Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)
1. szám - Marton Lajos–Szanyi János: A talajvíztükör helyzete és a rétegvíz termelés kapcsolata Debrecen térségében
8 HIDROLÓGIAI K. OZ LÓ N Y 2000. 80. ÉVF. 1. SZ. 1971-ben - 3,7 m-en állt a talajvízszint, 1995-ben pedig már - 8 m-en. A II. vízmű közvetlen környezetében, ahol az eredeti talajvízszinteket nem ismerjük, közel egy évtizede abnormálisan mély, - 12; - 14 m-en álló vízszinteket jeleznek a figyelőkutak, sőt 1998-ban - 15; - 16 m mélyen álló vízszinteket is találtak a talajmechanikai fúrásokban. Annak a vizsgálata céljából, hogy milyen mértékben tér el a talajvízállások változása a különböző helyeken, megszerkesztettük a 8. ábrát. A különbségeket úgy képeztük, hogy a II. vízműtől távolabbi kút vízszintjének térszín alatti magasságából vontuk ki a vízműhöz közelebbi kút vízszintjének magasságát. Az ábra alsó görbéje 40 éves idősort mutat, Hajdúhadház-182 és Bocskaikert181 kutak vízszintkülönbségeit. A különbség az idő teltével nő. A felső két görbe a Hajdúhadház és Pallag, ill. Nyíradony és Pallag kútjai vízállásának különbségeit mutatja. Az első és a harmadik görbénél az 1970-es évek közepétől enyhe stagnálás, ill. visszaesés látható. Ennek oka, hogy az 1970-es évek elején Hajdúhadház városát vezetékes ivóvízzel látták el, de nem csatornázták, aminek következtében megemelkedett a település talajvízszintje. Mindegyik görbénél látható, hogy a figyelőkutak vízálláskülönbségei tendenciájukban az idő haladtával nőnek, a kutak vízállásai közötti "olló" folyamatosan nyílik. Ez egyértelműen a hidrológiai elemeken kívüli hatást, nevezetesen a rétegvíztermelés hatását bizonyítja. A második görbéből leolvasható, hogy a víztermelés hatása már az 1970-es évek elejétől jól kimutathatóan érvényesül. 9. ábra. A talajvíztükör abszolút magassága (mBf) síkban és térben 1998-ban, az észlelőkutak (kereszt) és vízmükutak (pont) feltüntetésével
