Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

2. szám - Kardos Mária: A felszíni vízkészlethasznosítás tervezésének környezetvédelmi keretei és követelményei

98 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 2. SZ. szeles és természetközeh ökoszisztémák életfeltételeinek s a vizek fenntartható használatának biztosítását, továbbá e célok közötti optimális egyensúly megőrzését célozzák. Ehhez irány és kötelező vízminőségi határértékeket írnak elő. A vízminőségi célállapot meghatározás és érvényesítés szempontjából általánosan integrált vízminőségi követelményeket, helyi érdekek érvényesítésére kijelölt vízfolyás-szakaszokra mértékadó vízhasználati (így ivóvízellátási, fürdési, a halbiológiai) követelményeket jelölnek meg. Kimondják, hogy a tagállamok határértékei nem lehetnek ezeknél kevésbé szigorúak. A határértékek kielégítésére határidőket írnak dó. A határt keresztező vizeknél nemzetközi együttműködés szükségességét fogalmazzák meg 1.1.2. Hazai szabályozások A környezet védelmének általános szabályaírói szóló törvény (Kt.) 19. § (3) bekezdése és a 21.§ szerint a vízi környezet igénybevétele - így különösen a vízviszonyokba történő beavatkozások - esetén gondoskodni kell arról, hogy - a víz, mint tájalkotó tényező fennmaradjon; - a vízi és vízközdi élővilág fennmaradásához szükséges feltétetek^ valamint - a vizek hasznosíthatóságát biztosító mennyiségi és minőségi körülmények nc romoljanak, - a vizek igénybevétele csak olyan módon történjen, hogy az nc veszélyeztesse a vizek mennyiségi és minőségi megújulását. A Kt 18§ szerint a természetes és tcrmcszetközcli állapotú vizes élőhelyen az ökológiai vízkészletet mesterséges beavatkozásokkal elvonni nem szabad. A vízgazdálkodásról szóló törvény Vt. 14. § (1) bekezdése, valamint a KL 19 § (3) bekezdése és a 35. § (2) bekezdése elrendeli, hogy - a vizek hasznosítási lehetőségeinek megőrzésére törekedni kell, - az ivóvízellátást biztosító, az ásvány és gyógyvízhasznosílást sziolgáló, a természet vedelem szempontjából fontos ill. az üdülési, sportolási és terápiás hasznosításra kijelölt vízkészleteket fokiMott védelemben kell részesíteni, - a környezeti elemek védelmére igénybevételi-, valamint szenny ezettségi határértékeket kell megállapítani A Kt 33.§-a értelmében a környezet védelme érdekében meg kell határozni a környezeti elemek mennyiségi és minőségi értelemben elérendő cél-állapotát. A célállapot biztosítását a Vt. 14.§ (1) bekezdése, valamint a Kt. 19.§ (3) bekezdése és a 35.§ (2) bekezdése rendeli el. A Kt 1 l.§-a tartalmazza a környezetvédelem területen szükséges nemzetközi együttműködés alapszabályait. 1.2. A keretfeltételek vízhasznosítási leképezése A vizek mennyisege és minősége használatának alapvető környezeti szempontú célállapot paraméterei különösen - a környezeti szempontból mederben hagyandó minimális élővizho /am (környezeti étóvúhoram), - az. ivóvízellátás, fürdés, üdülés, állati tatás és a vízi élővilág feltételeit biztosító vízminőségi cél-állapot. A vízfolyások környezeti élővíz-hozamának mértékét a következő célok determinálják - a mederbem humán vízigények (üdülés, fürdés) kielégítése, - a mederbeli cs a part menti élővilág vízi életfeltételeinek, ökológiai vízigényének a biztosítása, - a támaszkodó talajvíz optimális szintjének biztosítása, - a mederbe kerülő koncentrált és diffúz szennyezések hígítása, lebontása és elszállítása, - havária szennyezések részbeni eliminálása, - a moderál lekooyság biztosítása. Meghatározásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy egy adott vízhozam egyidejűleg több környezeti igényt is kielégít. Megadásakor el kell különíteni a koncentrált szennyezőanyag terhelés eliminálására figyelembe vehető részt valamint annak tározóból és/vagy átvezetéssel biztosított hányadát A vízfolyások vízkészletéből a vízgazdálkodási rendszerekbe ill. vizát vezető csatornákba valamint a természetvédelmi oltalom alatt álló szárazföldi vizes élőhelyekre (vízfrissítés ill. ökológiai célból) történő vízátvezetés vízhasznosítási szempontból vízkivétellel járó vízhasználatnak minősül. A vízhasználatoknak pedig nincs célállapota, hanem vízigénye van a vízkészlettel szemben. A természetvédelmi oltalom alatt álló szárazföldi vizes dóhelyek szennyezőanyaggal nem terhelhetők. Vízminőségi crláBapótnak az öntisztuló képesség megőrzését, a rendeltetésszerű felhasználásra való alkalmasságot biztosító vízminőséget tekintjük Ennek felső határa a természetes vízminőség A hosszú távú célállapot meghatározásánál az általános környezetvédelmi-, közegészségügyi vízgazdálkodási és vízi-élettani, valamint a nagytávlatban tervezett vízhasználatok nyersvízre vonatkozó igényest kell figyelembe venni. A hosszú távú célállapotot rövidtávra kitűzött vízminőségi célállapotok időben ütemezett megvalósításával lehet elérni A rövidtávú célállapotot a hosszú távú célállapothoz igazodóan, a tényleges vízminőségi helyzet, a vízvédelmi adottságok és lehetőségek valamint az állami környezetvédelmi, és a társadalmi gazdasági érdekeknek megfelelően kell kialakítani A rövidtávú célállapot a vízbázisok adott időszaki szennyezőanyag terhelhetőségének keretét adja. A vízminőségi cél-állapot funkciója, hogy biztosítsa: - a vizekben való fíkdés, vizisport, állabtalás, stb. vízminőségi követelményeit, - általános hidrobiológiái feltételeket, - a víz és a vízi környezet élettérként és életfeltételként való hasznosíthatóságát, - az ivóvíz-ellátás megfelelő nyersanyagát, és a nemzetgazdasági ágazatok megfelelő erőforrását - a víz öntisztuló képességének megőrzését Az két utóbbi feltétel az általános környezeti felszíni vízminőségi cél-állapot kritériuma. A vízminőségi célállapot megadása a vízminőségi jellemzők tűrhető és kívánatos értékeivel jellemzett sávval történik. A természetes vízkészlet-bázisok megfelelő vízminőségi célállapotát a mederben hagyandó környezetvédelmi élővíz biztosításával, a bevezetni engedélyezett szennyezőanyag terhelés megfelelő szabályozásával, valamint a vízkészlet-bázisok terhelhetőségének fejlesztésével lehet biztosi tanú ÍJ. A tervezés irányelvei A jogszabályokban foglaltak alapján az alábbi tervezési irányelvek rögzíthetők: - A vízkivételek tervezésénél gondoskodni kell arról, hogy a környezetvédelmi szempontból mederben hagyandó minimális élóráhteam, ill. vízszint mindenütt biztosítva legyen, még ideiglenesen sem sérülhet. (Ez limitként korlátozza a kivehető vízkészlet mennyiségét-) - A vízfolyásokba vezetendő szennyezőanyag terhelés tervezésénél a víz környezeti cél-állapota ne

m sérülhet, valamint a célállapot alapján számitható szennyezőanyag terhelhetőség betartásra kerüljön. Tavak és tavakba ömlő vízfolyások szennyezőanyaggal csak külön elimináló bea-