Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

5-6. szám - XLI. Hidrobiológus Napok: "Vízi ökoszisztémák (taxonómia, biodíverzitás, biomonitorozás, élőhelyek frakmentációja, inváziós fajok biológiája)" Tihany, 1999 október 6-8.

380 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80. ÉVF. 5. SZ. Az Örvényesi-Séd (Pécsely-patak) kovaalgáinak összehasonlító vizsgálata Sára Zoltán', Pór Gabriella

1, Padisák Judit

2, Grigorszky István

1, Borbély György' Kossuth Lajos Tudományegyetem, Növénytani Tanszék, H-4010. Debrecen, Pf. 14. 2Veszprémi Egyetem, Biológiai Intézet, H-8201. Veszprém, Pf. 158. Kivonat: Századunk közepén a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói széleskörű vizsgálatokat végeztek a Balaton északi parti befolyó vizein, amelynek része volt a kovaalga flóra leírása is. Célunk az Örvényesi-Séd kovaalgáinak meghatározása és a korábbi vizsgálatokkal történő összehasonlítása volt. A vizsgálat kimutatta, hogy az elmúlt közel ötven év során a séd domináns kovaalga fajai közel ugyanazok maradtak, de sok új faj is megjelent a vízfolyásban, melyek közül néhány tömegesen elszaporodott. Ilyen fajok a Gomphonema angustatum az Achnanthes minutissima és az A. lanceolata. Az újonnan megjelent és az eltűnt fajok ökológiai igényeit figyelembe véve arra a megállapításra jutottunk, hogy az Örvényesi-Séd vizének minősége számottevően nem változott. Kulcsszavak.: kovaalga, élőbevonat, Örvényesi-Séd, összehasonlító elemzés Bevezetés Napjainkban Magyarországon a hidrobiológiái kutatások egyik legfrekventáltabb objektuma a Balaton (Salánki és Nemcsók, 1997). A vizsgálatok általában magára a tóra irányulnak így a befolyó patakokat csak kevesen vizsgálják, noha a Balaton szempontjából rendkívül fontos, hogy milyen minőségű vizet kap ezekből a vízfolyásokból. Századunk közepén széleskörű vizsgálatokat végeztek a Balaton északi parti befolyó vizein, amelyek közül az egyik legjelentősebb az Örvényesi-Séd. Az algológiai vizsgálatokat Kol Erzsébet és Tamás Gizella végezte el (Kol és Tamás, 1954). A kovaalgák csoportjának jelentőségét mutatja, hogy az Európai Unió tagállamai a kis vízfolyások vízminőségének megítélését e csoport vizsgálatával kívánja megoldani. Erre már számos országban dolgoztak ki eljárásokat (DelTUomo, 1996; Hofmcom, 1996). Magyarországon szintén folynak erre irányuló törekvések (Padisák és mtsai, 1991), de konkrét eljárást még nem dolgoztak ki. Vizsgálataink célja elsősorban a majd ötven évvel ezelőtti állapotokhoz képest a kovaalga flórában történt változások feltérképezése és egy pontos fajlista felállítása. Ezek a vizsgálatok előtanulmányként szolgálhatnak egy konkrét monitorozási rendszer kidolgozásához, valamint azoknak a hatásoknak a megismeréséhez, amelyek az egyes fajok megjelenését vagy eltűnését okozhatják. Pécsely <|\ s-s 3. \ * 4' RP: 1 / <* 8. V« 9. 10. 11. BALATON 1. ábra. Mintavételi helyek Fig. 1: Location of sampling stations Vizsgálati teriilet Az Örvényesi-Sédet a Zádor-kúttól örvényes településig vizsgáltuk. Ezen a területen 11 mintavételi helyet jelöltünk ki (1. ábra) úgy, hogy azok lehetőség szerint azonosak legyenek a korábbi vizsgálatok helyszíneivel (Kol és Tamás 1954). 1. Zádor-kút 2. A Zádor-víz HA 1944 feliratú pince előtti szakasza 3. Pécsely település, templom 4. A Vászolyi-ág betorkollása előtti rész 5. Klára-puszta előtti híd 6. Klára-puszta az elterelt víz visszavezetése 7. Szakadék-völgy eleje 8. Szakadék-völgy vége 9. A Marhaitatónak nevezett rész utáni szakasz 10. Az örvényes előtti kőhíd 11. örvényes, a séd és a 7 l-es főút találkozásánál Anyag és módszer A mintavételi alzat kiválasztásánál a Kelly és mtsai (1998) által javasolt irányelveket követtük, így elsősorban a kövekről történő mintavételt részesítettük előnyben. A helyi adottságokat és a korábbi vizsgálatot is figyelembe véve, olykor szükségesnek tartottuk a növényzetről történő mintavételt is. A mintavételek alkalmával a megmintázandó szubsztrátot műanyag zacskóba tettük és felcímkéztük. Közvetlenül a gyűjtést követően a laboratóriumban rövidsertéjü fogkefével eltávolítottuk a bevonatot és gyűjtóüvegbe mostuk. A további felhasználásig a mintákat 3-5%-os formaiinnal tartósítottuk. A tartós preparátum elkészítéséhez, az előzőek szerint tartósított minta egy részét használtuk fel. Először néhány csepp tömény sósavat adtunk hozzá a mészszemcsék eltávolításának céljából, majd tömény kénsawal elegyítettük és elszívóflllke alatt elszenesedésig főztük. Ezután óvatosan kálium-nitrátot adtunk a fekete folyadékhoz, így az kitisztult, sok desztillált vízzel óvatosan összeráztuk és ülepítettük. Egy napi állás után a savas vizet leöntöttük és ismét desztillált vizet adtunk hozzá. Ezt az eljárást addig ismételtük, míg a leöntendő vízbe mártott lakmuszpapír már nem pirosodott meg (Padisák és Hortobágyi, 1991). Az edény alján maradt anyagot óvatosan összeráztuk, majd egy cseppjét fedólemezre szárítottuk. Ezl a szárított anyagot mikroszkóp alatt megvizsgáltuk, hogy a kovaalgák megfelelő sűrűségben vannak-e rajta. Ha túl kevés volt az alga, további cseppeket szárítottunk a fedólemezre. Ha elértük a megfelelő sűrűséget, akkor ezl egy tárgylemezre cseppentett nagy törésmutatójú anyagba (Stirax, Hyrax, Naphrax) ágyaztuk. A beágyazó anyagban lévő oldószer eltávolítása érdekében a preparátumot igen óvatosan melegítettük. Az így elkészített preparátumokat 100x-os nagyításon immerziós lencsével vizsgáltuk (Axiovert-100, Olympus BX-50). Eredmények és értékelés Az Örvényesi-Sédet az elmúlt közel ötven év során számos antropogén hatás érte. Zádor-kúttól mintegy tíz méter hosszan a medret kibetonozták, és az ezt követő szakasz szintén mesterségesen lett kialakítva. A 2. mintavételi hely után kb. 150 méterrel a séd vizét egy kisebb tóba vezették, ahonnan kis vízhozam esetén egyáltalán nem, nagyobb vízhozam esetén is csak néhány méterrel folyik tovább a víz, azután elszivárog. Pécsely településnél a Séd már csak a másik ágból (Fűz-kút, Bötkei-fonás) táplálkozik. Pécsely és a Szakadék-völgy között fekszik Klára-puszta, ahol lovasudvar üzemel. Itt a víz nagyobbik részét egy mesterségesen kialakított mederbe terelik, amely a lovasudvaron keresztülhaladva csatlakozik vissza az eredeti mederbe. Klára-pusztának a Séd élővilágára gyaÖrvényes