Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

5-6. szám - XLI. Hidrobiológus Napok: "Vízi ökoszisztémák (taxonómia, biodíverzitás, biomonitorozás, élőhelyek frakmentációja, inváziós fajok biológiája)" Tihany, 1999 október 6-8.

367 vízminőségűnek. Ezek viszonylag sekély, gyorsan felmelegedő, pangó vízterek Az algológiai vizsgálatok eredményei szerint vízminőség tekintetében legfontosabb kérdés a sulymos állományok méretének optimalizálása, illetve a nyílt vízi területek megfelelő vízminőségének biztosítása. A legrosszabb vízminőség a sulymos állomány közepén jellemző, a legkedvezőbb pedig a gyékényes és nádas állományokban alakul ki (Grigorszky. 1998) M E mintaterületek 2. ábra. A Kiskörei-tározó üledékének összes fosrfor tartalma tavasszal és Ssszel Az 1. és 2. ábrán feltüntetett mintavételi helyek: I. Sulymos állomány közepe 2 Sulvmos-hínáros vegyes állomány 3. Sulymos-hínáros vegyes állomány 4. Tündérrózsás állomány 5. Gyékényes állomány 6. Nyíltvizes terület 7. Tündérfalylas állomány 8. Nádas állomány 9 Gy ékényes állomány 10. Sulymos állomány közepe II. Sulymos állomány széle 12. Hínáros állomány 13. Hínáros állomány 14. Nyíltvizes terület. Az egyes területek Zooplankton felmérése szerint a sulymos, és a súlyommal vegyes hínártársulásokra jellemző a leguagyobb ingadozás, míg a legstabilabb közösség a gyékényes és tündérfátylas állományokban alakult ki A diverzitási értékek a nem teljesen zárt növényállománnyal fedett, nyílt vízzel közvetlenül határolt területeken voltak a legnagyobbak. Ezeknek a térségeknek a fenntartása, kialakítása lenne kedvező a későbbiek folyamán a biológiai sokféleség biztosításához. A szitakötő-vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a tározótér nagy kiterjedésű nyílt vízfelületei, illetve összefüggő homogén sulyomállományai nem kedveznek a biológiai sokféleségnek, a biodiverzitásnak (Dévaibakab-Mülter, 1998). A bevonat vizsgálatok alapján a makrofita-élőbevonat fontos tápanyag visszatartó tulajdonsággal rendelkezik. Biomonitorozás szempontjából a nyílt vízzel érintkező szélső helyzetű növényzet tekinthető alkalmasabbnak (Lakatos-K. Kiss-Kiss-Szabó, 1998). A növényminták elemzése szerint a szárazanyagra vonatkoztatott szervesanyag tartalom a gyékényben a legnagyobb, a hínármintákban pedig a legalacsonyabb. A nehézfém vizsgálatok azt mutatják, hogy jelentős nehézfém akkumuláció nincs a különböző növényfajokban. Az 1998-as méréseink szerint az üledékben az összes nitrogén tartalom mintavételi helyenkénti, rétegenkénti változása a TOC értékek változásához hasonló, a legmagasabb értékek általában a felső, a legalacsonyabb értékek általában az alsó rétegben tapasztalhatóak. Az összes foszfor vizsgálatok alapján megállapítható, hogy májusban sokkal nagyobb különbségek adódtak az üledék három rétege között, míg őszre ezek az értékek kiegyenlítettebbek lettek (2. ábra, K. Szilágyi, 1998). Összefoglalás A Tisza-tó mesterségesen létrehozott és üzemeltetett vízi rendszer. A vízborításra az évenkénti ritmusban ismétlődő szakaszosság jellemző, télen a meder legnagyobb része a leürítés után szárazra kerül, a tavaszi feltöltés, illetve a makrofita állományok kifejlődése után pedig nyiltvizes és növényzettel borított területek alakulnak ki. Az 1998. évi eredmények azt bizonyítják, hogy az elvégzett vizsgálatok sok új információt hoztak, ezek nagy része azonban még csak egyszeri eredménynek számít. Számos kérdés, feltételezés további felméréseket igényel, amelyet szándékunk szerint folytatni kívánunk. Mind a kémiai, de elsősorban a biológiai vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a kiválasztott terület alkalmas biomonitor mintaterületnek, ahol a hosszú távú változások jól nyomon követhetők. Az elmúlt csapadékos év viszont azt is bizonyítja, hogy az átfogó ismeretek birtokba jutásához több éves kutatás szükséges, mivel a tendenciák, törvényszerűségek megismerésére egy vegetációperiódus tanulmányozása kevés. Irodalom Dévai Gy. - Jakab T. - Müller Z. (1998): Szitakötő-fauna vizsgálatok a Kiskörei- tározó térségében. Kézirat Grigorszky 1. (1998). Algológiai vizsgálatok a Tisza-tó Poroszlói-medencéjén 1998-ban. Kézirat K. Szilágyi E. (szerk.) (1998): Tisza-tavi vizsgálatok 1998 KÖTI-KVF Szolnok. Jelentés Lakatos Gy. - K. Kiss M. - Kiss M. - Szabó M. (1998): Bevonat-struktúra vizsgálata a Kiskörei-tározó középső medencéiben. Kézirat Pomogyi P. - Szalma E. (1998): A Kiskörei-tározó vízi- és mocsári vegetációja 1997-1998. Kézirat Zsuga K. (1999): A Kiskörei-tározó Zooplankton struktúrájának tér-időbeni változásai. Doktori (PhD) értekezés. Biomonitoring studies on the Kisköre-Reservoir concerning the distribution of the macrovegetation K. Szilágyi, E. - Zsuga, K. - Lovas, A. - T. Nagy, M. Abstract: In the present-day ecological state of Kisköre-Reservoir the silting and the expansion of macrovegetation associated with silting are big problems. In 1998 the water and material balance concerning the hole reservoir was done which determines basically the water quality conditions. A biomonitoring area was marked out in Poroszló-basin, where different chemical (in water and sediment) and biological components (bacteriology, phytoplankton, Zooplankton, macrovegetation survey, Odonata fauna, biotecton) were investigated This work was the first phase of a long-term program, in course of which the quantitative and qualitative changes of the different habitet (open water, areas covered with macrophytes) are examined. össz

es foszfor ( május) 0 I. 2. 3 « 5. 6. 7. 8 9. 10. 11. 12. 13. 14. mintaterületek felső réteg középső réteg alsó réteg összes foszfor IszeptemDer) Keywords: Kisköre-Reservoir, macrovegetation, biomonitoring areas