Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
2. szám - Horváth László: Az Ikva és vízimalmai Fertőszentmiklósnál
1 114 malom összesen évi 94 Ft jövedelemadót fizetett A szentmiklósi malmok őrlési forgalmáról képet kapunk, ha adójukat összehasonlítjuk a környék vízimalmaiéval így Kapuváron 1 malom 208 Ft-ot, Mihályiban 1 malom 144 Ft-ot, Sopronban 4 malom fizetett összesen 117 Ft-ot, Csepregen 3 malom összesen 93 Ft-ot, Endréden 1 malom 34 Ft-ot adózott. 188l-es fertőszentmiklósi kereskedők és iparosok listájában 3 4 két molnár szerepel: Pauer Zsigmond 5 és Wagrandl András. Az alsó malom a 19. században 3 6 került a Pauer molnár-család birtokába, akik azt 1903-ban átalakították. A malom műszaki adatai: 1 db 10 HP vízimotor, 1 db 16 HP benzinmotor, kőjárat: 2 db, hengerszék: 3 db, hengerszita: 5 db, daraszita: 1 db, koptató szerkezet: 1 db Az alkalmazott munkások száma: 2. A Pauer-féle malom egyébként a mai Fürdő utca végén, az Ikva bal partján állt, egy szigeten, melyet az Ikva patak, illetve a mintegy 180 m hosszú bal parti, ú.n árapasztó csatorna alkotott (/. ábra) A malomba, a jobb partról, fahídon át lehetett bejutni 1917-ben Pauer József engedélyt kapott vízimalmának újabb átalakítására 3 7. Ekkor egy álló tengelyű, 1,5 m átmérőjű Francis rendszerű turbinával váltották ki az 5,0 m átmérőjű vízikereket. A fenti vízikerék 2 pár 1,10 és 0,95 m átmérőjű malomkövet, 1 daratisztítót, 4 hszthengert hajt, azonkívül 2 hengerszéket is. A kapcsolódó vízi létesítmények mérete is változott: a szabadzúgó két nyílásának szélessége 2 x 1,85 m = 3,7 m és a turbinára vezető zúgó-nyilás mérete 2,4 m. A malom működésére 1923. dec. 20-án keltezett, a malom vízi müveinek felülvizsgálatára vonatkozó jegyzőkönyv, ill. határozat volt az utolsó bizonyító adat 3 8 Feltehetően az 1940-es években szűnt meg Az 1945 évi Sopron vármegye működő vízimalmaira vonatkozó kimutatásban Fertőszentmiklós már nem szerepel. Közbevetőleg megemlítendő, hogy az. Ikva szentmiklósi szakaszán halászatról szóló leírást, feljegyzést eleddig nem találni. Csupán egy utalás van erre vonatkozólag az 1740 körüli időből, ahol ts írják, hogy hg. Esterházy Miklós és a szentmikiósi Totnay Magdolna között folyt pereskedés egyik tanúvallomása szerint: ". vagyon egy Ikva nevű folyó víz, írnek halászattya szabad vagyon... '" Medertisztítás Ahhoz, hogy a malmok az Ikván működőképesek maradjanak és a patak az. esetenként hirtelen lezúduló nagyobb víztömeget is le tudja vezetni, a merket tisztítani kellett. Az egyik korai (1659. márc 31.) ide vonalkázó vármegyei utasítás elrendelte, * hogy a Repce, Csáva, és Ikva medrét minden birtok lakói a maguk körzetében fin. 21. -ig kötelesek kiüsztikwu. 12 fonni büntetés terhe alatt. _. 1685-ben (fán. 26.) a megye a Répce, a Csáva és Ikva medre tisztításához Jélügyelőtül és örökül több embert küldött kL"" 1 4 SL Kapuvári Járási Főszolgabíró italai IV 423b/14. 3 5 Itt jegyezzük meg, hogy a Pauer molnár-család nemcsak a helység iparának fej leszlésében. hanem a közéletben is vezető szerepet játszott Pauer Zsigmondot ugyanis 1864-ben, 1867-ben és 1872-ben a mezőváros btrájává választották, Pauer József pedig 1913-ban és 1919-ben volt a falu bírája. 1 6 A Paucr-tele malom alapításának idejét oddig még nem sikerült megállapítanom, mert a rendelkezésre álló adatok ellentmondásosnak tűnnek. 1 7 KI) VÍZIG i. m, 22.0. * ÉD. VÍZIG. i. m, 22. o. " MOL Est iL P 108 Fase. C No 157. RKP. 16. 4 0 Vanyó T.: Sopron megye hadügyi, gazdasági viszonyai és közállapotai (1640-1690). SSz: 1976. 