Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

2. szám - Kardos Mária: A felszíni vízkészlethasznosítás tervezésének környezetvédelmi keretei és követelményei

KARDOS M : A feészini vízkészlet hasznosítás 105 fenntartásához, a természetes élőhelyek, ill. a vadon élő növények és állatok megőrzéséhez. Az irányelv értelmében hozott intézkedések a Közösség által kijelölt természetes élőhelyek, ill. a vadon élő növény- és állatfajok megfelelő megőrzési állapotának fenntartását, ill helyreállítását célozzák. Ennek érdekében - ki kell jelölni az EU és a tagállamok szempontjából fontos védendő területeket, (amelyek a Natura 2000 néven létrehozandó természetvédelmi területek összefüggő európai ökológiai hálózatának részei lesznek), - prioritási sorrendet kdl megállapítani annak alapján, hogy az egyes területek mennyire fontosak az dőhelytípus, a fajok megőrzése és fenntartása valamint a Natura 2000 egysege szempontjából, - megőrzési intézkedéseket rendszabályokat, kell foganatosítani a természetes élőhelyek, ill. fäjok populációi megfelelő állapotának biztosítására és felügyeletére. 4. táblázat A TVK egységek igényszabályozottsági mutatói, e - többszörös vízhasználat-teljes vízhasználat el- ua mint E csak villamosenergia-ipar nélkül F - vizelhasználás/tcljes vízhasználat ví'- vízelhasználásAízigény 3.1.2. Hazai szabályozások A vízkészletek védelmét célzó fontosabb hazai jogszabályhelyek a következők szerint szabályoznak: Védelmi alapelvek, célkitűzések A KT. 20 §. kimondja, hogy az ivóvízellátást biztosító, az ásvány és gyógyvízhasznosítást szolgáló, a természetvédelem szempontjából jelentós, az üdülési, sportolási és terápiás hasznosításra kijelölt vizeket fokozott védelemben kell részesíteni. A Tt 16§ és 22§-ai szennt - a vízfolyások, tavak természetes és természetköizcli állapotú partjait a vizes élőhelyek védelme érdekében meg kell őrizni, ilL a vízépítési munkák során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni - védetté kell nyilvánítani a biológiai sokféleség megőrzése céljából fontos álló és folyóvizeket különösen a tavakat, palakokat és a mocsarat. A környezeti elemek védelmi övezetei A Kt 34.§-a szerint a környezed elemeknek ill. azok rendszerének a veszélyeztető hatások elleni védelme érdekében védőövezetek jelólendők ki. A védőövezetekben egyes tevékenységek, terület használatok korlátozására ill. tilalmára rendszeres mérési és megfigyelési kötelezettségek rendelhetők el. Vt. 14 § (2) bek.; az ivóvízellátást, az ásvány és gyógyvízhasznosítást szolgáló vagy erre kijelölt vizeket a vízkivétel védőidomainak, védőterületének külön jogszabályban meghatározott mértékű kijelölésével és fenntartásával fokozott védelemben és biztonságban kell tartani A védelmi övezetekről rendelkezik még a 72/19%. (V. 22.) Korm. sz. rend 9. §-a is. A Tt. 18.§ és 30.§-ai az alábbiakat szabályozzák - A természetes és természetközdi állapotú vizes élőhelyen a partvonaltól meghatározni! távolságon belül tilos mesterséges létesítmények ilL vegyi anyagok elhelyezése, - Védett természeti területet vótkV)vezette! kdl ellátni, s e területen a tevékenységeket engedélyhez kell kötni. A Kt 8 .§-a a környezetkárosítás megszüntetéséről rendelkezik, a Vt 15 .§-a a vízhasználatok működésének korlátozását írja elő, és megadja annak általános szabályait és a preferálási sorrendet. További kapcsolódó szabályozások - A közcélú vízvezetéki ivóvízellátásra szolgáló víznverőhelydc védőterületéről és védósávjáról a 11/1961. (V.