Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

2. szám - Szeglet Péter–Szabó István–Dömötöfy Zsolt–Busics Imre–Takács András Attila: A Velencei-tó nádas állományának felmérése

130 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 2. SZ. határon betol eső területek. Jégmentes időszakban csak kézi vágásuk lehetséges, biztonságos jég esetén kisgépes vágás alkalmazható. Aratásuk a leiomló nádas-részeken válhat szükségessé, ahol 2-3 évente tisztító vágás végezhető. Nagygépes aratásukat kerülni kell a lápfelszín eróziójának megakadályozása érdekében! Az erodált úszóláp a felszínál vízborítással renddkezó elvékonyodott úxziüáp, amely revilalizációra szorul Kisgépes és kézi aratása jégről lehetséges. A Német-csapás Ny-i oldalán végzett revitalízációs kísérletek eredménye nagy terület felújításának módszerét vetíti elóre: a Idjetöh kísérleti területen kipróbálásra javasoljuk az alábbi eljárást. A módszer lényege, hogy szerves anyagot juttasson az. erodált láp fölötti vízbe annak érdekében, hogy a lassan humifikákxió szerves törmeléket átszőjék a nád rizómái, és az eredetihez hasonló úszóláp-fdszín alakulhasson ki ismét. Kivitelezés: Vastag és biztonságos jégviszonyok esetén Síi Ki A típusú nádjáróval a nádat elfektetni, letaposni oly módon, hogy a riznrnák paszszív átszel kvietése biztosítva legyen, tehát egy letaposod sáv mellett kb. fél sávot állva hagyni. A következő télen (amennyiből a jégviszonyok engedik) az avas nádat tartalmazó sávokat kell tapostatni, s mellettük a jó nádat tartalmazót meghagyni. Kzzrí az eljárással biztosított az erodált lápfdszin szerves anyag utánpótlása, a nád újbóli növekedése, és a rízómák téli, un. „Venlun-halásoo" alapuló passzív álszdlőtdetése. Ily módon avatkozunk be legkevésbé a nád élettani folyamataiba. A tavaszi magasabb vízállás esetén is kap a nznma elegendő oxigént, a légzést nem váltja fd a lényegesen nagyobb energiaveszteséggd járó savas erjedés, a nád hajtáskezdemenyemek erőtdjes növekedése biztosított. Az eljárás kisgépekkd is kivitelezhető, ilyenkor a nádat magas tarlóval kdl learatni, nem kdl kévébe kötni, hanem a területen d fektetve otthagyni. Fontos, hogy a fogásszélesség legalább felének megfelelő aratatlan sávok megmaradjanak. Az így kezelt fdületek nyílt víz felőli szegélyén célszerű aratatlan sávokat meghagyni, megakadályozva ezzd a nádtűrmdék esetleges tavaszi vízszintemelkedéssd történő ldúszásáL A kis kiterjedésű fuzlápokan élőhely rekonstrukciót célzó vágások történhetnek, melyek kifejezetten természetvédelmi jelentőségűek. A Velencei-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Területen a nádvágás időszaka szabályozott: átlagos időjárási körülmenyek között november 15-től február 28-ig végezhető, amely időszak eseti engedéíylyd meghosszabbítható március 15-ig. Korai feszkdésú madárfajok megjelölése esetén az aratás a természet veszélyeztetése érdekében leállítani szükséges. IV. Javaslatok a tó vianösege s a nádasok negörzése érdekében folytatandó további ka tatásokra - A nádas természeti értékeit is magában foglaló új nádminősítési rendszer kidolgozása a Velencei-tó Ny-i medencéjére (A kutatómunka alapul szolgálhat a nádasok minősítéséről rendelkező jogszabály módosítására.) - A nádas minősítés rendszerének átalakítása oly módon, hogy az ne kampányjellegű feladat legyen, pl. 5 évenként, hanem többé-kevésbé folyamatos - monitoring jellegű - kutatási tevékenység, mely akár egy-két éves változásokat is regisztrálhat a tó hidrobiológiái rendszerében, lehetővé téve ezzel a gyors, hathatós beavatkozást - A vízkormányzás felülvizsgálata a Velencei-tó Ny-i medencéjében a vízügyi, természetvédelmi és távérzékelési adatok tükrében. - A Vdenco-tó nádasainak kórokozókkal, és kártevőkkel való fertózöttsége, az ellenük való küzdelem beillesztése a komplex nádkezelési intézkedésekbe - A távérzékelési adatbázis információtömegének feldolgozása: korábbi aratási kártételek felmérése az egymást követően készült légifotókon A degradált területek vegetáció-változásának tendenciái , regenerálódás, elgyékényesedés, hínárosodás. - A Velencei-tó tápanyag-mérlege és a tó öntisztuló képessége Tápanyagtömeg számítása: a tavat a befolyó vizekkel érő tápanyagterhelés, és a növényzetben akkumulált tápanyagok mennyiségének arányba állítása, a nádaratással ténylegesen eltávolítható tápanyagtömeg. Köszönetnyilvánítás Köszönetünket fejezzük ki Szabó Szabolcs főtanácsosnak a szakmai útmutatásokért, Falusi Ferenc, kollégának a lizügy részéről a motorcsónakom, és a tdi terepbejárásokhoz, nyújtott segítségéit, valamint a Idi nádaralási adatok szolgáltatásáért Irodaion Agárdiné Bán R. Fischl G.. Vinmyi F. 1995 : A nád (Phragmitcs communis Trin.) palogén gombáinak vizsgálata a Balatonon és a Velencei tavon. I. Orsz. Agrár PhD konf Debrecen. 186-188 Kézirat Balogh M. 1971: A lápi vegetáció rdiktumai szikes területeken Acta Biol. Debr 9. p. 111-112. Bán R., Virányi F., Obánovics Cs. 1996.: A Spatio -temporal Analysis of Fungal pathogens on Reed in Natural I labitats. Acta Pfaytopath. et KntomoL I lung , 31: (3-4), 219-227. Bái R . Fischl G.. Vinmyi F 1998 : Különböző típusú nádállományok gomba okozta betegségei. Növénytermelés., 47: (4), 407-416. Fischl G, - B/'m R - Sieglet P. - Szabó I. 1996: Pathogenic Fungi on Uliginal Pkwtís of Kis-Balaton Conservation Area. 'Research, Conservation, Management' Conference Aggtelek, Hungary, 179-1 S3. Fischl G... - Szeglet P. 1998: Fontosabb gombabetegségek a Balaton mocsári itivcnvfajam. Hidrológiai Közlöny 5-6 309-310. Fischl G. 1993: A Balaton és a Kis-Balaton Vízi növényeinek mikroszkopikus gombái, különös tekintettel a nádpuszlulás etiológiájáia. Kutatási jelentés pp. 38. Keszthely Gorzó Gy. 1985: A Velencei-tó vizutánpótlásának biológiai szabályozása. Vizgazd a Kövépdunántúlan Kovács M.. Gorzó Gy.. Busies I. 1993 : A Vdencei-tó nádas állományának felmérése és minősítése Kézirat pp. 57. Budapest Ruttkay A, Tilesch S, Veszprémi B. 1964: Nádgazdálkodás - Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 257 pp. Szeglet P. 1985: F.ine neue Fntnahmemethode bd in Wasser stehenden Schilfbestinden zur Bestimmimg ihrer unterirdischen Produktion. BFB-Bencht, 55. 57-60. Szeglet P

