Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)
5-6. szám - XLI. Hidrobiológus Napok: "Vízi ökoszisztémák (taxonómia, biodíverzitás, biomonitorozás, élőhelyek frakmentációja, inváziós fajok biológiája)" Tihany, 1999 október 6-8.
340 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80. ÉVF. 5. SZ. Eredmények és megbeszélés Talajvíz A tavaszi talajvízszint a homokháton 5 és 6 m között mozgott, míg az éger-lápban a felszínhez közel helyezkedett el (7. táblázat). A 94 megfigyelő kút közül a legmagasabb nitrát koncentrációkat a mezőgazdasági művelés alatt álló területen találtuk, mind a homokháton, mind pedig az ártéri területeken. Alacsony nitrát koncentrációkat figyelhettünk meg a mocsárréten, az éger-lápon és a hyporeonban, a legalacsonyabb értékeket pedig az ártéri galéria erdőben és a holtágban találtuk. A júliusban végrehajtott részletes vertikális vizsgálatok nem mutattak jelentős nitrát koncentráció rétegzettséget sem az éger-láp, sem pedig a nedves rét talajvizében (3. ábra). Csak a talaj felszíni rétege tartalmazott egy kissé magasabb nitrátot. Bár az év ezen szakaszában a nitrátkoncentráció általánosan alacsony volt, köszönhetően a téli és kora tavaszi nagyon intenzív denitrifikációs periódusnak, olyan mértékben, hogy a nitrát szinte limitáló tényezővé vált a denitrifikáció számára, mind a két vizsgált ökoszisztémában. Talaj A legmagasabb nedvességtartalmat a szerves üledékekben találtuk, ahol a talajvízszint közel a felszínhez helyezkedett el. A legalacsonyabb értékeket pedig a homokhát durvább üledékében és a homokos hyporeonban találtuk. A holtág és éger-láp szervesanyagban gazdag üledékének nagy vízmegtartó képességéhez képest a szántó csak kevés, 17 % vizet tartalmazott. A össz-nitrogén tartalom követte a szerves szén mintázatot, míg ammónia nagyobb koncentrációi az anaerob környezetben jelentkeztek, a éger-láp üledékében, az ártéri galéria erdőben és a holtágban. A legnagyobb N 20 koncentrációkat a galéria erdőben és a mocsárréten mértük (2, táblázat). Denitrifikáló baktériumok A téli denitrifikáló baktérium közösség vertikálisan jól elkülönülő rétegződést mutatott az éger-lápban. A felszíni rétegben számuk száz millió felett volt egy gramm száraz talajra vonatkoztatva és lefelé egyre csökkent. Áprilisra számuk elérte a milliárdos nagyságrendet egy gramm szárazanyagra vonatkoztatva egészen a két méteres mélységig. A baktériujn közösség nagysága júniusban csökkent egészen júliusig (1. ábra). Dcnhrlflkiló baktériumok Mimi (I ß szárazanyagban) Denitrifikációs sebesség Az éger-lápban és az ártéri galéria erdőben a denitrifikáció sebessége nagyon tiszta maximumot mutatott kora tavasszal, amely a lápban gyorsan csökkent áprilisban, de az ártéri erdőben egész áprilisban megmaradt és csak májusban és júniusban indult csökkenésnek. A nyár és az ősz folyamán a galéria erdőben nem volt jelentős denitrifikáció, de az égerláp produkált egy második csúcs aktivitást augusztusban (2. ábra). Hónapok 2. ábra. A denitrifikáció évszakos mintázata az égerláp és popolus-Salix galériaerdő felszíni talajrétegében. Az égerláp mutatta évszakos denitrifikációs aktivitás mintázat évszakos baktériumközösség szukcesszió eredménye lehet - télen és kora tavasszal a hideghez alkalmazkodott, hidegtűrő populációk nyáron felcserélődnek egy nagyobb fajlagos aktivitású baktérium közösséggel, tehát kevesebb baktérium is nagy együttes aktivitást mutat. A denitrifikációs aktivitás fordítottan arányos volt a denitrifikáló baktériumszám változással, a februári és júliusi aktivitás maximumok egybeesnek a legalacsonyabb baktériumszám értékekkel, feltehetően a két populáció növekedési lag fázisa miatt. Nyáron az éger-láp 60 cm-es talajvízszint esése is stimulálhatta a nagy fajlagos aktivitású baktériumközösség előretörését. Az éger-lápban a denitrifikációs aktvitás éles vertikális rétegződését figyelhettük meg, az évszakos maximum idején, ellentétben az áprilisi egységes, rétegzettség nélküli állapottal, de mindig a felszín felső 100 cm-én jelentkezett az aktivitások zöme. A nedves rét talajában hasonló vertikális rétegződést találtunk júliusban (3. ábra). Dcnitrifikició <lnK,0-.N <»'< ') Dcartrifikictó ^pN,0-N4-V) 1. ábra. A denitrifikáló baktériumok elterjedése az égerlápban, 1 g szárazanyagra vonatkoztatva Tib(»fc (»< MVNdaí) T.bj.lz (a* NO.-N Wj 3. ábra. A denitrifikáció téli, tavaszi és nyári vertikális elterjedése az égerlápban és a mocsárréten. A talajvíz nitrát-tartalmának vertikális elterjedése A denitrifikációs aktivitás vertikális elterjedését az elektron donor és akceptor forrás határozza meg. Az elektron donor a szerves szén normális útja a felszín felől a
