Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

5-6. szám - XLI. Hidrobiológus Napok: "Vízi ökoszisztémák (taxonómia, biodíverzitás, biomonitorozás, élőhelyek frakmentációja, inváziós fajok biológiája)" Tihany, 1999 október 6-8.

332 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80. ÉVF. 5. SZ. A viz minőségének romlását az ismét felszaporodó Pediastrum-ok jelzik. A hínár állomány gyérült, míg a megszűnő nádas helyét a Typha latifolia vette át. A mocsárvilág (Rorippa, Ranunculus) igen kiteijedt lehetett. Ettől a fázistól kezdve az ostracoda fauna egyedszámában és összetételében lényeges változást nem tapasztaltunk, bár kisebb vízszintingadozások nem zárhatók ki. A közel állandó taxon-szám és a viszonylag magas egyedszám nyíltvízi, stabil környezetet jelez. Szubboreális (5. 100 - 2.500 év BP.) A nyíltvízi hínárfélék felszaporodása (Myriophylhtm verticillatum, Potamogeton natans, Potamogeíon sp.) a víz mélységének és a medence felületének növekedését jelzi. A pleisztocén végén és a holocén elején jellemző Phragmites uralma helyett a Rorippa dominált. Megjelent a Typha angustifola és a Nuphar is. A csapadékos és hűvösebb éghajlat hatására a Siófoki-öböl mélyülése következett be, a medencék egyesültek, és a víz trofitása csökkent. A Pediastrumok eddigi uralmát végleg a Botryococcus braunii váltotta fel. Ismét teqedni kezdett a Potamogeton natans is. A Siófoki-medencére ma is jellemző vegetáció fö vonásai ekkor alakultak ki. Az ostracoda együttesben a korábbihoz képest lényeges változás nem történt. Szubatlantikus 1. (2.500 - 700 év BP.) A vízmélység fokozatosan tovább növekedett, amit a Potamogeton natans gyakoribbá válása is igazolt. A Rorippa amphibia állományai ritkultak és a nádas part kissé kiterjedt. A Balaton ekkor érhette el a legnagyobb vízmélységét. A medence vize mezotrof volt (Botryococcus braunii, Potamogeton natans) Szubatlantikus II. (700 év BP.-től - napjainkig) Az alfázisban a víz mélysége csökkent, trofitása pedig nőtt. Erre utal, hogy a korábban leggyakrabban előforduló Potamogeton natans eltűnt a vegetációból. A Phragmites helyét ismét a Typha latifolia foglalta el. A Rorippa amphibia jelentéktelenné vált, szerepét a Schoenoplectus sp. vette át. A trofitás növekedésével gyakoribbá vált a Glyceria és Stratiotes is. Az ostracoda fauna egyedszáma a korábbi időszakokhoz képest lecsökkent. Abstract: Keywords: Irodalom Csemy T. 1987: A Balaton aktuálgeológiai kutatásának eredményei (Results of actualgeological investigations) Földt. Int. Évi. Jel. 1985-röl pp 343-365. Csemy T. - Corrada, R. 1990: A Balaton aljzatának szedimentológiai térképe (Sedimentary maps of the basement of Lake Balaton) - Földt. Int. Évi. Jel. 1988-ról, pp. 169-176. Csemy, T. 1993: Lake Balaton, Hungary. In Gierlowski-Kordesch and Kelts (eds): A Global Geological Record of I.ake Basins, Cambridge Univ. Press. - pp. 397-401 Csemy T. - Hertelendi, E. - Tarján, S. 1995: Results of isotop-geochemical studies in the sedimentological and enviromental geologic investigations of L. Balaton. Acta Geol. Hung. Vol. 38/4, pp. 355-376. Csemy T. - E. Nagy-Bodor 1996: The Pre-Quatemarv Morphology and Quaternary Geohistory of Lake Balaton. In A. Juhász and M. Pécsi (eds): Geomorph. studies on the Transdanub.Mountains), pp 70-73. Csemy, T. 1997: Environmental geological research in the Lake Balaton region, Geomorph. N.F. 110., pp. 137-144 Csemy T. - Nagy-Bodor E. - Medve A. 1998: Limnogeológiai kutatások a M. Állami Földtani Intézetben, MGSZ 1996. évi beszámolója Csemy T. 1999: Limnogeológia, in Budai T. and Csillag G. (eds): A Balaton-felvi7dék földtana. Magyarázó a Balaton-felvidék földtani térképéhez, 1:50.000, Bp., pp.162-165. Cserny T. - Nagy-Bodor E. (in print): Limnogeologicai investigations of Lake Balaton, In Gierlowski-Kordesch E. and Kelts K. (eds): I.ake Basins Through Space and Time, AAPG, US Danielopol, D. - Carbonet, P. - Colin, J. (eds), 1990: Cytherissa, the Drosophyla of Paleolimnology. -ull.Inst. Geol. Bassin d'Aquitaine, no.47-48. pp. 1-310. Griffiths,H. 1995: Europ. Quaternary Freshwater Ostracoda: a Biostratigraphic and Paleobiogeographic Primer.-Scopolia, No. 34 pp. 1-168 Hajós

