Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
2. szám - Horváth László: Az Ikva és vízimalmai Fertőszentmiklósnál
HORVÁTH L: Az Ikva cs vízimalma! 115 nyi György uraság szerdahelyi jobbágyának, Czompó Jánosnak tanúvallomásában ez olvasható: ..."délután a szerdahelyi kertek alatt levő kenderében menvén ..." 5 0 A kender feldolgozás munkát adott a takácsoknak is. Az 1744. évi adóösszeírás szerint Szentmiklóson a takácscéhben 18 mester dolgozott". 1876-ban 15 takácsmester, 4 segéd és 3 tanonc voh Szentmiklóson 5 2 Az Ikva szabad folyását gátolta a patakban történő kenderáztatás. A Sopron vármegyei Törvényhatósági Bizottság irataiban 5 3 az alábbi idevágó sorokat találtuk: „Muray Lajos szolgabíró urnák abbéli jelentésére, miszerint az Ikva folyó medrének tisztítására rendeltessék meg, úgy szinte az abbani kender-áztatástól tiltassanak el... járásainkban lévő helységekben a kendernek patakban áztatását szigorúan eltiltván e czilra rendes kenderáztató helyeket csináltassanak. " A szigorú tiltás ellenére továbbra is az Ikvában áztatták a kendert, amint az kiderül a fertőszentmiklósi csendörórs 1889 szeptember 18án kelt, a kapuvári szolgabírói hivatalhoz intézett jelentéséből 5 4: "Folyó hó 17-én alulírott az itteni községi elöljárósággal egyetértőleg az "ikva" folyó vizét végig járta, ahol a következő egyének beleáztatott kenderét találta: Nagy Péter, özvegy Lukács Jánosné, Karácsony János, Kovács Pál, Farkas Jánosné, Ábrahám Pál, Bokori János, Pusztai Imréné és Dovánszki Péter... Végül kérem a tektes czimet az iránt intézkedni, miszerint Petőház, Endréd és Szergény határában Ikva folyó vize bele áztatott kenderrel annyira el van tömve hogy viz folyásra képtelen, sőt két felöl a part elázással megrongáltatik". Meder szabályozás 2 ábra. Az Ikva ágai Fertőszentmiklás és Szerdahely között 5 0 MOL EsL iL P 108 REP. 16, Fase. G No 340. " MOL Est iL P 108 RRP. 74, Fase. H No 10. 5 2 Soproni kereskedelmi és iparkamarák 1876-ik évi statisztikai jelenlése II rész, L füzet. Sopron, 1876. " SL Sopron vm. Törvényhatósági Bizottságának iratai. IV. 402/A. 1861. jún. 3-i ülés jkv. 1143. ponL M SL Kapuvári Járás Főszolgabírója. IV. 432b/30. 1971/kJ. F a. Az Ikva tisztítása mellett időnként a patak medrét vagy mellékágait szabályozni is kellett Az elsó katonai felmérés idején (1782-85) felvett térképen (2 ábra) látható, hogy az Ikva a Győr—Sopron országutat Szentmiklós és a Szerdahely között négy ágra szakadva, szigeteket alkotva, szétterülve keresztezte. Jól felismerhető, hogy az országutat négy helyen hidalták át. Igaz ugyan, hogy Muzsaj és Szentmiklós közötti szakaszon ez a térkép nem jelöl szigetet, viszont az 163 l-es egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint 5 5 a szentmiklósi evangélikus templom vagyonához többek között kéi rét is tartozott: „Az másik vagyon az ember ölésnél való szigetben, kit most Temyák István és Bella György bírnak... Ezek a szigetek időközben teljesen eltűntek, mimlen valószínűség szerint a kőében elvégzett mederszabály ázások, és/vagy feltöltődések miatt, amelyekről leírást eddig nem találtunk Az 1926. évi alispáni jelentésben 5 6 olvasható, hogy. "A Sopron—győri út fertőszentmiklósi átkelési szakaszán az Ikva régi medre mintegy 170 méter hosszban át lett helyezve, ezáltal az útpálya kimosása meg van gátolva, míg az útnak ezen része, mely az Ikva árterét átszeli fel lett emelve és így az út az Ikva elöntésétől mentesítve lett" Egy 1935-ben megjelent újsághír szerint 5 7: "Vízgyűjtő zsilipet épít a cukorgyár Fertőszentmiklóson ... a gyár, hogy az őszi "kampány" alatt mindig elegendő víz legyen, megvette évekkel ezelőtt 5 4 az Esterházy uradalom fertőszentmiklósi vízimalmát, hogy ott vízgyűjtő telepet létesítsen. A soproni Khernál cég három héttel ezelőtt kezdte meg a zsilip építését, amellyel kapcsolatban a cukorgyár vízjogi területén az Ikva medrét is szabályozza." Ezt a volt uradalmi malmot, mely feltehetően 1931-ig működött, 5 9 még az 1940-es években is malomnak, mégpedig "Fekete-malomnak" nevezték a faluban. A malom a patak jobb partján állt A bal parton volt a mindössze 140 m körüli árapasztó csatornája (/. ábra). Jelenleg cukorgyári medertározóként működik. 6 0 A II világháború alatt nagyszabású Ikva-szabályozást végeztek: " A hatósági szolgálatot ellátó szombathelyi m. kír. kultúrmérnöki hivatal... tervet készített az Ikva-patak Fertőendréd—Kópháza közötti szakaszának jókarba helyezésére. A földművelésügyi miniszter úr erre a célra 160.000 pengőt bocsájtott a kultúrmérnöki hivatal rendelkezésére, melyből megkezdődött munkálatok Fertőszentminklós határában folynak." 6 1 "1942 évben a következő víztelenítési munkálatokat végezte a szombathelyi kulturm. hivatal: Ikva patakmeder jókarba helyezése Fertőszent-miklós község határában 6.395fm 36.435 m 3 földmunkával, 97.40'P. költséggel" 6 2. (1941-ben: 3.980 fin, 25.913 m 3 földmozgatással, 34 084 P. költséggel). 5 5 Magy. Prot Egyh. AdaCár, uo * Alispáni Jelentés Sopron Vármegye állapotáról (továbbiakban: Alisp. jel.) Sopron, 1926. 58. o. v Soproni Hírlap, 1935. jól. 3. " Vízügyi Levéltár. 1001/16 ...'az 1/16 sz. viziköowbe az Esterházy berezegi hitbizomány tulajdonául bevezetett fertűszenimikjósi vízhasználatnak a Petőházi Cukorgyár Rcszvémtársaságra történt jisjállásái tudomásul véve" ... (Részlet a Soprun vm-i 7870/1923 sz. 1923. júL16-i keltezésű alispém határozatból.) 5 9 ÉD. VÍZIG. L m., 2. sz. melléklet, 20. o. 6 0 ÉD. VÍZIG. i.tiL, 31.0. " Alisp. jel. Sopron, 1941. 160. o. "lm 1942. 130.O.
