Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

5-6. szám - XLI. Hidrobiológus Napok: "Vízi ökoszisztémák (taxonómia, biodíverzitás, biomonitorozás, élőhelyek frakmentációja, inváziós fajok biológiája)" Tihany, 1999 október 6-8.

365 a szabadon élő lárva fejlődési idejére korlátozódik. Amíg a júniusban ki­kelő Symbiocladius rhilhrogene lárvák már kb két hónap elteltével pa­razita kapcsolatot alakítanak ki a kérészlárvákkal, addig az októberben kikelő lárváknál ez csak majdnem hét hónappal később történik meg. A második generáció kifejlődésére így öt hónappal kevesebb idő áll rendel­kezésre. Ezt feltételezéseink szerint jól ellensúlyozza a lárvafejlődés ko­rai szakaszában kialakuló parazita kapcsolat, ami a kérészlárvából való táplálkozás révén jól biztosítja a megfelelő táplálékbázist, másrészt a ma­gasabb vízhőmérséklet (kb. 20-21°C), ami szintén kedvez a gyorsabb fejlődési folyamatnak. A gazdaállat és a parazita kapcsolat kialakulása, va­lamint lefolyása Gyűjtéseink során több alkalommal is találtunk olyan Electrogena lateralis lárvákat, amelyek testén már megtalálható volt a Symbiocladius rhilhrogene lárvája, de még nem fúrta be magát a számykezdemények a­lá. Ezeknél az állatoknál az árvaszúnyog lárva testnyúl ványaival olyan e­rősen kapaszkodott a kérészlárvába, hogy még csipesszel sem volt köny­nyü eltávolítani innen. A parazita kapcsolat kialakulása során az árvaszú­nyog lárva a számyhüvely felé mászott és annak jobb vagy bal oldala fe­lől fúrta be magát a számykezdemények alá. Ez a folyamat átlagosan 108 ill 5 perc alatt játszódott le. A kérészlárva számyhüvelye alá behatoló Symbiocladius rhilhrogene lárvák között igen különböző méretű lárvá­kat találtunk (1-2 mm), amiből arra következtetünk, hogy a parazita kap­csolat kialakulása a Symbiocladius rhilhrogene lárvák eltérő fejlődési állapotában is létrejöhet. így hosszabbá válhat az az időintervallum, amíg az árvaszúnyog lárva kialakíthatja a parazita kapcsolatot a kérészlárvával Ez a lehetőség különösen fontos azért is, mert a Symbiocladius rhilhro­gene lárvák bebábozódása csak a kérészlárva számyhüvelye alatt mehet végbe, és így a nagyobb időintervallum alatt nagyobb eséllyel találkozhat az árvaszúnyog lárva a kérészlárvával. A terej>en begyűjtött, parazitáit kérészlárvák közül néhány (7 db) mikroszkópos vizsgálataink során vedlette le a kültakaróját, ami azt e­redményezte, hogy a számyhüvely alatt rejtőző árvaszúnyog lárva a le­vedlett kültakaróval együtt levált a kérészlárváról. Ez azonban csak rövid ideig tartott, mert az árvaszúnyog lárva néhány másodperc alatt elhagyta a levedlett kültakarót, és a frissen vedlett kérészlárva szárnyhüvelyéhez mászott, ahol kb 45 perc alatt befiirta magát újra a számykezdemények alá, ami jelentősen rövidebb időintervallum a számyhüvely alá történő első behatolással összehasonlítva (108 +.15 perc). A kérészlárva populáció nagyfokú parazitáltsága ellenére csak két e­setben találtunk olyan Electrogena lateralis lárvát, amelyben két Sym­biocladius rhithrogene lárva élősködött Ez a megfigyelés azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az árvaszúnyog lárvák valamilyen különleges képességük segítségével felismerik a már parazitáit kérészlárvát és azt elkerülik, mert a kinevelési kísérletek során a két Symbiocladius lárva közül az egyik mindkét esetben elpusztította és elfogyasztotta nemkívá­natos társbérlőjét így feltételezhetjük, hogy ez a természetes körülmé­nyek között is végbemenő folyamat hozzájárulhat a Symbiocladius rhith­rogene populáció egyedszámának szabályozásához is az Electrogena la­teralis populáció nagyságának függvényében. A parazitáit kérészlárvákat parazitálatlan lárvákkal összehasonlítva nem tapasztaltunk eltérő viselkedést, és megfigyeléseink szerint a Sym­biocladius rhilhrogene bábok kiszabadulását is minden esetben túlélték a kérészlárvák. Ez arra utal, hogy a parazitizmusnak egy enyhébb formá­jával állunk szemben, de mivel a Symbiocladius rhithrogene lárva táp­lálkozik a kérészlárvából, ezért a közöttük kialakuló kapcsolatot a parazi­tizmus fogalomkörébe célszerű sorolnunk, annak ellenére, hogy az inter­specifikus kapcsolat következtében kialakuló testméret növekedés nem­csak az árvaszúnyog, hanem a kérészlárva számára is hasznos lehet az el­sodródás elleni védekezés során. Az 1993 és 1998 között folytatott rendszeres tereptani kutatásaink e­redményeként a Symbiocladius rhithrogene árvaszúnyog faj élő és élet­telen környezetének vizsgálata mellett új adatokat nyertünk a faj életcik­lusáról és az Electrogena lateralis kérészfajjal kialakított parazita kap­csolatának