Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

5-6. szám - XLI. Hidrobiológus Napok: "Vízi ökoszisztémák (taxonómia, biodíverzitás, biomonitorozás, élőhelyek frakmentációja, inváziós fajok biológiája)" Tihany, 1999 október 6-8.

397 A halállomány fokozatosan csökken. Egyre kevesebb a kecsege (Acipenser rutherrus), a kősüllő (Stizostedion volgense), a bálin (Aspius aspius) és a védett fajok, a réti csík (Misgurnus fossilis), a magyar bucó (Zingel zingel) és a német bucó (Zingel streber) egyedszáma Megfigyelhető a fajok egyedszám arányának eltolódása is, ami a biodiverzitás csökkenését eredményezi A keszegfélék, a kárász (Carassius carassius) és az ezüstkárász (Carassius auratus) száma jelentősen nő. Ezek a ponty (Cyprinus carpio) táplálék-konkurenseként jelentősen csökkentik az utóbbi faj állományának nagyságát. Ugyancsak fontos tényező a Tisza esetében a vízlépcsők megépítése is. Ezek hatásaként megváltozott a folyóra korábban jellemző kontinuitás és szakaszjelleg, egy, a korábbitól eltérő típusú életközösség alakult ki. oldott oxigén (mg/l) /. ábra. Oldott oxigén-tartalom a Tisza szolnoki szelvényben kémiai oxigénigény KOI-k (mg/l) 2. ábra. Kálium-dikromúttal mért kémiai oxigénigény a Tisza szolnoki szelvényében ammónium (mg/l) J. ábra. Ammónium tartalom a Tisza szolnoki szelvényében A vizsgált Tisza szakaszon a halállomány szabályozása fontos feladat. Cél a Tisza halfaunájában viszonylagos egyensúly létrehozása, a túlszaporodott fajok visszaszorítása, a haszonhalak számának, arányának növelése, valamint a védett halak fokozottabb védelme. Ez azonban csak élőhelyeik védelmével együtt valósítható meg. Környezetvédelmi feladatok, megoldási javaslatok Környezetvédelmi szempontból nagy figyelmet kell fordítani a folyó vízminőségi ellenőrzésére. Igen fontos a Tiszának, mint élőhelynek a védelme, megóvása, mert a jó vízminőséget elsősorban a természetes öntisztuló képesség, a biológiai stabilitást csak nagy diverzitású élővilág tudja fenntartani A Tisza jelenlegi állapotában a természetes tényezők mellett szükségesek a megfelelően átgondolt és alkalmazott mesterséges szabályozások is. A vízminőség-szabályozás célja, hogy a vízieret tartósan olyan dinamikus egyensúlyban tartsuk, amely ki tudja elégíteni a folyó saját ökológiai rendszerének életfeltételeit. Ehhez szorosan kapcsolódik a tervszerű, átgondolt vízgazdálkodási tevékenység is, mely lehetővé teszi a társadalom indokolt, gazdaságilag eltérő igényinek, szükségleteinek a kielégítését is. Ennek érdekében a legfontosabb feladatok: - a Tisza és mellékfolyói vize rendszeres ellenőrzése, monitorozása, - a vízszennyezések mértékének és jellegének megállapítása, kárelhárítása, - a holtágak és a fokok feliszapolódásának megakadályozása, - az ártéri területek, mint magas diverzitású élőhelyek, ívóhelyek, ivadékbölcsők védelme, - a folyón és közvetlen környezetén kívül a vízgyűjtő terület védelme, - az ipan eredetű szennyező anyagok (pl. savak, nehézfémek, kőolajszármazékok), a háztartásból származó detergensek, az állattartó telepről érkező szennyvizek Tiszába kerülésének a megakadályozása, - a tisztítás során keletkező iszapok kezelése, ártalommentes elhelyezése, - a mezőgazdaságban használt műtrágyák, növényvédő szerek menynyiségének csökkentése. A felszíni vizek - ezen belül a Tisza - környezetvédelmi problémájának a csökkentését a magyar állam is célul tűzte ki. Létrehozta a Nemzeti Környezetvédelmi Programot. A hat évre vonatkozó tervrendszer a környezetvédelmi gondok megoldását kívánja eredményezni. A programban a Tiszára vonatkoztatva a következő célkitűzések, feladatok szerepelnek: VIZ-4 : A Tisza vízminősége legalább III. osztályú legyen. VIZ-5: Minden közcsatomán élővízbe vezetett szennyvizet legalább biológiailag meg kell tisztítani VIZ-6: Hosszú távú cél, hogy az élővizekbe jutott szervesanyag-termclés a jelenlegi 20 % alá csökkenjen, a kibocsátott szennyvizek menynyiségének feltehető növekedése mellett is. A Közép-Tisza vidéknek, mint élőhelynek, az ott élő életközösségeknek a védelme és helyreállítása folyamatban van. Megmentése csak öszszefogással lehetséges. Irodalom: Győré, K. 1995: Magyarország természetesvízi halai. Vízi természet és környezetvédelem 1 kötet, p.339. l'igh, Gy. 1980: Magyarország vízminőségi helyzete. In: A Tisza vízgyűjtő területére érkező vízfolyások vizének minősége. Pp 8-15. Nemzeti Környezetvédelmi Program 1997-2002. Pp 4-15. Vízvédelmi Évkönyv 1997. KÖTI-KVF. Szolnok Vízvédelmi Évkőnw 1998. KÖTI-KVF. Szolnok Abstract: The examined Tisza reach is the Middle Tisza section from Tiszafüred through Szolnok to Tiszaug. On the basis of water chemical tests on this reach it is found that the Tisza on average has third quality water (tolerable water), on the basis of some components eg phenol -it has fourth quality water (polluted water).The water quality problem is shown by the decrease of the fish fauna of the Tisza and a shift in the proportion of individual numbers of the species as well. The aim is to establish a relative balance in the fish fauna of the river. The most important tasks to treat the sewage of the settlements (factories, plants, agricultural farms), - check (he water quality of the river, regularly, to establish the extent and nature of water pollution and to clear away the caused damages, - protection the catchmcnt area in addition to the protection of the river, - prevent the mudding of the backwaters and canals, - redouble efforts to keep the river banks clean. Keywords: water quality, sewage, fish fauna, environmental solving