Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
2. szám - Horváth László: Az Ikva és vízimalmai Fertőszentmiklósnál
HORVÁTH L: Az Ikva cs vízimalma! 113 ismert, hogy a szentmiklósi Zeke malmot 1771-ben javították: "az Sz .Miklósi Malomban már két kerek forog A vízimalmok a folyamatos őrlés érdekében bizonyos mennyiségű gabonát tartalékoltak, amit „szökrönyökben" (szekrényekben) tároltak. Ezekből adták ki a földesúrnak járó részt is. Az 1772 július 5-i petőházai ispáni jelentésben ~ olvasható: „Malom belő Szökrönyök mennyire vannak. A Sz:Miklósi Budisba 2 köböl vagy más féL A Rösas Szökröny mini egy 6 köbölre való vagyon. " „A Malmok Szökrönyeiböl a Vámot ki mérni. SzMiklosibul miretet Szökrönybül 6 köböl Buza, Item Ros miretet 12..." Király Bálint, szentmiklósi kovács 1778-ban mintegy tíz esetben végzett kisebb javítási és karbantartási munkákat a szentmiklósi Zeke malomban. A munkák rövid leírásáról, a munkavégzés dátumának és árának megjelölésével egy jegyzék is fennmaradt 2 3. 1780-ban ezt a malmot már az új tulajdonos — a fiúágon kihalt Zeke családba benősült — Vizkelety István adja hat évre árendába, többek között azzal a feltétellel, hogy „mivel azon Malom romladozott Statusban vagyon az nevezett Atyánkfia Horváth János Ur köteles légyen azt solide' ujjonnan és ugyan kólábakra és Németh Szerszámokra meg épétteni, meg épé ívén pedig három Esztendőkig minden fizetés nélkül szabadon bírhassa ", 2 4 1818 novemberében az uradalmi malom molnára Pauer Mátyás volt 2 5 Az íkvai vízimalmok teljesítő-képességét, kihasználhatóságát döntően az időjárás, ill. az attól függő vízhozam nagysága szabta meg. Jól írja le ezt egy, a Nádasdi gazdatisztek és számtartójuk közötti vita: ..."A keresztúri Halastón lévő 2 kerékmalomból vámbúza 44, rozs pedig 41 köböl 2 6; hasonlókép a cenki alsó és felső négykerékmalomból 35 köböl búzát és 69 köböl rozsot mutat ki, ami pedig édes kevés, mert csak két két kerékmalomból is egy egész évben többet kellett volna kapnia. Ne csudálja azt számtartó uram, mert az Ikva vize nem Tapolcza vize, hogy mind télen, mind nyáron át egyaránt forogna mindenkor. Akármi kicsiny aszályban nyáron örömest felteszi a szalma süvegét, télen ismét mittelen fagyni kezd, avagy förgeteg támad, egy szálat sem forog; egyszóval ezek a malmok csak tavasszal és ősszel foroghatnak, nyáron és télen többire veszteg száradnak ... 27 n (Nyáron ugyanis a kis vízhozam miatt az álló malomkerekeket és lapátokat szalmasüveggel védték a tűző napsugártól). Hogy az ikvai vízimalmok korlátozott teljesítőképességük ellenére gazdaságilag mégis számottevők voltak, azt az 1831 évi kolera járvány idején hozott intézkedések, illetve azok indokolásai is igazolják: Csepregen ekkor daruvári Jankovich Izidor cs. kir. kamarás ugyanis elrendeli ... "1. Hogy Sz-Miklóstól kezdve az egész Rábakőzi Vidékből őrlés végett senki Malmainkba (Csepreg, Bük, Bő) bé nem bocsáttassák (a Rábai és Ikvai Malmok már helyre lévén állítva, szükségeiken azokban a Rábaköziek segíthetnek, - és így ezen elzárással az emberiség éppen nem szenved) 2. Elzárttnak rendelem az egész Fertö-melléket is (mellyel szintén az Ikva és más patak Malmok segítenek őrléssel)". ... 2 g Egy 1866. évi július 17-én Fért őszen tmikióson felvett ú.n. malomfö felmérési jegyzőkönyv 2 9 szerint Rupprecht Frigyes malombirtokos, cs. és királyi vezérőrnagy ... "ezen folyó évben folyamodott a Sopron Megyei Alispáni hivatalhoz, miszerént a fertő Szt. Miklósi Ikva folyón álló malmán megromlott Vízleeresztő gátot újra építvén szándékozván, annak úgy régi, valamint új magasságát megyei szakértő befolyásával az alulirt bíróság (értsd: bizottság) jelenlétében határoztatnék meg:" ... A jegyzőkönyvet jóváhagyó és aláíró "bíróság" az alábbi személyekből állt: "Kakas János mint Herczeg Esterházy képviselője és felső szomszéd (tL felső malom szomszéd), Gregor Alajos mérnök a Soproni állami mérnöki hivatal részérói, Pauer Zsigmond Czéh Mester, Fodróczi János Bíró, Nagy Ferencz öreg Esküit" Tehát az "uradalmi" vagy hivatalos nevén a herczeg Esterfaázy-féle malom volt az ú.n. szentmiklósi felső malom, míg a Rupprecht- majd később a Pauer-fele a szentmiklósi alsó malom 3 0. Elhelyezkedésüket az 1. ábra mutaqa. 3 1 1. ábra. Az Ikva és vízimalmai Fertőszentmiklósnál Egy záloglevélből 3 2 ismert az is, hogy 1851-ben a szentmiklósi felső malomban Fülöp József volt a molnár. Fertőszentmiklóson 1876-ban a két vízimalomban 3 3 2 molnármester, 2 segéd és 1 tanonc dogozott Ez a két 2 2 SL XU!. 22/2 uo. DSLXm. 21/1 Vizkelety család. Fasc. 11. No 13. " SL Xm. 22/3 /eke csalad. Fasc. 3. No 30. 2 3 MOL mikrofilm dsz. A 1723.: A szmtmiklósi "Kereszteltek Anyakönyve ÜL" bejegyzése szerint ugyanis 1818. nov. 6-án Pauer Mátyás "Molitor Dominalis'-nak János oevú fia született. 2 6 1 köböl =65 kg. rHetvési L: Nádasdi-uradalom gazdatisztjeinek termelési és elszámolási vitája 1623/24-ben. Agrártörténeti Szemle 9. évf. 1967. 2. sz. 465. o. 3 Farkas P.: i m 286 o 2 9 SL Eszlerházi Szolgabóróság iratai. IV. B. 284b/3 3 0 Követve azt az általánosan elfogadón nézetet, hogy a folyókra telepi tett vízimalmok helyét az idók folyamán nem változtatták meg, feltételezzük, hogy a Nádasdi-féle malom a felső, míg a Zeke-, illetve Vizkelety-Süe malom az alsó malom volt. 5 1 Kovács Gyula (összeállította): Az Ikva-patak szabályozásának története. Északdunántúh Vízügyi IpT^-n^Ag (továbbiakban: ED. VÍZIG.) 103735130/1994 sz. tanulmánya. 2. sz. melléklet, 21. o. Itt köszönöm meg Szűcs Lászlódénak, az HD. VÍZIG. Tervtár vezetőjének, az adatgyűjtéshez nyújtott segítségét és támogatását SL Fertőszentmiklósi Járásbíróság iratai, 1V/174/8, Záloglevél 1851. nov. 1. D Horváth Z : Soproni és sopronbénlalvai molnárcsaládok története. Sopron, 1993. 363. o.
