Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

5-6. szám - XLI. Hidrobiológus Napok: "Vízi ökoszisztémák (taxonómia, biodíverzitás, biomonitorozás, élőhelyek frakmentációja, inváziós fajok biológiája)" Tihany, 1999 október 6-8.

396 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80. ÉVF. 5. SZ. A Közép-Tisza vidék vízminőségi állapota környezetvédelmi szempontból Zsuga Katalin

1, Kiss Ottó

2, Bata Krisztina

3 'Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség, 2Eszterházy Károly Főiskola Állattani Tanszék 3Kossuth Lajos Tudományegyetem (ált. isk, tanár, biológia szakos hallgató) Kivonat: A vizsgált Tisza szakasz a Közép-Tisza vidékének Tiszafilredtöl Szolnokon át Tiszaugig terjedő területe. Ezen a szakaszon végzett vízkémiai mérések alapján megállapítható, hogy a Tisza vize átlagosan III. osztályú, tűrhető minőségű. A környezeti változásokat jelzi a Tisza halfaunájának csökkenése és a fajok egyedszám-arányának eltolódása is. Cél a Tisza halfaunájában viszonylagos egyensúly létrehozása, a vízminőségjavítása. Legfontosabb feladatok: - a települések szennyvizeinek tisztítása (gyárak, üzemek, mezőgazdasági telepek), - a folyó vizének rendszeres ellenőrzése, a vízszennyezések mértékének és jellegének megállapítása, kárelhárítása, - a folyó, valamint az ártéri terület védelmén kívül a vízgyűjtő terület védelme, - a holtágak és a fokok feliszapolódásának megakadályozása, Kulcsszavak: vízminőség, halfauna, környezetvédelmi megoldások Bevezetés táblázat: Néhány jellemző' vízminőségi paraméter a Közép-Tiszán A Tisza folyó medrében, az árterületeken, a folyót kísérő mentett oldali és ártéri holtágakban, kubikgödrökben, valamint a part menti galéria erdőkben európai viszonylatban egyedülálló életközösséggel találkozunk. Ennek az élővilágnak a fenntartása, a biodiverzitás megőrzése napjaink egyik fontos feladata. A folyót és környezetét érő szennyezések csökkentése kiemelt környezetvédelmi feladat, melynek ellátását a magyar állam is támogatja. Az ökológiai állapot ismeretéhez szorosan kapcsolódik a folyó vízminőségének folyamatos figyelemmel kisérése. A környezetvédelmi feladatok között kiemelt fontosságú a települések szennyvizeinek tisztítása, a vízszennyezések felmérése és a kárelhárítás. Az ökológiai és természetvédelmi jelentőség mellett nagy hangsúlyt kap a gazdaságilag nagy értékű halállomány számbavétele, a halfauna viszonylagos egyensúlyának létrehozása is. Anyag és módszer A felszíni vizek törzshálózati monitorozása már hosszú időre tekint vissza (Vigh 1980). E program jelenleg is folyik, melynek keretében vizsgáltuk a Közép-Tisza vidékének Tiszafüredtől Szolnokon át Tiszaugig teijedö területét. A vízminőségi értékelésnél az 1997-1998. évi mérési eredményeket vettük figyelembe, a mintavételekre kéthetenkénti gyakorisággal került sor (Vízvédelmi Évkönyv 1997, 1998). A vízminőségi mutatók közül az oxigénháztartás (oldott O?, KOI

k, BOL.TOC, szaprobitás), a növényi tápanyag tartalom (N és P-formák) alakulását vizsgáltuk, továbbá a mikrobiológiai jellemzők, valamint a szerves mikroszennyezők közül a fenol és az UV-olaj értékét vettük figyelembe. A vízminőségi értékelést a felszíni vizek minősítésére használt MSZ 12749:1993 szabvány alapján végeztük. A halfaunát a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium szolnoki Hal- és Vadgazdálkodási Osztályának adatai és a Horgász Egyesület tagjainak feljegyzései alapján állítottuk össze. Eredmények: A mérési eredmények, valamint a mértékadó értékek alapján megállapítható, hogy összességében a Tisza vize Tiszafüredtől Tiszaugig II.III osztályú (jó, egyes komponensek tekintetében tűrhető minőségű). Az oxigénháztartás szempontjából a vízminőség I. és III. osztályú vízminőség között változik (oldott O, - 1. ábra, KOI

