Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

5-6. szám - XLI. Hidrobiológus Napok: "Vízi ökoszisztémák (taxonómia, biodíverzitás, biomonitorozás, élőhelyek frakmentációja, inváziós fajok biológiája)" Tihany, 1999 október 6-8.

352 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80. ÉVF. 5. SZ. A Kiskörei-tározó biodiverzitása a Zooplankton állományszerkezet alapján Zsuga Katalin Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség, Szolnok, Tiszaliget Kivonat: A Kiskörei-tározó nyiltvizes, valamint növényzettel fedett területeken végeztünk Zooplankton felméréseket. A Zooplankton állomány mennyiségi és minőségi összetételét faj-egyed diverzitás vizsgálattal hasonlítottuk össze. Kulcsszavak: diverzitás, Zooplankton, Kisköre-tározó, makrovegetáció, mozaikosság Bevezetés titon található, hiszen itt az áttelelés sokkal jobban biztosított, mint egyéb területeken. Az év során a hinártársulások esetében a mennyiségi és minőségi viszonyok időben dinamikusabban változnak, mint a mocsári társulásoknál. Keen (1976) megfigyelései szintén alátámasztják a növényzet évszakos fejlődésével való kapcsolatot A Kiskörei-tározó a sekély vízmélységű területek közé sorolható, a meder legnagyobb része a litorális tájékhoz tartozik. A növényzettel fedett területek aránya fokozatosan nő, jelenleg a litorális pelágiál és litorális fitál aránya kb. 60:40 %. A makrofita állományok fontos szerepet játszanak a vízminőség változásokban és a tápanyagforgalomban. Ugvanakkor a vizinövényzet változatosságot jelent a nyíltvízhez viszonyítva, a melafitikus (lóra és fauna fajösszetétele gazdagabb, ezáltal fontos szerepe van a biodiverzitás fenntartásában is Anyag és módszer A Kiskörei-tározó nyíltvízi törzshálózati mintavételi helyein (32 pont), valamint különböző, a Sarudi- és a Poroszlói-medence különböző növényállományokkal fedett területeinek víztereiben végeztünk Zooplankton felméréseket. A Zooplankton állomány mennyiségi és minőségi összetételét faj-egyed diverzitás vizsgálattal hasonlítottuk össze. A számításokhoz a Shannon-diverzitást használtuk. Eredmények Nyílh'izes területek A nyíltvizes területek Zooplankton vizsgálatai szerint a Kiskörei-tározó pelágiáljában az euplanktonikus fajok a jellemzőek, azonban egyegy területen a planktonban megjelennek melafitikus és tektonikus szervezetek is, amelyek a makrovegetációval benőtt területekről sodródnak a nyíltvízi régióba. A mennyiségi és minőségi összetételt tekintve a tározó nagy medencéiben a plankton-összetétel differenciálódik. Ez azt jelenti, hogy a domináns és szubdomináns karakterfajok aránya gyakran felcserélődik, a plankton-állományban kisebb arányban, de jellemzően előforduló kiegészítő, színező fajok pedig jól mutatják a térségeken belüli lokális térbeli és időbeli környezeti hatásokat (pl. öblítő-csatornákhoz közeli pontokon a Tisza hálása, növényzetborítottság közelsége, szerves anyagban gazdag vizek tározóba kerülése, vízmélység változása, holtmedrek áttelelésben való rezervoár szerepe, stb ). A szezonális változásokra, a plankton-struktúra időbeli alakulására a következők jellemzők: Kora tavasszal, a feltöltés utáni időszakban jól elkülönül a Tisza, valamint a nagy medencék vízterei (Zsuga 1994). A Zooplankton öszszetételrc a Tisza élővilága, valamint a mélyebb vízterekben áttelelő szervezetek hatnak. A régi holtmedrek, morotvák (Poroszlói-medence területe) áttelelő rezervoárként funkcionálnak, s tavasszal biztosítják a környező térségek újra benépesülését, ezeken a területeken tapasztalhatók a legnagyobb különbségek a diverzitási értékek között (I. ábra). Nyáron a duzzasztás hatására a folyó- és állóvízi fajokat egyaránt tartalmazó Zooplankton állomány jellemző. A nagy medencéken belül az egyedszámbnn, a fajösszetételben meghatározó tényező a nyílt víztér és a makrovegetációval fedett rész aránya, a vízmélység, ill. a növényzet kifejlődése és előretörése. A diverzitási értékek a nagyobbak a tavaszi értekhez viszonyítva Ősszel, kisvizes időszakban az egyes területek roozaikossága tovább nö, egy medencén belül nagy különbségek lehetnek. Ha csapadékosabb az idő, a tiziognómiailag homogénebb területek (duzzasztott Tisza) mozaikossága csökken, míg a változatosabb megjelenésű Valki-, Poroszlói-, Sarudi-medcnce mozaikossága továbbra is megfigyelhető. Növényzettel fedett területek Eredményeink szerint a fenológiai ritmus, az éghajlati tényezők mellett a melafitikus fajok mennyiségi dinamikája kapcsolatban van a makrofita állományok szezonális fejlődésével is (2. ábra). Tavasszal a diverzitás a hínártársulások területén alacsony, a növényzet ekkor még nincs kifejlődve. A mocsári társulásokban ebhez viszonyítva gazdagabb meta3.5 3 2.5 2 1,5 1 0,5 : 1997.04.21. •diliuidi E E E E I III E E E E I III g 2 22E E E E E I III g 2 22E TT1-TT8: Tisza TKT1-TKT3: Kis-Tisza TE1: Eger-patak TVI-TV3: Tiszavalki-medence Poroszlói-medence Sarudi-medence Abádszalóki-medence Tiszafüredi-medence 1. ábra. A Zooplankton diverzitás alakulása a Kisörei-tíroió nyíltvizes területein A hínártársulások közül a sulymosban és a ttlndérrózsás területeken valamivel változatosabb a fajösszetétel, mint a tílndérfátylasban (3. ábra). Mélységi megoszlást tekintve általában a felszín közeli rétegben található a diverzebb közösség. A nyíltvizes térségben a diverzitás a makrovegetációval fedett részekhez viszonyítva alacsonyabb, s vagy nem alakul ki vertikális rétegződés, vagy ha igen, az a fenék közeli rétegben meghaladja a felszíni rétegét, amelynek valószínű oka az erős fénytől való menekülés (3. ábra). A Cladocera állományok átlagos diverzitása (2. ábra) alapján a legváltozatosabb fajösszetétel a nádas társulásra jellemző. A nyíltvizes térségek Cladocera faunája egvsikúbb. Vizsgálataink alapján ugyancsak meghatározó tényező az úszó levelű hinártársulások esetében az állomány zártsága (3. ábra), amely többek között befolyásolja a felszíni és fenék közeli réteg fény- és oxigén ellátottságát is. Az egyes Zooplankton csoportoknál jellegzetes vertikális különbségek alakultak ki. Whiteside et al. (1978) szintén vizsgálta különböző Cladocera fajok elterjedését nyíltvizes és növényzettel fedett területeken. Adataik szennt eltérés van a 100 %-os, a 70-80 %-os, és az 50 %-os borítottságú vízterek fajösszetétele között. Vizsgálatunknál nyár közepén, a 100 %-os növényfedettség időszakában, nagy abundancia esetén a domináns fajok igen nagy %-ot érnek cl, a diverzitás alacsonyabb, mint később, amikor a növényzet záródása fellazul, a faj-összetétel sokkal egyenletesebb, a közösség diverzebb.