Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
2. szám - Szeglet Péter–Szabó István–Dömötöfy Zsolt–Busics Imre–Takács András Attila: A Velencei-tó nádas állományának felmérése
SZEGI J-T P. és munkaláisai: A Velencei-tó nádas állományának felmerése 129 nyisége nem túlzottan jelentős (Szeglet, 1985, 1987). Ez a kezelési fonna lenne az ideális a nádasok többségénél, de a degradáció jeleit mutató állományokban feltétlenül Ezt a nem rendszeres beavatkozást a nádas életközössége nem sínyli meg annyira, mint a rendszeres aratást, vagy az égetést. Van lehetőség fészkeléshez szükséges avas nád képződésére, a teljes táplálékhálózat gyors regenerálódására, ugyanakkor biztosított a nádas időszakonkénti megújítása Ugyancsak fontos az aratás időpontjának helyes megválasztása. A túl késői, tavaszba nyúló aratás megsérti, letöri a fejlődő hajtás-kezdeményeket, ami a nádas gyengüléséhez, kintkulásához vezet A vegetációs periódusban a zöld nád levágása a nádirtás egyik formája. A nádégetés régóta alkalmazott „nádas felújítási" módszer. Szakszerű végrehajtása nagy körültekintést igényel Az égetés csak bizonyos meteorológiai feltételek között eredményes, a tüzet pedig kontrolálni kell. Veszélyes, és ritkán jár teljes sikerrel, a tűzoltóságnál bejelentésre kötelezett. Kockázata ellenére nagy nádas-részek tisztításának gyors módszere (ha sikerül). A nádas életközösségére gyakorolt hatása az aratásnál kíméletlenebb, de a nádkártevők és kórokozók gyérítésének eredményes módja. Magas vízállásnál a hajtás-kezdemények nem károsodnak, ugyankkor a vízben álló nádas nehezen égethető A nádasok kezdésének mindig az legyen a fő célja, hogy az élőhely változatosságát továbbra is megőrizzük, s a nádat jó egészségi állapotban tartsuk. - A tó keleti és középső medencéjének belső terhelés csökkentése érdekében szükséges a nád jégről történő aratása és kihordása. A két medence szigetszerű nádasainak állapota sokat romlott az utóbbi 5 évben Ezért fontos, hogy felújításuk" megtörténjen. Ha az aratást követően helyben égetik el a levágott nádat, a szállítás, kihordás nem vesz igénybe munkaerőt, ennélfogva még nagyobb területet lehet learatni. Bár kívánatos lenne a nád kihordásával a tápanyag-terhelés csökkentése, a jelenlegi állapotok indokolttá tehetik a szigetszerű nádasok lábon történő égetését is! Az avas nád elégetésével a következő vegetációs periódusban egyidejű növekményt kapunk, melynek minősége is jobb lesz. A következő aratási szezonban gazdaságosan aratható, ennélfogva kezelése, ismételt megújítása hosszú ideig biztosítható A szigetnádasok lábon történő égetése csak jégről lehetséges (7/1989. (VII 10.) KVM rendelet, 5. § (c.) bekezdés) - A Velencei-tavi Madárrezerváium Természetvédelmi Területen a nádasok égetése a természetvédelmi szempontok miatt továbbra is tilos. - A lápterületet övező természetes partszakasz és a lápterület nyíltvízi oldalán kialakított „pufferzóna" fenntartása szükséges - A horgászat jelenlegi szabályozása, úgy tűnik, jól működik a nádasok védelme érdekéből, ez tovább szigorítandó, az illegális csónakbejárók, csónakkikötők további hatékony felszámolása érdekében. - A tóba érkező befolyók nál elképzelhetőnek tartjuk elótározó nádas tavacskák — nádas szűrő — kialakítását a tó vízminőség védelme érdekében - A jelenlegi vízszinttartás a nádasok számára létfontosságú. A Ny-i medencében a vízkormányzás jelentós hatású a nádasokra (Gorzó, 1985). Ahol „friss víz" jut a nádasba, ott a nád vitalitása megnövekszik A vízkormányzást mindig alá kell rendelni a természetvédelmi szempontoknak, pl. lápi rcüktumok élőhelyének fenntartásának (Balogh, 1971). A TI tábla gyékényes állománya visszaszorítását, a nádas úszóláp revitalizációját egy felülvizsgált vízkormányzási rendszer segítségével tartjuk célszerűnek elkezdeni - Továbbra is ragaszkodni kell ahhoz, hogy a vizes nádterületek aratása csak jégről történjen - A nádat minél nagyobb felületen aratással, és kihordással távolítsák el. Minden aratási tevékenységnél fontos, hogy a min. 15-20 cm magas tarló megmaradjon - A nádszigeteknél javasolható az uralkodó szélirány felől (É-i, É-Ny-i oldal) aratáskor 10-15 m széles nádszegély meghagyása a belső nádas-rész védelme érdekében. - A nádasban használatos védőkerítések alkalmazása egyelőre szükségtelen, a csónakok közlekedésére veszélyes lehet (lásd: Balaton, Bozsai-öböl). - Az I. és II. osztályú nádasok téli aratása előnyös, gazdasági szempontból jövedelmező, kezelésük ily módon biztosított. Ha a jégviszonyok egyik évben nem teszik lehetővé aratásukat, úgy a következő szezonban gondot kell fordítani vágásukra, hogy a nád jó minőségét fenntartsuk. - A II. osztályú nádasok csak alkalmanként kerülnek learatásra. 2-3 évenként beiktatott tisztító vágásuk feltétlenül javasolható. Amennyiben a jégviszonyok és a munkaerő kapacitás lehetővé teszi gyakoribb vágásuk is elvégezhető. - A IV. osztályú nádasok tisztító vágását feltétlenül javasoljuk! Mivel az állomány úgysem szolgáltat iparilag hasznosítható nádat, a vágást célszerű úgy végezni, hogy egy-egy aratott sáv mellett maradjon arataílan rész is a nádnzómák jobb átszdlőzése érdekében a téli - kora tavaszi időszakban. Ily módon biztosítható a rizoszféra ae robitása és az állomány szakaszos megújítása. - Az V osztályú nádasok teljesen leromlott állományában a nád aratásának alig van jelentősége A rizómák át szellőzése szempontjából kívánatos, hogy legyen valamennyi avas nád is. A feljavuló állományok tisztító vágása megkezdhető A V elence i-tavi Madái i e z«a vátn• Terinés ze tvédetrai Terület A terület elsődleges rendeltetése a természetvédelmi értékek megóvása. A védelem célja. - hosszú időléptékben megőrizni a nyugati tómedence úszóláp világát, - fékezni a primer (fűzláp terjedés) és szekunder (Thelypteris-es úszólápok elnádasodása, úszóláp erózió a túlaratottság miatti) szukcessziós folyamatokat (Takács, 1996). Parti nádasok a 150 cm-es vízszintnél már nem úszó nádasok, amelyek aratása jégmentes időszakban is lehetséges, és az alacsony vízszint miatt nagygéppel is arathatok. Az átmeneti úszólápi nádasok jobbára csak jégről a rathatók nagygépes, ill. kisgépes aratással. Szükséges azonban minden aratási szezon után értékelni, nem történte nagyobb károkozás a nádasban. Az úszólápok a 150 cm-es vízszintnél detektált úszóláp