3. sz. 214.o. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001 81 ÉVF. 2. SZ. Az Ikva medrének tisztítása is a jobbágyok kötelessége volt, ahogy arról egy a hg. Esterházy Miklóshoz intézett levél is beszámol: ... "azon öli napokat a Tekintetes nemes Vármegyének parancsolattya és rendelése szerint Ország Utak, Töltések, Hidak és Ikva vizének tisztogatására számlálván ..." A levél végén ez áll: Ijegkissebbik érdemtelen alázatos szolgái és Jobbágyi Sötöri, Szent Miklósi, Fndrédi... Sarodi szegény lakasok 4' A kötelező évi mederüsztogatás mellett a hidak és töltések rendben tartására külön karbantartót alkalmaztak. Az 1745-ből származó urasági összeírásból 4 2 kitűnik, hogy ezt a feladatot akkoriban a Szerdahelyen lakó Burka János látta el. A reá vonatkozó megjegyzésben olvasható: "Robotom nullám praestaí, quia aggerem circa Pontes Sz. Miklosienses reparat." Azaz semmiféle robottal nem tartozik, mivel a szentmikiósi hidak körüli töltést javítja. Az Ikva patak eliszaposodása, ill. tisztítása, szinte mindig napirenden volt A fentebb már emiitett Rupprecht Frigyes ez ügyben a főispáni helytartóhoz írt leveléből 4 3 idézünk: "Az Ikva patak Petöháznál annyira beísztqxtsodott, hogy a viz szabad folyásában gátoltatván birtokomhoz tartozó, ott lévő malmomat hajtani alig képes." Egy 1908-ban Fertőszentmiklóson felvett jegyzőkönyv 4 4 is az Ikva eliszaposodásával foglalkozik: "A berezegi uradalmi vámuton lévő Ikvahid alatti résznek beiszapolása folytán Pauer József malomtulajdonos panaszt emeli az iránt, hogy az eliszapolás a híd javítási munkálatok hiányosságának a folyománya ... A községi elöjáróság konstatálja, hogy a meder tulmagascm be van iszapolva ugyan tekintve azonban, hogy az Ikvának folyása illetve a meder hajlása majdnem derékszögre hajlik az eliszapolás okát kétséget kizárólag meg állapítani nem lehet... és indítványozza, hogy Pauer József malomtulajdonos tisztítsa ki az őreá eső köteles részét, 4 5 amíg az urodalom a hid felső szélétől a kanyarulatot is bele számítva a híd alsó széléig lerjedő területei az előirt méretek szerint tisztitassa ki, ezen közbe veteti indítványt a felek kölcsönösen elfogadják".... Ugyanebben a témában az 1916. évi köuségi költségvetés dörrámza Iában* 6 a következők olvashatók: „Az Ikva meder eliszaposodása folytán annak kiásása s alapos tisztogatása folytonos árvizek megszüntetése végett szükséges - kedvező alkalmat jelhasználva orosz foglyokkal foganatosítjuk - így kevés kiadással nagy munkát végzünk' Kenderázta tás Az Ikva menti településeken, így Szentmiklós és Szerdahely határában ts kiterjedt kendertermeiés folyt, amit az itteni régi dűlőnevek is jeleznek: "Kenderföldek végiben" 4 7 (1695), "Kenderszeren " ^ (1714), "Kender Szerben" 49 (1770): Egy 1731 évi származó jegyzőkönyvben, Széche4 1 MOL. Est. h. P 108 Fase. C No 182 RKP 16. 4 2 MOL ESL h. P 108 Fase. K No 437 et N. RKP. 16. 4 3 SL Eszterházi Szolgabíroság iratai IV. B. 284W3. 4 4 SL Kapuvári járási (osAJgabiróság iratar IV 423h/34, 5493 sz. 4 5 T. L a malom alatti 200 folyóölnyi szakaszt (1 folyóöl kb 2 méter). SL Kapuván járási fosznlgabiróság iratai. IV. 432B/21,3385 sz. * SL Fatöszmlmiklós község iralai V .21/1, 1915. aug. 21-i ülés jkv. " MOL EsL It P 108 RKP 16, Fase. C; szentmikiósi Galambos Doricza zálogkiváltó levelében. 4 8 MOL KsL lt. P 108 RKP. 80, Fase. J No 134; Canomca Visitation« Parochia Fsztmiklosiensis 4 9 MOL Kst IL P 108 RKP 16, Fase. C N 187; szentmikiósi Tóth család vagyon-össarírásáhan.
