Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)
5-6. szám - XLI. Hidrobiológus Napok: "Vízi ökoszisztémák (taxonómia, biodíverzitás, biomonitorozás, élőhelyek frakmentációja, inváziós fajok biológiája)" Tihany, 1999 október 6-8.
381 korolt hatását már több élőlénycsoporton is megvizsgálták (Annelida, Collembola, Rodentia, Insectivora), de számottevő különbségeket csak a rágcsálók alapján tudtak kimutatni a lovasudvar területén (Dózsa-Farkas K. és mtsai, 1997, Farkas J., 1997). Vizsgálataink során jelentós különbségek faji szinten nem mutatkoztak, de egyes fajok (pl.: Gomphonema olivaceum) feltűnően nagy egyedszámban fordultak elő, így a következőkben sorra kerülő dominancia viszonyok vizsgálatánál valószínűleg kimutatható lesz az antropogén hatás A Klára-pusztától Örvényesig terjedő szakasz emberi beavatkozásoktól mentes terület Az Örvényesimalom utáni szakaszon a séd vize ismét kibetonozott mederben folyik. A minták feldolgozása során 95 fajt sikerült azonosítani, ami 31-gyei több annál, amennyit az ötvenes években találtak (Kol és Tamás, 1954). Ebből a 95 fajból 38 olyan fajt találtunk, amely már az. 1954-es vizsgálatoknál is előkerült (/. táblázat) 1. táblázat. Az Örvényesi-Sédből 1954-ben és 1999-ben is kimutatott fajok listája Table 1: Species found both in 1954 and 1999 in the Örvényesi-Séd Taxonok Mintavételi helyek Taxonok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 Cyckrtella ocellata Pantocsek X X X Amphora Ii bye a Ehrenberg X X X X X A- ovális (Kotzing) Kotzing X X X A, pedlculus (Kotzing) Gnmow X X X X X X X X X X X A. veneta Kotzing X X Coccooels pedlculus Ehrenbeijj X C. placentula Dumberg X X X X X X X X X X X Cymbella affin is Kütáng X X X X X C. tumkiula Gnmow in A. Schmidt et al. X X X X X Diatoms vulgaris Bory X Dipkmels ovális (Hüse) Cleve X X X D. puf IIa (Schumann) Cleve X Fragilaria construe ns (Ehrenberg) Gnmow X X F. fasckulata (C. Agardh) Lange-Bertalot X X F. ulna (Nitzach) Lange-Bertalot X X X X X X X X X X X Gomphonema angustum .Agardh X X X X X X G. graclie Ehrenberg X X G. oltvaceum (Homemann) Brébisson X X X X X X X X X X G. parvulum (Kützing) Kotzing X X Gvrosigma acuminatum (Kotzing) Rabenhorst X X X X X X X X X X Hantxacbla araphloxys (Ehrenberg) Gnmow X X Mertdkm circular« (GreviUe) C. A. Agardh X X X X X X X X X X X Navicula capitata Ehrenberg X X N. cincta (Ehrenberg) Ralfe in Pritchard X X N. cryptocephala Kotzing X N. eiginensb (Gregory) Ralf» in Pritchard X N. halophila (Gnmow) Cleve X X N. lanceolata (Agardh) Ehrenberg X X X X X X X X X X N. tri punctata (O. F. Möller) Bory X X X X X X X X X X X N. veneta Kotzing X X X Nitzschia diss! pata (Kotzing) Gnmow X X X X X X X X X X N. Uncarts (Agardh) W. Smith X X X X X X X X X X N. pakacea (Gnmow) Gnmow in Van Heurck X X X X X X N. sigma (Kotzing) W. Smith X N. sigmoid ea (Nitzsch) W. Smith X Rhoicosphaenia abbreviata (C. Ag. ) Lange-Beit X X X X X X X X X Staurone I* smithli Gnmow X X X X Surirella brebissonli Krammer és Lange-Bertalot X X X X X X X X X X X Az Örvényesi-Sédre nézve új fajokat (57) a 2. táblázat tartalmazza. A korábbi vizsgálat alkalmával 25 olyan fajt találtak (3. táblázat), amelyet mostani vizsgálataink során nem sikerült kimutatni. A korábbi és a mostani vizsgálat 38 közös faja azt mutatja, hogy az Örvényesi-Séd kovaalga flórájában mérsékelt változások következtek be az elmúlt közel ötven év során, mivel az eltűnt és az újonnan megjelent fajok nagy része csak szórványosan fordult elő. Mindenképpen figyelembe kell venni ezen fajok ökológiai igényeit, mert ezek mutathatják a bekövetkező változás irányát. Az. egyik új faj a Gomphonema angus latum, amelyet minden mintavételi helyen megtaláltunk és több helyen is nagy tömegben jelent meg. Ennek a fajnak a jelenléte semmiképpen sem tekinthető kedvezőtlen változásnak a séd vízminősége szempontjából, mivel a G. angustatum igen érzékeny az erős szerves szennyezésre és ßmezoszapróbnál magasabb terheltségű vízben már nem található meg (Krammer et Lange-Bertalot, 1986). Tömegesen előforduló új faj még az Achnanthes minutissima és az A. lanceolata. Ennek a két fajnak a jelenlétéből nehéz következtetéseket levonni, mert ezek igen különböző vízminőségű vizekből is előkerülhetnek (Krammer et Lange-Bertalot, 1991). A. Navicula cryptotenella szintén minden mintavételi