Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

2. szám - Császár József: Növekedett-e a Duna trofitási szintje a bősi vízlépcső hatására?

96 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 2. SZ. Ennek elkerülése végett a trend-analízist az utolsó 10 évre - 1990-1999-is elvégeztük: C„ = az rv-odik év kkxofill-a koncentrációba n = azévek száma M = az időszak átlagos koncentrációja r = korrelációs tényrró S — az áthgok szórása d % = a 25 éves átlaghoz viszonyított változás %-a. Évszak c. r M (mg/m

3) S d% Tél C, = 19,7- 1,28 n 0,61 12,6 6,0 -10,2 Tavasz C. = 90,3 - 5,33 n 0,58 61,0 26,3 -8,7 Nyár C, = 105 - 5,73 n 0,51 73,2 28,4 -7,8 Osz C» = 98,4 - 8,49 n 0,71 51,7 34,2 -16,4 Ev C, = 78,3 - 5,33 n 0,88 49,0 17,5 -10,9 95% C, = 20,2 - 13,1 n 0,8 13,0 42.9 Max C„ = 246 - 13,6 n 0,74 172 52,6 A klorofiU-a vizsgálatok teljes - 25 éves - idősorát átfogó trendanalízisek a rajkai szelvénynél elfogadható, a bajainál gyenge javulási tendenciát jeleznek. Az utolsó 10 év analízise azonban rámutat arra, hogy Bajánál a javulás jelentősre növekedett. Ha e tendencia töretlenül folytatódna, a két szelvény trofitási szintje kiegyenlítődne A részletesebb vizsgálatok azonban rámutatnak, hogy az 1999. év mérsékeltebb klorofíll-a koncentrációi mindkét szelvénynél annak köszönhetők, hogy a tavasszal és nyáron jelentkező árhullámok a nagyobb koncentrációk kialakulását megakadályozva a trofitás csúcsait elmosták. A rajkai szelvény részletes vizsgálata alapján megállapítható, hogy itt a trofitási folyamat a 70-es évek közepén tetőzött. Az 1975-1984 évek klorofill-a koncentrációi már csökkenő tendencíájúak. C„ = 32,9-0,28 n r = 0,ll M = 31,4 mg/m

3 d •/. = 0,9 A javulás még bizonytalan volt, hiszen a 10 éves idősorok trendjei 1977-1986. és 1978-1982. között még újra pozitívak, de ezután a tendenciák már folyamatosan negatív irányítottságúak. A maximális csökkenés az 19811990-es periódusban jelentkezett: C„ = 39,7 - 1,98 n r = 0,77 M = 28,8 mg/m

3 d % = - 6,9 A javulás tendenciája, és a korrelációs tényezők a további periódusokban mérséklődtek, de az irány negatív maradt. Megfigyeléseink szerint a bajai szel vényru.1 a Rajkánál érintett javulási folyamatok késleltetetten jelentkeznek, mert az itt végbemenő folyamatokat a vízgyűjtő növekedésével növekvő vízhozamok és terhelések függetlenítik, és saját arculat kialakulását teszik lehetővé. Bajánál a 10-10 éves idősorok trendjeinél az 19751984 éviektől kezdődően az 1980-1989 éviekig növekvő a tendencia. A maximális növekedés az 1977-1986 periódusrajellemző C. = 38,6 +3,04 n r = 0,72 M = 55,3 mg/m

3 d % = + 5,5 Az 1980-1989 periódusok után a mérsékelt javulást mutató trendek sorát az 1984-1993 és az 1985-1994 éveknél gyenge romlások szakítják meg Az 1999-es klorofill-a koncentrációknál a javulási tendencia okairól már szóltunk, de az 1989-1998 évek állagainak trendje által jelzettek sem becsülendók le: C» = 74,2-3,89 n r = 0,76 M = 52,8 mg/m

3 d % = - 7,4 Az átlagok a minimumok és maximumok által meghatározott tágasságon belül érvényesülnek Mi a legfontosabb eredménynek azt érezzük, hogy a felső határ egyre korlátozottabb, azaz a legjelentősebb vízgazdálkodási, vízminőség-védelmi problémákat okozó maximumok jelentősen mérséklődtek A Duna nykai szelvényénél a klorofiU-a koncentrációk 1975-1993 között rendszeresen - a 19 évből 12 esetben - meghaladták a 100 mg/m

3-es értéket, azaz átléptek az eupolitrofikiisba, de az utána következő 6 évben ez már egyetlen esetben sem következett be. (Az utolsó 6 év maximuma: 86 mg/m

3). Bajánál ezzel párhuzamosan 1975-1990 között 10 e setben lépte túl a maximum a 200 mg/m

3 politrofikus határt, 296 mg/m

3 csúccsal, ami 1993 után már nem ismétlődött meg. (A 6 év maximuma: 187 mg/m

3). Bajánál meg sok minden adódhat, hiszen a hazai és a szlovák vízgyűjtőn a foszformentesítési technológiák alkalmazása várat magára - a biológiai tisztítás sem megoldott! -, de a 95 % ahihnaradási gyakoriságok és a maximumok negatív trendjei alapján a kedvezőbb trofitási fokozatok stabilizálódása remélhető A Jdég egyszer a DunáróT c. alapcikkben, s a jelen kiegészítésben sok témát érintettünk, de a kérdések egy része minden bizonnyal nyitott maradt A vonatkozó e lemzések jelentós hányadát már elvégeztük, de a levonható következtetések korrekt megfogalmazására és rendszerezésére az időnk kevésnek bizonyult. A mi munkálkodásunknak ugyanis nincsenek támogatói - szép magyar kifejezéssel: szponzorai -, így a feltételeket más, időrabló tevékenységekkel kell biztosítanunk. Úgy tűnik, hogy az elkötelezettek egy részének a teljes igazság feltárása — vélt nemzeti sérelmek miatt — nem érdeke, a másik oldal pedig már nem akar a „győztesnek" kikiáltott nézetekkel szembeszegülni. Amit itt leírtam, arról mondhatják, hogy a szakmai kérdéseken túllépő politika. Az! - hiszen érthetetlen számunkra, hogy az általunk feldolgozott, hozzáférhető „hivatalos" adathalmazt az elhivatottak miért nem analizálták, s annak eredményeit miért nem hozzák nyilvánosságra A Duna vízminőségének tárgyalásánál a politika addig nem mellőzhető, amíg egyetlen mondat: a „Ceíerum censeo Caríhaginem esse delendam" unásig való ismételgetésével karrier építhető. Ha ezen anyag megjelenése után a Hidrológiai Közlöny következő számaiban lesz még számunkra hely, akkor a félbemaradt elemzések tárgyalására visszatérünk. Rajka Évszak c. r M (mg/m

1) S d% Tél C„ = 6,8-0,11 n 0,10 6,2 3,1 -1,8 Tavasz. C, = 53,2 - 2,95 n 0,46 37,0 18,4 -8,0 Nyár C„ =28,7- 1,02 n 0,45 23,1 6,5 -4,4 ósz C, = U,9-0,28n 0,14 10,4 5,9 -2,7 Év C. =25,2-1,11 n 0,57 19,1 5,6 -V 95% C. = 82,1-3,99 n 0,57 60,2 20,0 Max C. = 108 - 4,78 n 0,52 81,8 26,2 -