevés az utánpótlódás. Egyes helyeken, ahol pl a vízszint csökkenés 50 m-nél is nagyobb, s ennek következtében megnövekedtek a vízkitermelési költségek, gazdaságilag katasztrofális helyzet állt elő A kutak egy negyedénél jelzik a vízkö-kiválási hajlamot. A vízkőképződ és megakadályozása érdekében a legtöbb helyen vegyi kezelést alkalmaznak. A hévízkutak több mint háromnegyedénél a kitermelt víz gázos. Gáztalanítást viszont csak a kutak alig felénél alkalmaznak A mérési lehetőségek vonatkozásában a felmérés kapcsán megállapították, hogy a kutak alig egynegyedénél van csak felszerelve manométer. A kutak felénél van mérónyílás, figyelő-, ill felszállócső A vízhozamot a kutak felénél vízórával mérik, egynegyedénél köbözéssel, számos kútnál azonban nincs vízmérési lehetőség, ugyanez vonatkozik a vízmintavételre is. ( Liebe P.). 3. Kútkiképzés A hévízhasznosítást környezetvédelmi oldalról vizsgálva, az alábbi fő problémákat említhetjük meg: - a hévízkészletek csökkennek; - a hévíztermelés kapcsán hő- és sós szennyeződés kerülhet a felszíni vizeinkbe. Az 1995. 53. tc 21. § (2) bek. alapján "A kitermeli víz felhasználásáról gondoskodni keli A kitermelést és a használt víznek a vizekbe történő visszavezetését, valamint ezek átvezetését iígy kell végezni, hogy a vízadó és befogadó közeg készleteit, minőségét és élővilágát kedvezőtlenül ne változtassa meg, öntisztulását ne veszélyeztesse". Ez a hévizek visszasajtolásának kötelezettségét jelenti, ellenkező esetben magas szennyvízbírságot kell fizetni. Ez a már meglévő hévíz-kutakra is vonatkozik. Ami az elhasznált hévized visszasajtolást illeti, közismert, hogy ez a karsztosodott, repedéses hévíztárolók esetén lényegében gazdaságosan megoldható Az üledékes, pl. a felsőpannoniai tárolókban azonban kúthidraulikai nehézségekkel kell számolni, mert rövid idó alatt rendkívüli mértékben megnő a besajtolási energia-szükséglet és gazdaságtalanul megemelkednek a vonatkozó költségek. A jövőben a vonatkozó hidraulikai jelenségek és az alkalmazott technológia vonatkozásában, további kutató munkára, kísérletek elvégzésére és tapasztalatszerzésre van szükség A kérdés megoldására törekedve, a GEOTHERM Co,( Bp) az alábbi javaslatokat dolgozta ki: - A meglévő hévízkutak átalakítása ú.n. kettős, termelő és visszasajtoló kúttá; - Két kút (kútcsoport) esetén, a kutak váltott, termelő ill besajtoló kútként történő üzemeltetése; - Főként új hévízkutak esetén a termelőkútban visszasajtoló szűrőszakasz kialakítása. A hévízkutak kiképzését, minőségileg új megvilágításba helyezi, a VIKUV által alkalmazott módszer, amikor is 700-800 m mélységű hévízkutak kiképzésénél széles körben alkalmazzák az ú.n alábővítéses, kavicsszórásos szűrőzési technológiát 4. A hévízhasznosítás jelenlegi helyzete A hévízhasznosítás üteme az utóbbi két évtizedben nagyon lelassult ami - figyelemmel a rendelkezésre álló hévíz-készletekre - elsősorban, tőke- ill. a vállalkozási kezdeményezések hiányára vezethető vissza. Jelenleg csekély az érdeklődés a hévíz energiacélú hasznosítása iránt. A füróvállalatok (pl. a VIKUV) elsősorban kisebb mélységű, max 700-800 m mélységű fúrások tervezésére és kivitelezésére kapnak megbízást. Ezeket a hévízkutakat általában megvásárolt kastélyok és hasonló létesítmények hasznossága, értéknövelése, fürdési lehetőség biztosítása céljából fúratják. Ez a csökkent érdeklődés, természetesen hátrányosan befolyásolja a háttéripar fqlesztését is, ami kedveződen, mert az elmúlt másfél század alatt a magyar kútfúró ipar igen jelentós, nemzetközileg is elismert eredményeket könyvelhetett el a fúrástechnikai, kútkiképzési technológia fejlesztése, a kúthídraulika ill. műszeres információszerzés terén 5. A fürdők helyzete A hazai fürdőkben főleg hévizet használnak, ami azt jelenti, hogy a hévízkutak közel egyharmadát, összesen 236 kutat a fürdők hasznosítják. A hazai balneológia és balneoterápia kialakulásában, főként a kedvező természeti viszonyok, a sajátos földtani, vízföldtani és geotermikus adottságok játszották a főszerepet. E vizek egy része természetes források alakjában jut felszínre, más része, mondhatni túlnyomó többsége különböző mélységekben fordul elő, s ezek vizét csakis mesterséges feltárások, mélyfúrású kutak segítségével lehet felszínre hozni. A hazai mélységi vizekben gyakran fordulnak elő oldott és szabad gázok, amelyek különböző földtani és geokémiai folyamatok eredményeként képződtek leggyakoribb gázok a széndioxid (COi), a metán (CHJ, a nitrogén (N2), továbbá a kénhidrogén (H^S ), valamint ritkábban radon nagy rádiumemanáció. A széndioxid és metán jelentősége a kúthidraulikai-víztermelési folyamatokban is jelentős, (irta egyik cikkében Kor im K). Néhány évvel ezelőtt külföldi vendégeknek a Széchenyi fürdőt mutattuk be, amit Zsigmondi Vilmos érdemeinek méltatása kapcsán, soha el nem mulasztanánk. A bejáráskor magyarázkodnunk kellett a fürdő külső falazatának állapota miatt. Erre emlékezve legutóbb a pisai nemzetközi kongresszuson hangot is adtunk ennek, mondván, a magyarországi fürdők felújításra szorulnának, amihez jelentós tőkére lenne szükség. így rendkívül megörültem, amikor a Zuglói Ijapok c. újságban főcímként olvastam, hogy a "Széchenyi a Városligetben az európai fürdők gyöngyszeme lesz". Megnyugtató hír, hogy a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. a fürdőben jelentós rekonstrukciós munkálatokba kezdett A tervek kihatnak a homlokzati felújítástól, a szaunák bővítésén át a medencék korszerűsítéséig A felújítási munkák befqezését 2000-re jelezték. Mindenesetre kedvező, hogy 2001-ig 3,7 milliárd forintot költhetnek a fővárosi fürdők korszerűsítésére Ami azt jelenti hogy a többi fürdő is sorra kerül. Horváth Gábor elnök-vezérigazgató szerint 1936 óta nem volt ilyen