helyről előkerült, bár jelenléte sehol sem volt tömeges Ez a faj az oligo- és ß-mezoszaprob vizek jó indikátorfaja. Van néhány faj, mely csak kevés mintavételi helyről került elő, de ott meghatározó alkotója volt az élőbevonatnak. Az egyik ilyen faj a Denticula tenuis, melyet jelentős mennyiségben csak a Zádor-kút vizében találtunk. Ez a faj az északi-alpin régió egyik jellegzetes faja (Krammer et Lange-Bertalot, 1988), így érthető, hogy az állandóan alacsony hőmérsékletű forrás vizében található nagy számban Érdemes kiemelni még a Cocconeis disculus megjelenését, amely - ugyan csak egy ízben fordult elő - a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszerben (Török (szerk.), 1997) kiemelt kovaalga fajként szerepel A Navicula halophila és a Cyclolella ocellata mindkét vizsgálat alkalmával jelen volt az Örvényesi-Sédben és ez a két faj szintén szerepel az előbb említett rendszerben Az eltűnt fajok jelentós hányada az előző vizsgálatban csak szórványosan fordult elő, így eltűnésüknek feltehetően nincs nagy jelentősége. Van azonban néhány faj, amely akkoriban jelentős mennyiségben fordult elő, mára viszont teljesen eltűnt Az egyik ílyen faj a Navicula radiosa, amely igen érzékeny a különféle szennyezésekre, így eltűnése kedvezőtlen jelenség lehet. A kutatást az Országos Tudományos Kutatási Alap (T029636) támogatta. 2. táblázat. Az Örvényesi-Séd kovaalga flórájára új fajok Table 2: Species netv for the diatom flora of the Örvényesi-Séd Taxonok Mintavételi helyek Taxonok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 Achnanthes lanceolata (Brébisaon) Grunow X X X X X X X X X X X A. lanceolata ssp. dubia (Gnm.) Lange-Bertalot X X X X X X X A. cf. minutissima Kützing X X X X X X X X X X X Asterionella Formosa Hassal X Caloneis bacillum (Gnmow) Cleve X X X X X X X X Cocconeis disculus (Sch.) Cleve X C. neodiminuta Krammer X Cymbdla chrtula (Ehrenberg) Kirchner X C. sinuata Gregory X X X Denticula tenuis Kotzing X X X X Dlploneis dllptica (Kotzing) Cleve X D. oblong clla (Naogeli) Clcve-Euler X X X X X X X Epithemia sorex Kützing X Eunotia bilunaris (Ehrenberg) Mills X X E. rhomboidea Hustedt X Fragilana capucina Desmazieres X X X X X X X X X X F. neo producta Lange-Bertalot X Frustuiia vulgaris (Thwaites) De Toni X X X X X Gomphonema angustatum (Kütz.) Rabenhorst X X X X X X X X X X X G. clavatum Ehrenberg X G. insigne Gregory X Gyrosigma attenuatum (Kotzing) Rabenhorst X X G. nodirerum (Grunow) Reimer X X X X X X X X Navicula clementis Gnmow X N. costulata Gnmow in Cleve et Gnmow X N. cryptotenella Lange-Bertalot X X X X X X X X X X X N. gregaria Donkin X X X X X X X X X N. cf. indifferens Hustedt X X X X X N. cf. insocla bilis Krasske X N. cf. lenzil Hustedt in A. Schmidt et aL X X X X X N. menhculus Schumann X X X X X X X X X X X N. pseud on hall» Bock X N. pupula Kotzing X X N. pygmaea Kützing X N. trivia lb» Lan«e-Bertalot X Nitzschia amphibia Grunow X X N. angustata (W. Smith) Gnmow X X N. calida Gnmow in Cleve et Grunow X N. capilellata Hustedt in A. Schmidt et al. X X N. constricta (Kützing) Gnmow X X X X N. fillfonnls (W. Smith) Van Heurck X X N. flexoides Gcider X N. fhistulum (Kütz.) Gnmow X X X X X X X X N. levidensb (W. Smith) Gnmcrw X X N. microcephala Grunow X N. palea (Kotzing) W. Smith X X X X X N. socia Wils Hustedt X X X X X X X X X X N. sublinearis Hustedt X X N. tubicola Grunow in Cleve et Grunow X Plnnularla bo re a lis Ehrenberg X P. brau nil (Grunow) Cleve X P. giobiceps Gregorv X P. luodii Hustedt X X P. microstauron (Ehrenberg) Cleve X Rhopalodia glbba (Ehrenberg) O. MOD er X Surirella angusta Kützing X X S. turgida W. Smith X Irodalom DelTUomo, A. (1996) Assesment of water quality of an Appennine river as a pilot study for diatom-based monitoring of italian watercourses In Whitton BA, Rott E (Eds) Use of algae for monitoring rivers II. Institute filr Botanik, Universität Innsbruck, p.65-72 Dózsa-Farkas, K., Csuzdi. Cs„ Pobozsny, M. és Zicsi, A., (1997) Az Örvényesi-Séd Annelida és Collembola faunájának vizsgálata egy humán hatásnak (lovasudvar) kitett területen. Kutatási Jelentések. Balaton Alapítvány (Tihany) Farkas, J. (1997) Kisemlősök (Rodentia, Insectivora) vizsgálata az Örvényesi-Séd antropogén hatásnak kitett egyik szakaszán (Klárapuszta). Kutatási Jelentések. Balaton Alapítvány (Tihany)