Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

2. szám - Sali Emil: Hazánk szennyvizeinek elvezetése és tisztítása

78 Hazánk szennyvizeinek elvezetése és tisztítása Magyarország szennyvízelvezetésének és -tisztításának megoldását a költségvetés különféle forrásokon keresztül, évente több milliárd forinttal támogatja. Az 1993-1997. évek között a lakásszámra vetített csatornázottság 2,98 %-kal, a szennyvízelvezető hálózat hossza 4674 km-rel bővült, s mindezt a költségvetés legalább 56 milliárd Ft-tal támogatta. Kérdés ezek után, hogy ekkora forrás felhasználása hatékonyan, a vízgazdálkodási és környezetvédelmi érdekeknek megfelelően történt-e? támogatási rendszerek, szennyvízelvezetés és -tisztítás. Sali Emil FŐMTERV Fővárosi Mérnöki Tervező Részvénytársaság 1024. Budapest, Lövőház u. 37. Kivonat: Kulcsszavak: Bevezetés Magyarország szennyvízelvezetési és -tisztítási helyzete a különféle statisztikai kiadványokban közzétett adatok alapján viszonylag pontosan megítélhető. Az elmúlt tíz évben szinte minden környezetvédelemmel, vízgazdálkodással, területfejlesztéssel foglalkozó cikk, szakkönyv különös tekintettel az EU csatlakozásra - kiemelt figyelmet szentelt e kérdéskörnek. A jelen összeállítás megkísérli összegezni azt, hogy az elmúlt néhány évben miként változott a szennyvízelvezetés és -tisztítás helyzete Magyarországon, és azt is, hogy ez mekkora kiadást jelentett a költségvetés számára. 1. A közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások számának változása A közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások számának változását az 1. táblázat mutatja. 1. táblázat: Magyarország szennyvízelvezetési helyzetének változása (A lakások száma: ezer db.) Forrás: Magyar Statisztikai Zsebkönyv '95, '97; Vízgazdálkodási Adatok (Infrafiizetek 24). A táblázat adatai alapján 4 év alatt 2,98 %-kal javult az ellátottsági arány, ami nem tekinthető túlságosan magas értéknek. Ahhoz, hogy reálisan lehessen megítélni ezt a növekedést, érdemes összevetni a csatornahálózat hoszszának változásával, amelyet a 2. táblázat tartalmaz. 2. táblázat: A szennyvízelvezető-hálózai hosszának változása A csatornahálózat hossza négy év alatt 33,8 %-kal, a bekapcsolt lakások száma 2,98 %-kal nőtt. Az adatokból kitűnik, hogy az egy csatornázott lakásra jutó hálózathossz 8,12 m/lakás értékről 9,97 m/lakás értékre növekedett (23 % növekmény), ugyanakkor az is látszik, hogy egy lakás szennyvízelvezetésének megoldásához 1997ben már 28,6 m csatornát (gerinccsatorna + házi bekötés) kellett építeni. E mutató értéke is folyamatosan növekedett, ami két okkal magyarázható. Egyrészt egyre ritkábban lakott területeken folyik a csatornázás, másrészt - bár erre konkrét adat nem áll rendelkezésre - feltehetőleg egyre csökken a rákötések száma a csatornázott utcákban A csatornázottsági mutató 2,98 %-os javulásához 4674 km közcsatornát kellett építeni az elmúlt 4 év során, azaz 1 %-os javuláshoz 1568 km csatorna tartozott, évente átlagosan 0,745 %-kal javult a csatornázottság. 2. A szennyvíztisztítás helyzete A szennyvíztisztító művek száma 1996. végén 411 volt, ebből 36 csak mechanikai, 311 mechanikai + biológiai, 64 pedig mechanikai + biológiai + III. fokozatú tisztítást végzett. A vízjogi üzemeltetési engedélyek szerint a csak mechanikai tisztítókapacitás 338,6 ezer m

3/d, a mechanikai + biológiai kapacitás 1388,6 ezer m

3/d, a mechanikai + biológiai + III. fokozatú tisztítást végzőké 160,3 ezer m

3/d volt. (Vízgazdálkodási adatok 1993, 1994, 1995, 1996; KHVM Infrafazetek 24) A szennyvízcsatorna-hálózaton összegyűjtött illetve átvett szennyvíz mennyisége 1996-ban 602,4 millió m

3 volt, ami napi átlagban 1650,4 ezer m

3-nek felel meg. Az adatok szerint a fenti vízmennyiségből 304,6 millió m

3-t közvetlenül vezettek a befogadóba. (Az adatok önmagukban félrevezetőek lehetnek, valószínűleg tartalmazzák az egyesített rendszerrel csatomázott településeknél az elvezetett csapadékvizet is). Nem érdektelen összevetni a fentiek miatt a szennyvízmennyiséget az ivóvíztermelés és szolgáltatás mennyiségével. 1996-ban a termelt ivóvíz mennyisége összesen 775,9 millió m

3 volt, amelyből a szolgáltatott vízmennyiség 581,5 millió m

3 volt (74,9 %-a a termeltnek), miközben 3628 ezer lakás (az összes lakás 90,5 %-a) kapcsolódott a közműves ivóvízellátó rendszerekhez. A szolgáltatott ivóvíz (390,4 millió m

3) 67,1 %-át a lakosság, 32,9 %-át (185,2 millió m

3) egyéb fogyasztók használták fel. (A fentiek alapján valószínűsíthető, hogy a korábbiakban említett, összegyűjtött szennyvízmennyiségként regisztrált adat - 602,4 millió m

3 - jóval magasabb a valósnál, hiszen nem valószínű, hogy az elvezetett szennyvíz mennyisége 44,93 %-os csatornázottság esetén meghaladhatja a szolgáltatott vízmennyiséget, még akkor sem, ha nyilvánvaló, hogy szennyvíz nemcsak ivóvízből keletkezik. Ugyancsak feltűnő, hogy ilyen csatornázottság mellett a szennyvíztisztító kapacitás közel azonos a napi átlagban szolgáltatott vízmennyiséggel.) 1993 1994 1995 1996 1997 Összes lakás 3955 3971 3989 4011 4032 Csatornahálózatra kapcsolt lakás 1702 1726 1762 1802 1855 Adott évben bekapcsolt lakás 54 54 38 52 53 Csatornahálózatra kapcs. lakás (%) 43,03 43,47 44,17 44,93 46,01 1993 1994 1995 19% 1997 Hálózathossz (km) 13816 14902 15683 16974 18490 Adott évi hálózatbővülés (km) 1086 781 1291 1516 Fajlagos hálózathossz (m/csatornázott lakás) 8,12 8,63 8,90 9,42 9,97 Adott évben 1 csatornázott lakásra jutó hálózatépítés (m/lakás) 20,1 20,6 24,8 28,6 Forrás: Magyar Statisztikai Zsebkönyv '95, '97; Vízgazdálkodási Adatok (Infrafiizetek 24).