Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

1. szám - Hankó Zoltán–Orlóci István–Bauer Mária: Újra Magyarország árvizeiről – és gondolatok: hogyan tovább…

HANKÓZ- - ORLÓC11. - BAUER M.: Újra Magyarország árvizeiről. 9 szivárgás, csurgás esetén), vagy a töltés átszakadása elleni védelme (pl. a töltésen keresztüli szivárgás nyomán), vagy a töltés meghágása elleni védekezés (pl. a magas vízállás átömlése kapcsán). A földtöltések trapéz keresztmetszetűek, magasságuk 3-6 m, koronaszélességük legalább 5 m, rézsű hajlásúk 1.3 (a víz oldalon) és 1:5 (a mentett oldalon). A mértékadó árvízi vízállás általában az 1 % meghal adási valószínűségű árvízi vízállás, néhány kivétellel: az egyik a 0,1 % meghaladást valószínűségű vízállás a mértékadó Budapesten (a föváros), Győr, Szeged (százezer lélekszámot meghaladó lakosságú nagy városok) esetében és az Algyő környéki olajmezők mentén; a másik a 20. sráraH

i jeges árvizek burkoló felszíngöbéje a mértékadó a Dunán, Esztergom és a déli országhatár között. V) • •flj •<0 .N • ' 1900 1910 1920 1930 -1940 1950 '1960 1970 1980 1990 2000 í. ábra. Duna - Dunarrmrtr (1825fkm).Az évi maximális, adagos és minimális vízállás idősora, az 1901 és 1991, az 1926 és 1991, valamint az 1950 és 1991 közötti időszakok során változó, szignifikáns, lineáris trendekkel A fentiek figyelembevételével az l/a térképi mutatja be a Duna folyó-rendszere mentén elhelyezkedő árvízi öblözeteket, míg a 4/a táblázat

1

3 összegzi a hozzájuk tartozó megjegyzéseket. Ezeknek az öblözeteknek az összterülete mintegy 5,5 ezer km

2, melyeket közel 1,3 ezer km hosszú ármentesító védmű (jobbára földtöltés, néhány km árvízi fel és maga

s part) véd az elárasztástól. Az I b térkép

1

3 mutatja be a Tisza folyó-rendszerében található árvízi öblözeteket, míg a 4 b táblázat

1

3 egyes jellemzőket összegez. Ezeknek az öblözeteknek az összterülete megközelíti a 15,5 ezer km'-t, amelyeket mintegy 2,9 ezer km hosszú ármentesítési védmű (ez is jobbára földtöltés) véd az elárasztás ellen

1

4. A fentiekből megállapítható, hogy az e^y km hosszú védmüre eső mentett ártér mintegy 3,5 km"/km a Duna, míg 5,5 krrT/km a Tisza vízrendszerében Az elsőrendű, fő védvonalak mellett másodrendű árvédelmi töltések is 1

3 lásd a 6. lábjegyzetet "Sajnos, a 4,'a.b láblázatok rendkívül adathiányosak; kiegészítésük a jövőben elkerülhetetlen, a sürgősségi sorolások megállapíthatósága érdekében. találhatók egyes települések körül, és van néhány sekély szükségtározó, valamint árapasztó csatorna is Mintegy 0,4 ezer km

2 (ártéri) öblözet található a hullámtéren, amelyet nyári gátak védenek (az alacsonyabb, nyári) árvizek elöntésétől bizonyos mezőgazdasági tevékenységek fenntarthatósága érdekében. A nyári gátak hossza nem éri el a 0,4 ezer km-t így a fejlagos védelem kb. 1 lem

2/km. Az országos ármentesító rendszer nincs teljesen kiépítve Az árvédelmi fő védvonal magassága mintegy 40 %-nyi hosszban nem felel meg a mértékadó árvízszinttel összefüggő követelményeknek, az 1,25-1,67-2,0 % meghalad ásí valószínűségű (80-67-50 évenként várható) árvizek kivédésére alkalmas csupán (az általánosan elfogadott 1 %-os helyett) Ezen felül gyakorlatilag a földtőltéseket teljes hosszukban fejleszteni kellene keresztmetszetüket illetően, különösen azon a mintegy 1200 helyen (egyenként 50-200 m hosszban), ahol a védvonal valami holtágat, átvágást, stb keresztez, ezért rendkívüli a kockázat átszivárgás, csurgás (a töltés összeomlása) tekintetében. A hazai nagy folyó-rendszerek mentén, az árvízi öblözetekben értékes szántó területek találhatók. Ar árvízi öblözetek értékteremtő képessége az országos (átlagos) Gi * 1901-1991 Duna-Dunaremete 1926-1991 • 1950-1991 Éves nagyvfzáltás