Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)
2. szám - Deák Antal András: A Tisza-szabályozás és pénzügyi háttere
DEÁK A. A : A Tisza-szabályozás pénzügyi háttere 77 lasz híján felhagytak ezzel is. Tették hát, amit tehettek: mentették a terveket, az eszközöket és a műszereket. A háború 1849. augusztus 13-án a világosi fegyverletétellel véget ért. Az új kormány 1850. július 18-án rendeletet adott ki a Tisza-szabályozás megkezdésére: " Határozmányok a Tisza-szabályozási ügynek a kormány általi további vezetése és felügyelésére nézve" címmel. A korábbi nagy önállóságot élvező központi irányító szervezetet, a Tiszavölgyi Társulatot feloszlatta ugyan, de állami irányítással a munkákat folytatni kívánta. Sietsége feltűnő, mivel a mérnöki pozíciók betöltésének új rendje csak 1851. július 31-én, tehát egy évvel később látott napvilágot 11 8! Időbe telt ugyanis, míg valamennyi magyar mérnöknek a szabadságharc idején viselt dolgait megvizsgálták. Voltak, akiket bebörtönöztek, mások a kivizsgálásba pusztultak bele, a többségük azonban lojális magatartásúnak bizonyult - az új rendszer sem nélkülözhette a mérnököket: az újjáépítéshez, utak és vasutak építéséhez sok mérnök kellett. Kellettek azonban a mérnökök az újra indított Tisza-szabályozási munkákhoz is. Az országnak, a kormánynak kellettek a jó és olcsó víziutak, a bankárok pedig szerették volna viszontlátni kölcsön gyanánt kihelyezett pénzeiket. A 800 000 pft bankkölcsön és a 300 000 pft állami támogatás bizonyára súlyos érvként szóltak a szabályozási munkák mielőbbi folytatása mellett. Haynau tehát kapkodó sietséggel 1850-ben újra indította a Tisza-szabályozást. Világosan értésére adta azonban a Tisza-mentieknek, hogy állami támogatásra nem számíthatnak: "a vállalatnak a folytatás eszközeit magából kell meríteni". Ebből logikusan következett az, amit a 14. §-ban szigorúan kikötöttek: ez csak az árvízvédelembe fektetett összegek lassankinti visszafizettetése által érhető el. Ugyanitt rendelkezett a fizetendő részletekről is az árvizektől már mentett 192 000 hold után, melyek "két év óta ez előtt nem élvezett jövedelmeket hoznak". Elkezdték keményen bevasalni a holdanként megállapított 1 pft-okat... A Tisza szabályozása tehát folytatódott. A Széchenyi által kigondolt szervezeti és pénzügyi konstrukció, bár átmenetileg politikai megfontolásokból változtattak rajta 11 9, időt állónak bizonyult. Ha nem is 15 év, de félszáz év alatt a művet, amely egy egész országrész képét alakította át, befejezték. Jelentőségét érzékeltetve második honfoglalásnak is szokták nevezni. A mű egybeforrott Széchenyi nevével, és míg kegyelettel emlegetjük ót, bankár barátját, Sina Györgyöt, aki bízott benne, és bizalma mellé pénzét is adta, hajlamosak vagyunk méltánytalanul mellőzni. A felvázolt történet, a korabeli levelek és tanulmányok, újságcikkek sora igazolja, hogy Sina jelenléte a "háttérben" a Tisza szabályozásánál kulcsjelentőségű volt. A kézirat beérkezett: 1999. december 22. DEÁK ANTAL ANDRÁS 1970-ben szerzett diplomát az ELTE-n, 1983-tól a Duna Múzeum munkatársa. Kutatási területe a XVIII - XIX. századi technikatörténet. Főbb munkái: Bél Mátyás „A magyarországi halakról és azok halászatáról" szóló írásának fordítása és kísérő tanulmány, Bp. 1984. A Hungaria Nova megrajzolója, Mikoviny Sámuel Bp. 1987. A Magyar Vízügyi Múzeumban őrzött Széchenyi-iratok katalógusa, Bp. 1990., Sajnovics János naplója, Bp. 1990, Széchenyi István és a Duna-gőzhajózás, Széchenyi István és a magyarországi vízszabályozások - két tanulmány, melyek megjelentek: Széchenyi István és kora", Bp. 1991., valamint tanulmányok: Johann Christoph Müller, F. Marsigli Duna-térképeinek megrajzolója = Hidrológiai Közlöny, 1994. 74. Jahrgang No 2. = és Tracce lasciate sulla monografia danubiana di L. F. Marsigli da scienziati ed artisti tedeschi (A nürnbergi tudósok és művészek és L.F. Marsigli Duna-monográfiája), Bologna = (megjelenés alatt). Financial background of the Tisza Valley project Deák, A. A. Abstract: The financial background of the large projects in the secood half of the 19th century (the reform era in Hungary) has escaped the attention of technology research, though capita] - and primarily private capita] - has started playing a decisive role even in large projects, which were financed before by the state. The Ferenc Canal was built by a public limited company, construction of the Chain Bridge was supported by the banker György Sina. The state retreated into the background on the implementation of the Tisza Reclamation Project, so it was here again that baron György Sina, a friend of Count Széchenyi, assumed a leading role. Keywords: Hydraulic engineering history, Tisza Project, György Sina Wien, Staatsarchiv, GBD Nr. 1752. ex 1851. fol. 24-39. Ausweis über die Besetzung der Dienststellen filr den Baudienst im Kronlande Ungarn 1" Haynau úgy találta, hogy a Tiszavölgyi Társaság és a Tisza menti Társulatok túlságosan nagy önállóságot és függetlenséget élveznek, ezért átszervezte őket.
