Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

1. szám - Kertészné Komlóssy Anikó: Az 1998. évi felső-tiszai árvíz tájékoztatási feladatai a Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság területén

KERTÉSZNÉ KOMLÓSSY A.: Az 1998. évi árvíz tájékoztatási feladatai 33 A társ vízügyi igazgatóságok részére Lotus Notes-on keresztül napi tájékoztató készült a legfontosabb hidro­lógiai, hidrometeorológiai, műszaki tartalommal Ez segí­tette az ő védelmi felkészülésüket is. A faliújságon elhelyezett írásos és képes anyagok biz­tosították az Igazgatóság dolgozóinak folyamatos tájé­koztatását. Külső tájékoztatási feladatok A napi, írásos, köznyelven megfogalmazott sajtótájé­koztatókat hálásan fogadták a hírközlő szervek. A jelen­tések kezdetben 51, majd a folyamatosan bővülő igények­nek megfelelően naponta hamarosan már 94 sajtóorgá­numhozjutottak el. (A 13 napig tartó rendkívüli árvízvé­dekezés idején a sajtó részére 1475, egyéb helyekre 900 tájékoztató készült ) Az anyagok sikerét jelezte, hogy ha­marosan ezekhez igazodtak a híijelentések, elsősorban a rádióadók részéről, amelyek jellegüknél fogva a leggyor­sabban adtak hírt az eseményekről. A korrekt tájékozta­tók lehetőséget adtak az azonnal időszerű információk közvetlen továbbítására. Ezen kívül az árvízi helyzetnek megfelelően a Magyar Távirati Iroda segítségével több alkalommal is elektronikus úton továbbított sajtóközle­mény készült helyesbítés, vagy az éppen elteijedt rémhír cáfolása céljából. Folyamatos információtovábbítás történt az érdeklő­dő újságírók, riporterek részére - akik mindig a legfris­sebb, pillanatnyi adatokra, elemzésekre, előrejelzésekre voltak kíváncsiak - személyesen, vagy telefonon. A mobil telefonok korában ez nem egyszerű feladat, hiszen isme­retlen volt az érdeklődő tartózkodási helye. Szerencsésen sikerült elkerülni a buktatókat a kölcsönös tájékoztatás­sal. Az együtt-dolgozás minőségét jelezte, hogy számos tudósító egy-egy rémhír azonnali közzététele helyett, gyors információ-kéréssel győződött meg a hír helyessé­géről, vagy valótlanságáról. A védelmi bizottsági üléseket követően a bizottsági, a katonai és a polgári védelmi PR csapattal közösen szerve­zett sajtótájékoztatók, helikopteres helyszini szemlék kedvező fogadtatásra találtak az újságírók részéről. Az írott sajtó, a rádió és televízió részére riportok és nyilatkozatok adása felelősségteljes feladat volt. Az ár­vízhelyzet idején fokozott volt az érdeklődés. Valameny­nyien, még a néhány nappal azelőtt létrejött hírtovábbítók is fö hírként az árvízről szerettek volna tudósítani. A sűrű, tennivalókkal terhes időszakban ennek az igénynek csak a - szinte percenként változó - hidrológiai, meteorológiai, védelmi munkák ismeretében lehetett maradéktalanul ele­get tenni. A munka nehézségét fokozta az, hogy bárme­lyik pillanatban rendelkezésre kellett állni. Egyik percben az egyik rádió egyenes adásba kapcsolt, a másik percben egy kollégium diákjainak hazameneteléről kellett dönteni, a harmadik telefonon pedig a beteg szülőkért aggódó hozzátartozót kellett megnyugtatni. Közben, a változatos­ság kedvéért megérkezett egy TV társaság stábja, amely a fényviszonyoknak megfelelően átrendezve a szobát, már fel is tette első kérdését. Mire elkészült a riport, ismét több telefonhívó várakozott. A viszonylag rövid védeke­zési időszak alatt számtalan - egy-egy adón óránkénti - é­lő riport készült a Magyar Rádió különböző műsoraitól kezdve a Sláger Rádióig, valamint az MTV és a kereske­delmi TV-k műsoraiban. A védelmi bizottság tagjai, az együttműködő- és társ­szervek naponta írásos anyagot kaptak a legfontosabb in­formáció-tartalommal. Az önkormányzatok a helyi védelemvezetésen keresz­tül szerezték ismereteiket. A legkritikusabb időszakban a kormánytagok nagy ré­sze megfordult az Igazgatóságon. A protokoll látogatá­sok, és a hozzájuk kapcsolódó sajtó munkálatok szerve­zése értékes időt rabolt el a védekezőktől, de mindenkép­pen hasznos volt az árvízvédekezés sikere szempontjából. Nagymértékű volt a lakosság és intézmények részé­ről megjelenő folyamatos, elsősorban telefonos érdeklő­dés a várható veszélyre vonatkozóan. A félelem igen erő­sen megmutatkozott ebben a körben, hiszen az élet- és vagyon-biztonság egyaránt veszélyeztetve volt. Dokumentálás, értékelés, tapasztalatok Az archiválás célja a dokumentumok utókor számára történő megőrzése. A megjelent írásos és sugárzott sajtó­anyag, illetve fotó széleskörű gyűjtésével egy értékes ösz­szeállítás készült, amely könnyen kezelhető CD lemezes feldolgozásban is megjelent. Az Igazgatóság több lépcsős belső értékelése mellett jelentősek a hazai és nemzetközi szakmai konferenciák is. A tanácskozások jövőbe mutató következtetései és a­jánlásai hosszú távra meghatározzák a közös teendőket. A Felső-Tisza vidék lakosai körében megvitatott vízügyi és helyi tapasztalatok, nagymértékben hozzájárulnak az elkövetkező védekezések sikeréhez. A közös értékelések jutalmazásokkal, kitüntetésekkel zárultak. Az árvízi tájékoztatás a kevés, de annál harsogóbb ne­gatív visszhangok ellenére is eredményesnek mondható. Nagyon jó volt érezni az árvízvédekezésben résztvevők i­rányában megmutatkozó szimpátiát, féltő aggódást, a­mely számtalan formában megnyilvánult nemcsak a la­kosság, hanem szokatlan módon a médiák irányából is. Tapasztalat szerint - amennyiben a sajtó képviselői a kel­lő ismeretszerzés után átérezték a helyzet komolyságát ­már nem mindenáron a negatív szenzációra törekedtek, annak ellenére, hogy ennek lehetőségét a sajtó természe­téből adódóan sohasem lehet kizárni. A legkritikusabbnak számító négy nap alatt 91 sajtóorgánum (59 újság, 15 rá­dió, 17 televízió társaság) 117 tudósítója kereste meg sze­mélyesen, vagy telefonon az Igazgatóságot, akiknek többsége korrekt tudósítást adott. A lakosság félretájé­koztatása mások részéről történt. A tapasztalat szerint na­gyon meghatározó volt a főszerkesztők személye. U­gyanabból a hírforrásból származó egyes híranyagok fel­használva teljesen másképpen jelentek meg. Ennek követ­keztében zavart keltő, zagyva, realitást nélkülöző tévedé­sek is előfordultak. A sajtó közreműködésével sikerült az igazgatósági tá­jékoztatási szolgálatnak széles körben, korrekt módon in­formálni a közvéleményt. Ennek ellenére jelentős kapaci­tást foglalt le a rendszeresen, általában éjszakánként je­lentkező rémhírek kezelése, amelyek sajnos időnként e­gyes országos napilapokban is megjelenhettek. Ilyen volt pl. a következő: "Gátszakadás történt Magyarországon

Next

/
Thumbnails
Contents