M. 19%: Balatom fúrások (Tó-9., 22., 25., 28 és 31. sz.) rétegsora és paleontológiái kiértékelése - MÁFI Adattári jelentés, pp. 1-38. Maros S. - Szilárd J. 1971: Újabb adatok a Balaton koráról. - Föld. Ért. 23/3 pp. 333-346. Maros S - Szilárd J. 1981: A Balaton kialakulása - Föld. Közlem. 29 (105) pp. 1-30. Miháltzné Faragó M. (1983): Palynológiai vizsgálatok a Balaton fenékmintáin. Földt. Int. Évi Jel. 1981-röl, pp. 439-448. Nagyné Bodor E. - Csemy T. 1997: A Keszthelyi-öböl vízzel-boritottságának fejlődéstörténete. - Hidr. Közi. Vol. 77. No. 1-2. pp. 98-100. Nagyné Bodor, E. - Cserny T. 1998a: A Szigligeti öböl vizzel-borítottságának fejlódéstörténte a palinológiai vizsgálatok eredménvei alapján - Hidr. Közi. Vol. 78. No. 5-6. pp. 364-366. Nagyné Bodor E. - Csemy T. 1998b: A balatoni öblök vízborítottságának összehasonlító fejlődéstörténete - Hidr. Közi. Vol. 78. No. 5-6. pp. 360-363. id. Lóczy L. 1913: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. A Balaton környékének geológiai képződményei és ezek vidékek szerinti települése. Szurominé KoreczA.. - Nagyné Bodor E. 1998: A Pediastrum kawraisky (Schmidle) és a Cytherissa lacustris (G.O.Sars) együttes előfordulása és ökológiai jelentősége néhány balatoni sekélyfúrásban. Hidr. Közi. Vol 78. No.5-6. pp. 367-368. Szurominé KoreczA .- Nagyné Bodor E. 1999: A Szemesi-medence fejlődéstörténete a Tó-25. számú mederfúrás ostracoda és sporomorpha vizsgálata alapján. - Hidr. Közi. Vol 79. No 6. pp. 383-385. Inundation history of the Siófok-basin of Lake Balaton based on paleontological results Nagyné Bodor, E. - Szurominé Koncz, A. - Cserny, T. 17 shallow boreholes were investigeted in the Siófok-basin by paleontological analises. The summarising interpretation of paleontological data allowed us to conceive the history of the basin. The results from radiocarbon dating of boreholes (Tó5.,7.) have helped us identify the geological age of bed through paleontological correlation. The first layers may be represented Upper Pannonian - Pleistocene (?). At the end of Late Pleistocene the temperature increased and the climate became more humid. In the basin the warming resulted in the formation of various smaller shallow, clear and cool stagnant pools In the Siófok basin this water cover appeared later than m the Keszthely-Szigliget or Szemes basins The first water cover happened in the Dryas II (12 400(?)-12 000 years BP.) and only eastmost part of the basin. In the Siófok basin there were no marshes at all exept for a tiny bay at its eastern shore. The whole basin became water covered in the Dryas III. (10 800-10 000 years BP ). In this time the water was mesotrophic.. In the Holocene further warming up and abundant precipitation caused a progressive rise in water level. In the Holocene the water became meso-eutrophic. The alkalinity of water inceased in the Boreal phase (9000-7 500 years BP.). In the Subboreal phase (5 100-2 500 years BP.) the basins of Lake Balaton became united. The open-water system of modem Lake Balaton was formed with plant associacion and ostracod fauna wich are now typical. The pH value of water is likely to have decreased slightly. In the Siófok basin, deepest water level was achieved afterwards, similar to the other three basins in the Subatlantic phase (2500-700 years BP ). Siófok-basin, sporomorph, ostracod, Quaternary, paleoecological history