Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
2. szám - Császár József: Növekedett-e a Duna trofitási szintje a bősi vízlépcső hatására?
CSÁSZÁR J : Nőve kerfett-c a Duna trofi tási szintje a bősi vízlépcső hatására? 95 tározótt fajosszetétel, egyedszám, stfa. — a lehetséges maximális trofitási szintet behatárolják, felülről a tápanyagok szintje már önmagában is korlátot jelent Ha a lefolyási idő csökken, a trofitás magasabb fokozatai korábban, felsőbb szelvényeknél fognak bekövetkezni, s hamarabb kezdődik a pangás és a lassú elhalás szakasza Az 1989-1993. és az 1994-1998. évek klorofill-a koncentrációinak az átlagait a Duna hossz-szelvényében ábrázolva megállapítható, hogy a - kritikus - lehetséges maximális koncentrációk a dunaföldvári szelvénynél már kialakultak, a további növekedések minimálisak voltak. Az I. ábra a havi átlagokat szemlélteti, amelyek jelentősen eltérő minimumok és maximumok között realizálódnak. (1976-1999) 3. A bösi vízlépcső üzembe helyezése után DÖvekedett-e a Duna trofitási szintié az azt megelőzők évekhez képest? A „Még egyszer a Dunáról" című anyag ábrái, s az 1975-1998. közötti évek havi átlagos klorofill-a koncentrációit szemléltető ábra, úgy gondoljuk, hogy a feltett kérdésre határozott NEM-mel válaszolnak. Z ábra. Klorofill-a vízminőségi hosszszelvény a Dunán különböző időpontokban E kérdés döntő fontossága miatt azonban a tényeket számszerűen is bemutatjuk. 3. ábra. Klorofill-a vízminőségi kosszszdvény a Dunán 5 éves átlagok alapján A győri és a bajai laboratóriumok a rajkai és a bajai szelvényeknél a klorofill-a koncentrációkat is mérték a törzshálózati vizsgálatok során, 1975-tól kezdődően. A klorofill-a koncentrációk éves és évszakos halmazainak az állagainak az éves 95%-os gyakoriságainak és maximumainak jellemző 25 éves trendjei: Rajka Hvs?ak c„ r M (mgW) S d% Ta C, = 83 - 0,008 n 0,24 31 24 -u Tavasz C„ = 59.7- 1,18 n 0.44 44.4 193 -2,6 Nvár C,= 41,8-0.90 n 0,61 30,2 10.6 -3,0 Ósz C. = 34,7- 1,12 n 0,57 20,1 143 -5,6 Év C„= 363-0,83 n 0.68 25,4 8.8 95% C.= 96,4- 1.79 n 0.51 733 25.0 Max C.= 133-2,63 n 0,63 98,8 72,0 C, = az n-edik év* klorofill-a koncentrációja n = az évek száma M - az időszak átlagos koncentrációja r = korrelációs tényező S = az átlagok szénása d % = a 25 éves átlaghoz viszonyított változás %-a. Baj a ^ Évszak C, r M {mf}m) S d% Tél C. = 14,4 - 0,08 n 0,09 13,4 6,1 -0,6 Tavasz C, = 773 - 0,96 n 035 64,7 273 Nvár C. = 63,7+0,4« n 0,13 69,9 26,8 + 0,7 0» C„ = 83,9 - 1,65 n 0,36 62,4 23,0 -2,6 Ev C, = 59,9 - 0.55 • 036 52,7 153 -1.0 95% C„ = 186- 1,20 n 037 171 39,7 Max C.= 214- 1,98 n 035 188 57.7 Az egyetlen pozitív ! „pcsolatot - tehát koncentráció növekedést - jelző trend a bajai szelvény nyári időszakára jellemző. Ezt az adatsorban az 1992 és 1993 évben kiugró 118 és 121 mg/m 3-es klorofill-a koncentrációk okozták, tehát nem valószínű, hogy a bösi vízlépcső üzembe helyezéséhez kapcsolható. (A trendek megbízhatósága az alacsony korrelációs faktorok miatt megkérdőjelezhető, de mivel egy híján mindegyik azonos irányítottságú, s tudjuk, hogy a véletlen pozitív és negatív irányban egyaránt működik, az irányultságok - tehát a csökkenések - egyértelműnek tekinthetők. Az alacsony korrelációs tényezőkön egyébként a 80-120 %-os relatív szórású részhalmazok, s az ádagosan 30 %-os szórású éves átlagok mellett nincs mit csodálkoznunk). A hosszabb távú trendek tapasztalataink alapján sok mindent elfedhetnek, az idősor elején lévő elemek az irányítottságot eleve meghatározhatják.