kialakulásáról, ennek időbeli lefolyásáról. A Symbiocladius rhithrogene és az Electrogena lateralis parazita kapcsolat eredménye­ként az árvaszúnyog faj populációi kétségtelen előnyökre tesznek szert egy másik rovarfaj rovására, még akkor is, ha kutatásaink szerint jelen e­setben a parazitizmusnak egy enyhébb, igen sikeres típusával állunk szemben, amit a parazitáit kérészlárvák túlélnek, sőt némi hasznot is húzhatnak belőle. Ezen interspecilikus kapcsolat alaposabb megismerése után levonha­tunk bizonyos következtetéseket a jelenség evolúciós hátteréről is. A ku­tatások alapján feltételezhetjük, hogy esetünkben a lazább, feltehetően e­volúciósan fiatalabb epizoikus kapcsolattal szemben az igen jól szabályo­zott, és az elterjedési adatok alapján sikeresnek mondható parazita straté­giával állunk szemben, amely nagyobb evolúciós múltra tekint vissza. Annak ellenére valószínűsíthetjük ezt, hogy az árvaszúnyog lárvák téli generációja jelentős ideig él szabadon, aminek azonban a kevésbé szoros interspecifikus kapcsolat mellett az is lehet az oka, hogy az együttélés során megvalósuló kedvezőbb táplálkozási viszonyok és az ebből fakadó felgyorsuló fejlődés az imágók túl korai, még a téli időszakban bekövet­kező megjelenését válthatná ki, ami az imágók pusztulásához vezetne A két faj összehangolt életciklusának kutatása eredményeként úgy véljük, hogy ezeknek a sokszor igen körülményesen tanulmányozható populációs kölcsönhatásoknak a vizsgálata nemcsak az egyes fajok élet­ciklusának jobb megismerését szolgálja, hanem fontos ökológiai jelensé­gek pontosabb elméleti értelmezéséhez is hozzájárulhat. Köszönetnyilvánítás: A munka az OTKA T / 023632-es számú pályázat támogatásával készült. Irodalom Bérezik, A. (1968). Zur Kenntnis der bachbewohnenden Chironomiden Ungarns. - Acta Zool. Acad. Sei. Hung., 14: 15-26. Bíró, K. (1981). Az árvaszúnyoglárvák (Chironomidae) kishatározója. ­Vízügyi Hidrobiológia, 11: 1-230. Cobo, F. (1987). Diptera Chironomidae from the northwestern Iberian Peninsula: /. - Bol. Asoc. Espanola de Entomol., 11: 305-312. Coffman, W. P.. Cranston, P. S„ Oliver. Ü. R. & Saether, O. A. (1986). The pupae of Orthocladiinae (Diptera: Chironomidae) of the Holartic region: Keys and diagnoses. - Entomol. Scand. Suppl., 28: 147-296, 457-471. Moubayed, J. (1991). Symbiocladius rhithrogene Kieffer and Zavrel (Diptera-Chironomidae): Redescription of the female imago and pu­pal exuviae. - Bull. Soc. Hist. Nat. Toulouse, 127: 81-84. Soldan, T. (1988). Distribution patterns, host specificity and density of an epoictic midge, Epoiocladius flavens (Diptera, Chironomidae) in Czechoslovakia. - Vestnik Ceskosl. Spolecn. Zool., 52: 278-289. Studemann, D„ Landolt, P., Sarlori, M, Hefti, D. & Tomka, I. (1992). Ephemeroptera. - Insecta Helvetica Fauna, 9: 1-174. Tokeshi, M. (1986). Population ecology of the commensal chironomid Epoiocladius flavens on its mayfly host Ephemera danica. - Fresh­water Biology, 16: 235-244. Tokeshi, M. (1988). Two commensals on a host: Habitat partitioning by a ciliated protozoan and a chironomid on the burrowing mayfly, E­phemera danica. - Freshwater Biology, 20: 31-40. Zurwerra, A. & Tomka, I. (1985). Electrogena gen. nov., eine neue Gat­tung der Heptageniidae (Ephemeroptera). - Eni. Berichte, Luzern. 13: 99-104. KRISKA GYÖRGY: 1988-ban biológia - kémia szakos tanárként végzett az ELTE Természettudományi karán. 1988-199l-ig a buda­pesti Babits Mihály Gimnáziumban tanított. 1991-ben az ELTE TTK Biológiai Szakmódszertani Csoportjához, került, ahol jelenleg tanársegédként dolgozik. ANDRIKOVICS SÁNDOR 1970-ben biológia - kémia szakos tanárként végzett az ELTE Természettudományi karán. 1972-ben doktorált. 1970-1992-ig az ELTE MTA Talajzoológiai Kutatócsoport tagja 1983 óta a biológiai tudomány kandidátusa. 1992-től az EKF Állattani Tanszékének tanszékvezető főiskolai tanára. About the parasitic life cycle of the Symbiocladius rhithrogene and Electrogena lateralis Abstract: As a result of six-year (1993-98) research in the field and under laboratory conditions, we have completed our knowledge about the chironomid species Symbiocladius rhithrogenae : by examining its life cycle as well as formation and facts of its parasitic relationship. According to our unambiguous conclusion its forming co-existence with Electrogena lateralis is pa­rasitism; wich, thus, differs from the relationships formed between a Plumed Gnat larve, Epoicocladius flavens (Malloch, 1915) and mayfly larve, Ephemera danica and Ephemera vulgata. Keywords: Mayfly, non-bitting midge(Chiromonidae) parasite, life cycle

Next

/
Thumbnails
Contents