. 1987: Nihrstodmengenauswertung bei Scirpo-Phragnntetumbestánden im Kis-Balaton BFB-Bencht, 63. 59-61 Tatács, A. A. 1996 Nádas élőhelyek bemutatása Nádas területek térbeli lehatárolása (Távérzékelés) A DmnyésiFertö TT nádasainak botanikai értek feltárása. Nádvágási technológiák alkalmazhatósága. In: lakács, A. A. (szerk): A nádgazdálkodás természetvédelmi követelményei a Vdencet-lavi Madárrezervátum TT és a Dmnyési-Fertó TT területén. KTM kutatási jelentés. KéziraL Bpest, 166 pp. Vásárhelyi T. 1995: A nádasok állatvilága. Magyar Természettudományi Múzeum Budapest, 199 pp. A kézirat beérkezett: 2000. június 14. Surveying and qualification of the reed at lake Velencei Péter Szeglet', István Szabó Zsott Dömötörfy 2, Imre Basics \ Amins Attila Takács 4 ' LaévcrUy afVenyraa, Gtmykm Ay • tá Kanrfty, Kcnfcriy Deák ¥. u. lt.;

1 Syr» Si«*» I J*, l-feWaajt»», U. I.; 1 PraíaCrid lat, Badayert, Fwim 15.; 'p— I paly Mlaarf Park, S^fasfchérvár, nihil • t>k Abstract: lake Velencei is the 3"

1 biggest shallow-waler lake in I lungary. In spite of its 25 km

2 surface the lake possess big reedstands, that's why the reed is a very important biotop in the lake. The regular surveying of the reed of lake Velencei in every 5 years is prescribed by law, because of reed protection. Water Authority and Nature Conservation jointly fináncod the surveying. The area and the quality classes were surveyed, m connection with nature conservation and industrial use of rood. Our work gives also proposals for managing the reed. For the interpretation of colour-infrarcd aerial photo from the lake shore we used computer programs like Microstation and Arc-view krrwtnh: real surveying, reed classification, area] photo interpretation, ronote-sensing, GPS, rood management