Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

5-6. szám - XLI. Hidrobiológus Napok: "Vízi ökoszisztémák (taxonómia, biodíverzitás, biomonitorozás, élőhelyek frakmentációja, inváziós fajok biológiája)" Tihany, 1999 október 6-8.

366 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80. ÉVF. 5. SZ. A makrovegetáció terjedésével kapcsolatos vizsgálatok a Kiskörei-tározóban K. Szilágyi Enikő

1 - Zsuga Katalin

1 - Lovas András

1 - T. Nagy Mariann

2 1 Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség, Szolnok, Pf.:25. 5002. Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szolnok, Pf.: 63. 5002. Kivonat A Kiskörei-tározó jelenlegi ökológiai állapotában egyik nagy probléma a feltöltődés és ehhez kapcsolódva a makrovegetáció térhódítása. Az időbeli változások figyelemmel kíséréséhez a Poroszlói-medencében egy hosszú távú megfigyelésekre alkalmas biomomtonng terűletet jelöltünk ki, ahol több évig folyamatosan regisztrálni kívánjuk a különböző fizikai, kémiai és biológiai paraméterek változásait. Célunk, hogy a biomonitoring terület vizsgálatának eredményei felhasználhatóak legyenek a különböző élőhelyeken bekövetkező változások felismerésére és értékelésére. Ez a munka egy több évre tervezett program első fazisa, amely alapján képet adhatunk a Tisza-tó (Kiskörei-tározó) ökológiai viszonyairól. A mintavétel a különböző növényállományokkal fedett (sulymos, tündérfátylas, gyékényes, tündérrózsás, nádas, sulymos-hínáros vegyes állomány), illetve a nyílt vizes területekről történt a Poroszlói-medence térségében. Kiskörei-tározó, makrovegetáció, biomonitoring terület Kulcsszavak.: Bevezetés A Kiskörei-tározó (Tisza-tó) 127 km

