Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

2. szám - Kardos Mária: A felszíni vízkészlethasznosítás tervezésének környezetvédelmi keretei és követelményei

[04 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001.81.ÉVF 2. SZ. kell venni. - A vízhasználatot a környezeti és terhelhetőségi szempontból legalkalmasabb vízkészlet bázis igénybevételével és legfeljebb az alkalmazható legfejlettebb technológia által indokolt mértékig szabad tervezni - Vízhasználat során lehetőség szerint olyan termelési vagy egyéb technológiát, illetőleg olyan szennyezőanyag tisztítási (visszatartási, lebontási, újrahasználatí) technológiát kell alkalmazni, amelynek környezet terhelő hatása az adott feltételek között a legkisebb. - Szennyvízbevezetés tervezése során meg kell határozni és elő kell ími a megengedhető terhelés mértékét, annak időbeli megoszlását - Vízhasználat csak a szennyezőanyag kibocsátást az előirt mértéken tartó berendezéssel létesíthető és tartható üzemben Gondoskodni kell a környezetvédelmi szempontból szükséges mérési lehetőségről és a mérések elvégzéséről. - A vizeket egészségre káros, veszélyes és mérgező anyagokkal vagy hatásokkal nem szabad terhelni. Az. ilyen anyagok üzemi szintű ártalommentes összegyűjtéséről, tárolásáról, kezeléséről, illetve ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni szükséges. 3. táblázat Javasolt hidrobiológiái célállapot Megjegyzések: •Bea if Hfcilnliinn = dtn«i átMdi ra •mo-catraflos = tiszta átlátszó vá alfa béta neaszaprvMu» s «igén teblettség SS % (eirtti >Bgiitotinw = (^tojTn ncr^rzo 2.4. A keretfeltételek érvényesítése a tervezésben A vízhasználatok vízhasznosítás szabályozásának tervezése területi és üzemi szinten történik. A tervezés alapadatai a tervezési területre és a nemzetgazdasági ágakra ill. ágazatokra meghatározott, a termelési technológiát, és az üzemi vízgazdálkodási és környezetvédelmi rendszereket jellemző mutatók értékei. A vízhasználatok területi szintű vízhasznosítási tervezése a nevezett mutatók (2.2. pont) a tervezési területre vonatkozóan betartandó értéktartományának meghatározását jelenti Ezen értékeket - forrás oldalról alapvetően az érintett vízbázis környezeti állapota, célállapota, mennyiségi és minőségi terhelhetőségének kihaT/náli^ága ill. a terhelhetőség szabad kapacitása, - vízhasználói oldalról a megvalósítható termelési technológiák, üzemi vízgazdálkodási ill. környezetvédelmi rendszerek determinálnak A területi mutatók értékeit a vízkészletek igénybevételének jelentős változása esetén újra meg kell határozni. Az üzemi szintű vízhasznosítási tervezés az egyes vízhasználók megfelelő termelési technológiájának és üzemi vízgazdálkodási rendszerének kiválasztása. Csak olyan vízhasználat kaphat vízjogi engedélyt, amely vízkészlet használatával nem sérti a vízkészlet mennyiségi és a minőségi környezeti célállapotát, és amelynek technológiai, vízgazdálkodási és környezetvédelmi mutatóinak értékei illeszkednek ugyanezen ezen mutatók területi értékeihez. 2.5. A keretfeltételek meghatározását célzó eddigi vizsgálatok A KGI 1978-ban meghatározta (3. ábra, 4. táblázat) a vízgazdálkodási- és vízigény-szabályozási mutatók tényleges területi (TVK) értékeit, valamint az egyes iparágazatokra és iparágakra vonatkozó mutatók értékeinek 1965-90 közötti időszakra vonatkozó idősorát (Vízügyi Közlemények, 1990/4). A vízkészletek aktív védelmének gyakorlati megvalósíthatósága igényli ezen régmúltbeli vizsgálatok megújítását, és kibővítését különös tekintettel a vizsgálat óta elért műszaki fejlődésekre, és a vízkészletek igénybevételében bekövetkezett változásra Az NKP (1996-ban) hosszútávra az alábbi célok kitűzését írta elő: - minden közcsatornán élővízbe vezetett szennyvizet legalább biotó- , meg kell tisztítani - az EU irányelvei alapján 2000. év végére a 15000-nél, a 2005 év végére a 2000-nél nagyobb lakos-egyenértékű településeken meg kell oldani a szennyvízelvezetést, tisztítást (Ezeket a feladatokat Magyarország 2010-re tervezi) 1965 1970 1975 1980 1985 1990 3. ábra. A vízigény szabályozottsági mutatók országos ériékandi idősora 3. A vízkészletek adottságainak védelme, fejlesztése 3.1. Keretfeltételek 3.1.1. Eli szabályozások Az EU Vízügyi Politika keretirányelv (1997 február) javaslata kimondja: - az ivóvízbázisok, egyes élőhelyek, stb. védelmére védóövcaetek jelölhetők ki, amely területeken szigorúbb környezetvédelmi előírások indokoltak, - hogy a védett területeket (ivóvízbázisok, gazdasági fontossággal bitó vízi élőlények védelme, üdülési, fürdési célra kijelölt, tápanyagokra érzékeny és természetvédelmi célú területek) 2001. év végéig számba kell venni, a monitorizálási programjait el kell készíteni, - monitoring kötelezettség tartalmazza a vizek minőségének és a szennyező tevékenységek folyamatos, rendszeres megfigyelését. A természetes élőhelyek ÜL a vadon élő növény és állatvilág megőrzéséről szóló 92/43/EEC (1992. máj 21-i) irányelv célja,_hogy hozzájáruljon a biodiverzítás Biológw j h Határérték ABÓTsre FoHovnxe Vinraségj (MI-10-W0/V1*») MSZ EL'SZr-OVHSZ fco—pcwtm. 12749»! 1415/73 Halobitás - összes íoa g m* 600-900 obgomea>-ha- tájLvc/.kép, u* cm 1000-1300 lobikus 700-100C Trott» - jlgasám. ill - »-klorofill, mg m' 5.10

5-0.I5

s n>c®- összes foszfor, mgl 20-50 eotrofikus 25-75 - szervetlen nitr. mg/1 0,1-0.2 c 0,04 meaDcntróf Saprühilia <0,65 v. aonál - Paci tie Buck ind S jobb - K(X» g/m' 2J 1-2,80 «lfá-bét»-ai£a> 5-10 szaprobikus 2J-2.» 1,5-2,5 «"»bét« meaoszapr. Toxicitás - Daphma teszt h*t rfga teszt mergeaöany. % TI^ 50 felett oligotorikos