Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
2. szám - Kardos Mária: A felszíni vízkészlethasznosítás tervezésének környezetvédelmi keretei és követelményei
KARDOS M : A feészini vízkészlet hasznosítás 99 vatkazások létesítésével terhelhetők (Mmdezeket a szennyvíztisztítás és dheUöés tervezésénél figyelembe kell vmni.) - Vízhasználat, vxa létesítmény ilL bármely létesümény tervezésénél figyelembe kell venni a vizek, fnrrlrrlr vízpartok védelmének, továbbá a tájképvédelem környezeti előírásait, és biztosítani szükséges a mederbeli vízhasználatok (üdülés, fürdés, állatitatás) valamint a vízi élővilág környezni feltételeit - A vízfolyások vízkészletének használatát, a szükséges beavatkozásokat, intézkedéseket a vízgyűjtőterület! kapcsolódások, kölcsönhatások és összefüggések figyelembevételével, a regionális és nemzetközi érdekek és feltételek érvényesítésével szükséges meghatározni és tervezni (regionalitás dve) - A határszelvényekben alapvető célkitűzés a méltányosság elven nyugvó, nemzetközi együttműködéssel és szabályozással garantált, hazánk felszíni vízhálózata számára arányos tér- és időbeni megoszlású, átlagos és határértékekkel megbatározott mennyiségű- és minőségű vízhozamok biztosítása. - A vízhasználat tervezésénél, a teendők mpgharámgA-áná l figyelemmel kell lenni arra, hogy az egyes környezeti elemek kölcsönhatásban varinak, az azokat érő hatások egymásra áttevődhetnek, a mennyiségi és minőségi folyamatok összefüggenek. 1.4. A keretfeltételek érvényesítése i tervezésben 1.4.1. Munkaeszközök A vízfolyások vízkészlete hasznosításának tervezési munkaeszközei a mértékadó kisvízi időszakra készülő mennyiségi- és minőségi környezetterhelési mérlegek OL hossz-szelvények. E munkaeszközök a vizek környezeti szempontú készleteit és ezek használatok általi terhelését vetik egybe, az általános környezetvédelmi érdek mértékének (vagyis a közcélnak) megfelelő tartóssági helyzetre vonatkozóan. A Sajó 1996 évi mértékadó vízgazdálkodási hossz-szelvénye 0 im 5 120 115 110 105 100 95 90 85 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 -Élővíz Területen hasznosítható vízkészlet Tározott többlet Vízigény Szabad vízkészlet 1. ábra A mennyiségi környezetterhelési hossz-szelvények (/. ábra) a hagyományos vízgazdálkodási hossz-szelvényektől lényegében abban különböznek, hogy tartalmazzák a környezeti élővízhozam vonalát is, ill. ennek tartományán belül a természetes lefolyásból származó, és a vízpótló főművek (tarozás, vízátvezetés) által biztosított hányadot, valamint hogy a vízigény vonal a vízkivétel és a vizeihasználás vízkészletet módosító hatását egyaránt mutatja. A hossz-szelvényen kijelölhetők a vízfolyás azon szakaszai, ahol a vízkivételek megsértik a környezeti szempontból mederben hagyandó minimális élővizet A mintaként bemutatott mennyiségi környezetterhelési hossz-szelvény ezen feltételeket csak részben, a rendelkezésre álló információk nyújtotta lehetőségek mértékéig érvényesíti. A minőségi környezetterhelési hossz-szelvények más néven vízminőség-gazdálkodási hossz-szelvények (2. ábra), a vízfolyás szennyezőanyag befogadó-, hígító-, lebontó- és elszállító-képességére mértékadó vízhozamot (azaz a környezeti szempontból mederben hagyandó élővíz-hozamot), a vízfolyás mértékadó szennyezőanyag terhelhetőségét és a vízfolyásban jelen lévő tényleges szenynyezó anyag áramot tüntetik fel, kiválasztott mértékadónak tekintett kisvízi időszakra és vízminőségi paraméterértékekre vonatkozóan. A terhelhetőségi vonal megszerkesztéséhez a környezeti vízminőségi cél-állapotot, és a mederben állandóan jelenlévő környezeti élővíz-hozamot, valamint a vízfolyás (szakasz) öntisztító képesség kell alapul venni. Ez utóbbit a szerkesztés során valószínűsítettük a mintavételi helye-