É.8.) EüM-OVF SZL utasítás - Az Országos Építésügyi Szabályzat közzétételéről szóló 2/1986. (II. 27.) ÉVML SZL rend. módosításáról az 1/1990 (I. 16.) KÖHÉM sz rend. - A vizek és vízfolyások partjától mért távolságok növényvédő szerek felhasználásakor 5/1988 (IV. 26.) SZL MÉM. rend A növényvédelemről szóló 1988 évi 2. Tvr. végrehajtásáról 13. SZL mell - A Balaton és vízgyűjtő vizeinek vizsgálati és minősítési rendjéről 1/1995. K_ É. Ért. 3./KTM-KI IVM-NM együttes utasítás 3.2. A keretfeltételek vízhasznosítási leképezése Az előzők szerinti jogszabályok alapján (ide értve az előző pontokban foglaltakat is) rögzíthető, hogy. - A vízkészletek védelemének célja a környezeti igényeket kielégítő mederben hagyandó élővíz-hozam, vízháztartási állapot és vízminőségi cél-állapot kritériumainak és paramétaértékemek a betartása. - A védelem a felszíni vizekre, azok medreire és partjaira, továbbá közvetetten - egész vízgyűjtőjükre kiterjed. Ezeket védeni kdl minden olyan hatástól, beavatkozástól és terheléstől, amely azok állapotát, menynyiségét vagy minőségét, valamint ulánpótlódási viszonyait, minőségi megújuló képességét károsan befolyásolja, az emberi egészségre ártalmas, az emberi életkörülményeket rontja, vagy amely ezeket a rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná teszi. A káros használat és terhelés főbb formái: - A vízkészlet mennyiségének túlzott, vagy nem megjelelő módon történő igényhevétele, a mederben hagyandó környezeti élővíz biztosításának elmulasztása vagy ennek a mederből való kivétele. - A vízkészlet megengedeti mértéken túlmenő szennyezése, káros hatással való terhelése. A terhelhetőség megengedhetőnél nagyobb kihasználtsága. Különválasztva kezelendők a bel- és külföldi eredetű szennyezések, a természetes úton bekövetkező (savas eső, árvízi hordalék, stb.), ill. a közvetlen antropogén eredetű szennyezések, ez utóbbiak gazdasági ágazatonként, veszélyes és nem veszélyes bontásban - A vízgyűjtők optimális arányú területhasználatának megváltoztatása. - A rendkívüli vízjárási helyzet, havána szennyeződés vagy bármely rendkívüli esemény bekövetkezése. - A vízkészlet védelmét az üzemi vízhasznosítás-szabályozáson (2. pont) túlmenően a vízkészlet környezeti adottságainak és használhatóságának védelmével ill. fejlesztésével kell megvalósítani. 33. A tervezés irányéivá - A felszíni vizek káros használatát vagy tnhelését az azt okozó használat korlátozásával ésAagy a vízkészlet-bázisok adottságainak fejlesztésével kell megszüntetni (2. pont). - A vízhasználatra vonatkozó vizkoriálozás konkrét szabályait a vízgyújtó korlátozási terv keretében kell rögzíteni. - Kiemelt környezeti érdekek alapján (vízbázis-védelem, természetes és természet közeli vízi élőhelyek védelme, ivóvízkivétel, fürdés, stb ), kijelölt védendő területeken a vízkészletek fokozott mennyiségi és minőségi védelmére védőterület, védősáv létesítendő. - A kijelölt védőterületek (külső és bdsó védózónák) által érintett, különösen veszélyeztetett vízfölyásszakasznkon ill. a hidrológiaitag ezek feletti vízfolyás szakaszokon a védőterületeken kívül eső szakaszoknál szigorúbb vízminőségi célállapot tűzhető ki - A vízkészlet-bázisok hasznosíthatóságának fejlesztése forrrúvi környezeti (azaz mederbem élővíz növelő, és vízminőség javító) beavatkozások és létesítmények megvalósításával lehetséges 3.4. A keretfeltételek érvényesítése a tervezésben A vízkészlet-bázisok környezed védelme, valamint adottságainak és használhatóságának fejlesztése a érvénye1978 (%) A TVK egység •Kgacveacse E el 9 V 1. Észak-Dunántúl 87,3 57,4 2,4 18,6 2. Délnyugat-Dunántúl 31,8 31,8 7,1 10,3 3. Balaton 43,1 43,1 18,1 31,6 4Dél-Dunántúl 93,1 35,3 2,1 28,5 5. Kelet-Dunántúl 70,9 61,1 2,6 8,8 6. Közép-Duna-vidék 15,1 53,3 1A 1,7 7. Alsó-Duna-vidék 46,4 46,5 3,6 6,8 8, Közép-Tisza és Mátra-vidék 92,4 55,4 2,2 29,5 9, Alsó-Tisza-vidék 50,4 60,1 5,3 10,7 10. Észak-Magyarország 63,2 89,5 2,2 6,1 11. Tiszántúl 52,4 52,4 4,1 8,5 12. Körös-vidék 43,4 47,7 4,2 8,7 13. Felső-Tisza-vidék 42,7 44,5 12,8 22,3