Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

1. szám - Marton Lajos–Szanyi János: A talajvíztükör helyzete és a rétegvíz termelés kapcsolata Debrecen térségében

MARTON L. - SZANYI J.: A talajvtzttlkör és rétegvíztermelés kapcsolata 7 A talajvizállás menetgörbéinek a csapadékkal való kapcsolatát matematikai eszközökkel is vizsgáltuk. Az adott év téli csapadékösszege és az éves középvízállás (KÖV) között nem lehet korrelációs kapcsolatot kimutatni, mivel a vízállásokban az egymást követő évek csapadékossága vagy annak hiánya szuperponálódik. De ha a vízállás téli növekményeit, a november-április hó közötti emelkedés mértékét (NÖV) kapcsoljuk össze a téli csapadékösszeggel, akkor jó korrelációs együtthatókat kapunk: 1. táblázat Korrelációs együttható a téli félévi csapadék és a figyelőkutak vízszintjének évi középes vízállása (KÖV), illetve téli félévi növekménye (NÖV) között. (Zárójelben a szignifikancia szint, szignifikáns érték vastagítva, n = esetszám) 175 181 KÖV NÖV KÖV NÖV - 0,0703 n = 42 (0,658) 0,7066 n = 42 (0,000) -0,1407 n = 44 (0,362) 0,7604 n = 43 (0,000) 182 470 KÖV NÖV KÖV NÖV 0,1149 n = 43 (0,463) 0,6465 n = 43 (0,000) - 0,1903 n = 28 (0,332) 0,6051 n = 27 (0,001) 5. A rétegvíztermelés alakulása Debrecenben A rétegvíztermelés a múlt század utolsó évtizedében kezdődött Debrecenben, főleg a MÁV által létesített kutakból. Az I. vízmű az 1910-es évek óta folyamatosan termel a többször felújított kútjaiból. A II. vízmű 1952 óta, a IV. vízmű 1964 óta üzemel. A III. vízműnek is tekinthető konzervgyári kutak 1969-től termelnek, az utóbbi években csökkentett hozammal és kihagyásokkal. A vizműtelepek közül legnagyobb kapacitással a II. dolgozik. Ehhez párosul a Biogal, DOTE és egyéb intézményi mintegy évi 0,9-1,0 millió m

3 vízkivétel, ami még tovább növeli a zóna terhelését. A víztermelés adatait, illetve Debrecen város rétegvízből történő fogyasztásának időbeli alakulását a 7. ábra tartalmazza. A vízművek termelése 1976-ban, a felszíni vízmű belépése előtt ért el egy csúcsot (19,6 millió m

3) és 1986-ban egy másik csúcsot (20,3 millió m

3), ami 1998-ban 13 millió m

3-re csökkent. A kommunális vízfogyasztás legnagyobb mértékű 1987-ben volt, rétegvíz és felszíni víz együtt 32,2 millió m

3, ami 1998-ban 17,1 millió m

3-re csökkent. Ipari vízzel együtt ezek az értékek 36,2, ill. 20,9 millió m

3-t tesznek ki. jí c í> 'ki ££4 J2 "<D re o> — mj r> 1 s S° c re o c o ^ n 12 22 1 7. ábra. Debrecen város rétegvízből történő vízfogyasztása (1951-1998) CO ID CT) CO lO CT) o CD CT> CM CO CT) s cn co CD CT) CD CO cn o fCT) CM rCT) •qCD CO o> co CT> o co <T> CM CO CD 1CD cn co co CT) co co CT) O CT) CT> CM CT) cn O) CT) CO CT) CD 8. ábra. Talajvízállások különbségének változása a figyelőkutakban 6. A talajvízállások menetgörbéinek devianciája Bocskaikert-181 figyelőkutakban tapasztaltuk, azokon a A talajvízállás menetgörbéjének devianciáját először a helyeken, amelyek felől a vízművek a rétegirányú tápláDebrecen II. vízmű és a tőle északra eső Pallag-470 és lást kapják. Az előbbiben az 5. ábra tanúsága szerint pl.