! területével hazánk második legnagyobb tava. Elsődleges vízgazdálkodási funkciói mellett kiemelt jelentőségű jóléti célú hasznosítása, idegenforgalmi szerepe, s jelentősek a természetvédelmi értékei. Az 1973-ban megkezdődött mederduzzasztás, majd ezt követően az 1978-tól elkezdődött tározótöltés időszakától napjainkig a területen számottevő morfológiai, hidrológiai, ökológiai változások mentek végbe. A tározó jelenleg egy szakaszosan üzemeltetett mesterséges tónak tekinthető. Biztonsági, technológiai, üzemeltetési és vízminóség-szabályozási szempontok miatt késő ősszel leürítik, télen a meder jelentős része szárazra kerül és tavasszal - lehetőleg a vízhasználati igényeknek leginkább megfelelő összetételű Tisza-vízből - ismét feltöltik. Az őszi leürítést követően szárazra kerülés, majd a tavaszi feltöltést követően vízborítás, a makrovegetáció kifejlődése után pedig a nyílt vizes és növényzettel fedett területek időszaka váltja egymást éves ritmusban. A tározó jelenlegi ökológiai állapotában egyik nagy probléma a feltöltődés, és ehhez kapcsolódva a makrovegetáció térhódítása. A Kiskörei-tározó területén az elmúlt években a vízi- és mocsán növényzet jelentős mértékű térhódítása volt megfigyelhető. Az egyre nagyobb kiterjedésű makrovegetáció már jelenleg is akadályozza bizonyos mértékig a vízfelület hasznosíthatóságát (halgazdálkodás, ökoturizmus, közlekedés, stb), ami - hasonló terjedési ütemet feltételezve - a jövőben várhatóan csak fokozódik. A makrovegetáció felmérések szerint a tározóban jelenleg 87 vízi- és mocsári növényfaj előfordulása bizonyított, amely az 1993-94-es felméréshez viszonyítva 29-cel több (Pomogyi és Szalma, 1998). Az időbeli változások figyelemmel kíséréséhez a Poroszlói-medencében egy hosszú távú megfigyelésekre alkalmas biomonitoring területet jelöltünk ki, ahol több évig folyamatosan regisztrálni kívánjuk a különböző fizikai, kémiai és biológiai paraméterek változásait Célunk, hogy a biomonitoring terület vizsgálatának eredményei felhasználhatók legyenek a különböző élőhelyeken bekövetkező változások felismerésére és értékelésére. Ez a munka egy több évre tervezett program első fázisa, amely alapján képet adhatunk a Tisza-tó (Kiskörei-tározó) ökológiai viszonyairól. Anyag és módszer A mintavétel a különböző növényállományokkal fedett (sulymos, tündérfátylas, gyékényes, tündérrózsás, nádas, sulymos-hínáros vegyes állomány), illetve a nyílt vizes területekről történt a Poroszlói-medence térségében. A vízmélység 0,8-1,6 m között változott. A kijelölt 14 mintaterületen májustól-szeptemberig havonta egy alkalommal végzetünk helyszíni méréseket GRANT/YSI 3800 típusú vízminőségi adatgyűjtő rendszerrel. Az induló mérési szint a vízfelszín alatti 25 cm-es vízréteg volt, majd a méréseket 50 cm-es süllyesztésekkel a mederfenék eléréséig folytattuk. A paraméterek a következők voltak: vízmélység, vízhőfok, pH, vezetőképesség, oxigén telítettség, oldott oxigén, zavarosság, redox potenciál, napsugárzás intenzitás. A laboratóriumi vízkémiai és biológiai vizsgálatok komponens-köre: Az eredeti vízminta permanganátos, savas kémiai oxigénigénye (KOIp.e), ammónium nitrogén (NH4-NÍ. nitrát nitrogén (NOj-N), nitrit nitrogén (NOj-N). összes nitrogén (összes N), oldott orto-foszfát foszfor (0-PO4-P), összes foszfor (összes P), és az a-klorofill tartalom. A vizsgálatokat az érvényben lévő magyar szabványok előírásai alapján végeztük. A baklériumszám és biomasszájának meghatározására biológiai festés után fluoreszcens mikroszkópi technikát alkalmaztunk A biodiverzitás tanulmányozása céljából algológiai, Zooplankton, szitakötő' fauna, illetve élőbevonat struktúra vizsgálatokra került sor. Elvégeztük a különböző növényfajok fémtartalom elemzését. Két alkalommal történt üledék mintavétel és vizsgálat. A mintákat Eijkelkamp üledék-mintavevővel vettük. Mintavételi helyenként az üledék felső 15 cm-es rétegét szúrtuk la, és az így kapott mintát három 5 cm-es részre osztottuk. Az elemzések során mindhárom réteg (alsó, középső, felső) réteg összes szerves szén (TOC), összes nitrogén (összes N) és összes foszfor (összes P) meghatározására került sor. Eredmények A helyszíni mérések során bebizonyosodott, hogy az oldott oxigén tartalom és oxigén telítettségi értékek alapján tavasszal jó oxigénellátottság jellemző. Az oldott oxigén tartalom a növényzettel benőtt területeken nyári időszakban rendkívül alacsony. A gyékényes és a sulymos állományokban a mederfenék közelében nullához közeli értékek adódtak A sulymos állományban tapasztalható a legerőteljesebb mélységi rétegződés. A redoxpotenciál-értékek alakulása mutatja, hogy nyáron, anaerob viszonyok alakulnak ki a sulymos állományban, teljes borítottságnál. A tündérrózsás területen is jól nyomon követhető a mélységi rétegződés (/. ábra, Zsuga, 1999). A többi paraméter esetében a mélységi eloszlásban, illetve a különböző mintaterületek között nem volt lényeges különbség. • laliKrtlclrl redox potcnciil r í

1 1. ábra. Az oldott oxigén tartalom ,ilL a redox potenciál értékek alakulása a Kiskörei-tározóban júliusban A laboratóriumi mérések szerint a Tisza-tó vize a vizsgált mintaterületeken az MSZ 12749:1993 határértékei szerint I-II. oszt. minőségű. Egymáshoz viszonyítva a magasabb koncentrációértékek a Kis-Tisza kijárat melletti területen találhatók, amely a terület tcrhellebb voltára utal (a Kis-Tiszán és Eger-patakon keresztül érkező vizek) A nitrogén-formák: NHrN, NO2-N, NOrN koncentráció értékei alapján a Poroszlóimedence mintázott területei szintén kedvezők, I-II oszt. vízminöségüek. Mmd az a-klorofill, mind a baktériumszám és baktérium biomassza esetében a sulymos állomány víztere mutatkozott a legkedvezőtlenebb