Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

2. szám - Kardos Mária: A felszíni vízkészlethasznosítás tervezésének környezetvédelmi keretei és követelményei

97 A felszíni vízkészlethasznosítás tervezésének környezetvédelmi keretei és követelményei Kardos Mária 1131. Budapest, Mosoly u. 38. kivont A tanulmány célja elősegíteni a környezet- és a természetvédelmi szempontoknak, a környezetbarát vízhasználat alapelveinek integrálását a vízgazdálkodás és a nemzetgazdasági ágazatok tervezési- és döntés-előkészítési rendszereibe, a társadalmi cs gazdasági folyamatokba, figyelemmel az EU-s igények kidégitéséic. ljmek megfelelően a havai vízgazdálkodási-, környezet és természetvédelmi-, valamint az Kl I jogszabályokban rögzített kövctdménvckböl kiindulva áttekinti a vízgazdálkodás területi és üzemi szintű környezeti tervezésének alapelveit, irányelveit., munkaeszközeit, és alapadatait A bemutatott vízminőség-gazdálkodási mérleg újszerű munkaeszköz a vízfolyások szennyezőanyag terhelhetáscgének vizsgálatára, a szükséges terhelés-csökkentések feltárasára, annak idöbdi ütemezésére, illetve az cgjes szenny víz bevezetések lehetséges allokációjának megtervezésére. Qy módon alkalmas alapul szolgál a Környezetvédelmi Törvény által előírt regionáhs és megyei, továbbá a települési környezetvédelmi programok készítéséhez, a mérendő vízfoivásszakaszok kijelöléséhez. kulcsszavak: vízhasznosítás, vízvédelem, célállapot, környezetterhelési hossz-szelvény A felszíni vizek fenntartható használatának, és a használat hatékony szabályozásának alapvető fel tétele a környezet- és a természetvédelmi szempontoknak, a környezetbarát vízhasználat alapelveinek integrálása a vízgazdálkodás és a nemzetgazdasági ágazatok tervezési- és döntés-előkészítési rendszereibe, a társadalmi és gazdasági folyamatokba. A környezeti szempontokat mind a vízgazdálkodás ágazati és regionális tervezése, mind az egyedi létesítés és működtetés tervezése során érvényesíteni szükséges. E célok megvalósítását alapozzák meg a hazai vízgazdálkodási-, környezet- és természetvédelmi jogszabályok, s ezt az alapelvet érvényesítik az EU vízügyi politikája, és az EU egyéb jogszabályai is. Jelen dolgozatban a hazai és az EU-s jogszabályokban rögzített követelményekből kiindulva áttekintjük, a vízgazdálkodás környezeti tervezésének jogi szabályozásait, megfogalmazzuk irányelveit, bemutatjuk munkaeszközeit, megadjuk a munkaeszközök alapadat igényét, az alábbi bontásban - a vízkészlet hasznosítás tervezése, - az üzemi vízhasznosítás szabályozásának tervezése, - a vízkészletek adottságaínak fejlesztése és védelme, - a vízhasználók környezeti hatásvizsgálata 1. A vízkészietkasznosítás tervezése 1.1. Keretfeltételek 1.1.1. EU szabályozósok Az Európai Közösség Vízügyi Politikájának főbb célkitűzései (Brüsszel, 1996. febr. 21.): - gondoskodni kell az egészségre ártalmatlan, biztonságos ivóvízellátásról, - a vízkészletek mennyisége és minősége tegye lehetővé a gazdaság vízigényének kielégítését, - biztosítani kell a vízi környezet megfelelő ökológiai állapotának és működésének megóvását és fenntartását, ki kell elégíteni a nedves és szárazföldi területek és élőhelyek ökoszisztémáinak igényeit, - a fenti célok között ésszerű egyensúlyt szükséges biztosítani, amelyre elsősorban a kisvízi időszakokban van nagyobb szükség - a nemzetközi vízgyűjtőkön való együttműködés öszszehangolása kiemelt jelentőséggel kell bírjon Az EU Vízügyi politika keretirányelv (1997. február) javaslat központi gondolata a felszíni (és a felszín alattí) vizek "jó állapotának" biztosítása és a vizgyűjtőterületí szemlélet bevezetése. Jó felszíni vízi állapot : Amikor a víznek mind az ökológiai állapota, mind a kémiai állapota legalább jó. Jó ökológiai állapot Olyan ökológiai állapot, amely szignifikánsan befolyásolt az emberi tevékenységgel, de amely ennek ellenére gazdag, kiegyensúlyozott és fenntartható ökoszisztémával rendelkezik. A jó ökológiai állapot eléréséhez szükséges valamennyi fizikai-kémiai, fizikai és biológiai határértékek teljesülése. Jó kémiai állafxM Amelyben a szennyező anyagok koncentrációja nem haladja meg a környezeti minőségi határértékeket és az észlelt adatok trendjei nem mutatnak abba az irányba, hogy ezek a környezeti határértékek a jövőben meghaladásra kerülnének. Az Európai Közösség kapcsolódó vízügyi irányelvei - A 75/440/EIíC sz_ irányelv az ivóvízbázisul szolgáló felszíni vizekre vízminőségi határértékeket határoz meg, különb&zó víztisztítási módszerekhez. - A 79/869/EHC sz. irányelv az. ivóvízbázisul szolgáló felszíni vizek mérési módszereit, a mintavétel gyakoriságát és vizsgálatát rögzíti. - A 76/160/EEC sz. irányelv a fürdőzésre alkalmas vizek minőségét, a mintavételek minimális számát s a vizsgálati módszereket úja elő. (Cél: a fürdőzésre alkalmas vizek szennyezettségét csökkenteni, és az. iIvcn vizeket megóvni a további minőségromlástól.) - A 78*>59/EEC sz. irányelv az édesvizek halbiológiai érdekből védelemre vagy javításra szoruló minőséget rögzíti. Azokra a kijelölt vizekre vonatkozik, amelyek halbiológiai szempontból védelem vagy javításra szorulnak. (nem vonatkozik viszont intenziven hasznosított természetes vizekre, vagy halastavakra). A ptsztrángas és pontyos vizekre határérték kei, vizsgálati módszereket, lovábhé mintavételi minimális gyakoriságot jelöl meg. - COM/93/680 Ökológiai Vízminőségiül (Tanácsi direktíva terv) megadja a jó ökológiai vízminőség jellemzőit, mérendő paramétereket, mintavételi módszereket, gyakoriságot, helyeket, s előírja, hogy meg kell halára/m a fclszíni vizek ökológiai vízminőségét, és hogy a meghatározást időnként meg kell ismételni, valamint hogy az. ökológiai vízminőség meghatározására reprezentatív helyeket kell kijelölni - A 77/795/EEC sz. irányelv a felszíni vizek minőségére vonalkáz» információcsere kötelezettségek el szahályazza. - A 82/176/EF.C ül. 84/156/liEC 83/513/EEC és a 84/491/líEC iránvclvck a kiemelten veszélyes anyagok (hígan), kadmium, hexaklőrciklohexan) ímmisszió értékeit rögzítik. Az Európai Közösség szabályozásainak a vizek használatára vonatkozó környezeti célkitűzései tehát a víznek az egészséges embert élet és tevékenység (ivás, fürdés) számára való megfelelőségét, a vízi bioszféra sokszínűségének megőrzésére való alkalmasságát, a termé-