Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

1. szám - Szító András: Az Örvényesi-, Aszófői- és Szőlősi-Séd árvaszúnyog faunája, a fauna szezonális dinamikája, biomasszája, diverzitás értékei

42 HIDROLÓGIAI K.OZLÓNY 2000. 80. ÉVF. 1. SZ. Júniusban szintén ezt a két faj fordult elő. A Chiro-no­mus annularius kiugróan magas egyedsűrűségét tapasz­taltuk a torkolatvidéken, míg a patak forrásvidékén és a középső részén m 2-enként csupán 30-40 egyed volt. A Macropelopia nebulosa nevű faj viszont csak a patak kö­zépső részén volt jelen a vizsgált időszakban, de alacsony egyedsűrűségben. Októberben is csak két árvaszúnyog fajt találtuk, mint korábban, de az egyik változott. A Chironomus annula­rius lárvák egyedsűrüsége a patak középső részén volt a legnagyobb, m 2-enként majdnem 80 állat, a torkolatvidé­ken viszont alig haladta meg a 40 egyedet. A Dicrotendipes nervosus nevű faj lárvái a torkolatvi­déken és a patak középső tájékán csak 15-15 egyede volt becsülhető rrf-enként, a torkolatvidéken azonban 30 lár­va volt található. A Szőlősi-Sédben májusban 9 árvaszúnyog faj lárváját találtuk meg. A forrásvidéken a Macropelopia nebulosa, Ablabesmyia monilis és a Paralauterborniella nigrohal­íeralis nevű fajok fordultak elő 15-15 egyed/m 2 értéken. Az állatfarmnál is jelen volt ez a faj, 15 egyed/m 2. Csak itt találtuk a Polypedilum nubeculosum 30 egyed/m 2, és a Paraíendipes albimanus nevű fajt 45 egyed/m 2 értéken. A torkolatvidéken 8 faj volt jelen, a Paraíendipes albi­manus hiányzott. A Tanyíarsus ciurtistylus, Polypedilum nubeculosum és a Microchironomus chloris egyedsűrüsé­ge egyaránt 60-60 volt m 2-enként, a legmagasabb érték az egész patak mentén. Júniusban is 9 árvaszúnyog faj lárváit találtuk. A for­rásvidéken a Macropelopia noíaía, Ablabesmyia monilis és a Paralauterborniella nigrohalteralis 15-15 egyede volt jelen m 2-enként. Az állatfarmnál 5 faj volt található. A Paraíendipes albimanus egyedsűrűsége kiugróan ma­gas: 260 volt. A torkolatvidéken 5 fajt találtunk, melyek közül három közös a forrásvidéken találtakkal és egy az állatfarmnál jelenlévőkkel (Tanyíarsus curíistylus). A Crypíochironomus redekei nevű faj viszont csak a torko­latvidéken fordult elő a gyűjtés során. Októberben is 9 árvaszúnyog faj lárváit találtuk a Sző­lősi-Séd vizsgált szakaszain. Három-három faj volt a for­rásvidéken és az állatfarm térségében, 5 faj pedig a torko­latvidéken. A népesség alacsony volt minden mintavételi helyen egyaránt. A legnagyobb sűrűséget - 30-30 egyed/ m 2 - a Macropelopia noíaía és a Tanyíarsus curíistylus nevű faj egyedei érték el. A forrásvidéknek és a torkolat­vidéknek közös faja volt a Macropelopia noíaía, az állat­farm és a forrásvidék közös faja pedig a Paralauterbomi­ella nigrohalteralis. Az Örvényesi-Sédben májusban 5 árvaszúnyog faj lár­váit találtuk. A forrásvidéken a Crypíochironomus rede­kei fordult elő egyedül. A köves, kavicsos szakaszt együtt népesítette be a Microíendipes chloris-szal. A torkolatvi­déken az előbbi két faj is jelen volt, de további hárommal bővült még a fauna. A forrásvidéken a Dicrotendipes nervosus és a Dicrotendipes pulsus 120-120 egyed/m", a Micropsectra curvicornis nevű faj pedig 135 egyed/m 2 sűrűséget ért el. A torkolat-vidék nem csupán fajokban, de azok egyedszámában is gazdagabb volt. Júniusban csak két árvaszúnyog fajt találtunk az Örvé­nyesi-Sédben. A Chironomus annularius egyedsűrűsége 15-20 között változott a patak különböző részein. Vi­szont a Tanyíarsus curíistylus több, mint 4000 egyedét lehetett találni június 3-án m 2-enként. Október 12-én összesen 5 faj fordult elő. A forrás-vi­déken csak a Crypíochironomus redekei volt megtalálha­tó, a kavicsos szakaszon az előző fajjal együtt a Microp­íendipes chloris, a Dicrotendipes nervosus és a Dicroten­dipes pulsus is jelen volt. Egyedsűrűségük alacsony volt: 15-30 egyed/m 2 között változott. A torkolatvidéken az e­lőzőekben már említett fajok is jelen voltak. A Microp­sectra curvicornis viszont csak a torkolatvidéket jelle­mezte (2. ábra). Árvaszúnyog fajok biomasszája Az Aszófői-Sédben a torkolatvidéken, és május 10-én volt a legnagyobb a biomassza értéke, amely megközelí­tette a 700 mg/m 2-t, száraz tömegben mérve. Még június­ban is alig csökkent 600 mg/m 2 alá. Októberben viszont 200 mg/m 2 volt. A forrásvidéken és a patak középső ré­szén ez az érték gyakran 10 mg/m 2 alatt volt. Csak a ka­vicsos középső szakaszon nőtt 100 mg/m 2 fölé október 12-re (3. ábra). A Szőlősi-Sédben is a torkolatvidéken találtuk a legna­gyobb biomassza értékeket. Május 10-én 120 mg, június 3-án 80 mg, október 12-én azonban 10 mg alatt volt. A forrásvidéken minden mintavétel alkalmával 10 mg alatt maradt. A patak középső részén azonban májusban és jú­niusban elérte a 25 mg-ot, de októberben 10 mg alá csök­kent (3. ábra). Az Örvényesi-Sédben is májusban volt a legnagyobb az árvaszúnyog fajok lárváinak biomasszája, elérte a 750 mg/m 2 értéket, júniusban 600 mg-ra csökkent, október­ben pedig 10 mg alatt volt m 2-enként. A kavicsos közép­ső részen május 110 mg, júniusban 130 mg volt, október­b en pedig 10 mg alá esett vissza (3. ábra) . 3. ábra: Árvaszúnyog lárvák biomasszájának szezonális ingadozásai a vizsgált patakokban (1997.) Az élőhelyek diverzitása Az Aszóföi-Séd forrásvidékén a H-értéke 0,56 volt. A patak középső részén 0,6-re nőtt, a torkolatvidéken pedig

Next

/
Thumbnails
Contents