k - 2. ábra, BOI

5, Srndex, TOC). A növényi tápanyagháztartás (N és P-formák) szempontjából a vízminőség a mértékadó értékek szerint II. osztályú (3. ábra), esetenként szennyezettebb lehet. Ennek oka a környező mezőgazdasági területekről bemosódó műtrágyák, az állattartó telepek szennyvizei. A mikrobiológiai jellemzők szerint a folyó átlagosan III. osztályú, tűrhető minőségű. A bakteriális szennyezettséget a csak részben tisztított háztartási és kommunális szennyvizek adják. A szerves mikroszennyezőket figyelembe véve (fenol, UV olaj) III.IV. osztályú állapot jellemző a Tiszának ezen a szakaszán. A kedvezőtlenebb vízminőségi állapotok kialakulásának okai egyrészt a tisztítatlan, valamint nem kellően tisztított ipari szennyvizek, másrészt pedig a háztartási és egyéb kommunális szennyvizek. A folyó vízminőségi problémája kihat az élővilágra is. A vízminőség romlásából származó közvetlen gazdasági kár (csökken a vízkészlet használati értéke) mellet nem elhanyagolható az ökológiai kár, mely az adott természetes vízre jellemző viszonylagos biológiai stabilizáció megváltozásával, az. eredetihez képest kevésbé diverz élővilág kialakulásával jár. (Győré 1995). Ezt jelzi többek között a Tisza halfaunájának változása is. Komponens Tiszafüred Kisköre Szolnok Tiszaug Oldott 0

2 I. - II. 0. I. - II. 0. H.o. II. 0. BOI

5 I.o. I. 0. I. 0. I. 0. KOI

K II. - III. 0. II. - III. 0. H. - III. 0. II. - III. 0, S-index III. 0. TOC III. 0. III. 0. ra. 0. UI.O. Ammónium II 0. II. 0. IL 0. II. 0. Nitrit n.o. II. 0. II. 0. II. 0. Nitrát n.o. n. 0. n. 0. n. 0. Összes-P 11. -111.0. 11. - in 0. 11.-in. 0. ra.o. PO4-P n.o. H. 0. n. 0. H. 0. Coliform szám HI. 0. in. 0. IH. 0. ra. 0. Fekál. coliform HI. 0. in. - iv.o. III - IV. 0. ra.- iv 0. Fekál Sterptoc. III. 0. ra.o. in. 0. IV.o. Fenol III -IV. 0. m.-iv.o. m.-iv.o. m.-iv.o. UV-olaj IV.o. IV. 0. IV. 0. IV. 0. A Tisza magyarországi szakaszáról eddig 62 faj került leírásra (Győré 1995). A Közép-Tisza vidéken megfigyelt halfajok az FVM szolnoki Hal- és Vadgazdálkodási Osztályának adatai, és a Horgász Egyesület feljegyzése szerint a következők: 1 Kecsege Acipenser ruthenus Linné, 1958 2 Ponty Cyprinus carpio Linné, 1958 3 Csuka Esox lutius Linné, 1958 4 Amur Ctenopharingodon idella C. et V., 1844 5 Balm Aspius aspius Linné, 1958 6 Márna Barbus barbus Linné, 1958 7 Harcsa Silurus glanis Linné, 1958 8 Törpeharcsa Ictalurus nebulosus Le-Sueur, 1820 9 Angolna Anguilla anguilla Linné, 1958 10 Kősüllő Stizostedion volgense Linné, 1958 11 Bodorka Rutilus rutilus Linné, 1958 12 Domolykó Leuciscus cephalicus Linne, 1758 13 Jászkeszeg Leuciscus idus Linne, 1758 14 Karikakeszeg Blicca bjoerkna Linné, 1958 15 Dévérkeszeg Abramis brama Linné, 1958 16 Laposkeszeg Abramis ballerus Linné, 1958 17 Bagolykeszeg Abramis sapa Pallas, 1811 18 Szilvaorrú keszeg Vimba vimba Linné, 1958 19 Vörösszárnyú keszeg Scardinius erythrophthalmus Linne, 1758 20 Compó Tinea tinea Linné, 1958 21 Ezüstkárász Carassius auratus Linné, 1958 22 Kárász Carassius carassius Linné, 1958 23 Fehér busa Hypophtalmichthvs molitrix C.

et V., 1844 24 Pettyes busa Aristichthys nobilis Richardson, 1845 25 Menyhal Lota lota Linné, 1958 26 Naphal Lepomis gibbosus Linné, 1958 27 Sügér Perca fluviatilis Linne, 1758 28 Vágódurbincs Gymnocephalus cernuus Linne, 1758 29 Réti csík Misgumus fossilis Linne, 1758 30 Magyar bucó Zingel zingel Linne, 1758 31 Német bucó Zingel streber Siebold, 1863