Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)
1. szám - Kertészné Komlóssy Anikó: Az 1998. évi felső-tiszai árvíz tájékoztatási feladatai a Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság területén
KERTÉSZNÉ KOMLÓSSY A.: Az 1998. évi árvíz tájékoztatási feladatai 33 A társ vízügyi igazgatóságok részére Lotus Notes-on keresztül napi tájékoztató készült a legfontosabb hidrológiai, hidrometeorológiai, műszaki tartalommal Ez segítette az ő védelmi felkészülésüket is. A faliújságon elhelyezett írásos és képes anyagok biztosították az Igazgatóság dolgozóinak folyamatos tájékoztatását. Külső tájékoztatási feladatok A napi, írásos, köznyelven megfogalmazott sajtótájékoztatókat hálásan fogadták a hírközlő szervek. A jelentések kezdetben 51, majd a folyamatosan bővülő igényeknek megfelelően naponta hamarosan már 94 sajtóorgánumhozjutottak el. (A 13 napig tartó rendkívüli árvízvédekezés idején a sajtó részére 1475, egyéb helyekre 900 tájékoztató készült ) Az anyagok sikerét jelezte, hogy hamarosan ezekhez igazodtak a híijelentések, elsősorban a rádióadók részéről, amelyek jellegüknél fogva a leggyorsabban adtak hírt az eseményekről. A korrekt tájékoztatók lehetőséget adtak az azonnal időszerű információk közvetlen továbbítására. Ezen kívül az árvízi helyzetnek megfelelően a Magyar Távirati Iroda segítségével több alkalommal is elektronikus úton továbbított sajtóközlemény készült helyesbítés, vagy az éppen elteijedt rémhír cáfolása céljából. Folyamatos információtovábbítás történt az érdeklődő újságírók, riporterek részére - akik mindig a legfrissebb, pillanatnyi adatokra, elemzésekre, előrejelzésekre voltak kíváncsiak - személyesen, vagy telefonon. A mobil telefonok korában ez nem egyszerű feladat, hiszen ismeretlen volt az érdeklődő tartózkodási helye. Szerencsésen sikerült elkerülni a buktatókat a kölcsönös tájékoztatással. Az együtt-dolgozás minőségét jelezte, hogy számos tudósító egy-egy rémhír azonnali közzététele helyett, gyors információ-kéréssel győződött meg a hír helyességéről, vagy valótlanságáról. A védelmi bizottsági üléseket követően a bizottsági, a katonai és a polgári védelmi PR csapattal közösen szervezett sajtótájékoztatók, helikopteres helyszini szemlék kedvező fogadtatásra találtak az újságírók részéről. Az írott sajtó, a rádió és televízió részére riportok és nyilatkozatok adása felelősségteljes feladat volt. Az árvízhelyzet idején fokozott volt az érdeklődés. Valamenynyien, még a néhány nappal azelőtt létrejött hírtovábbítók is fö hírként az árvízről szerettek volna tudósítani. A sűrű, tennivalókkal terhes időszakban ennek az igénynek csak a - szinte percenként változó - hidrológiai, meteorológiai, védelmi munkák ismeretében lehetett maradéktalanul eleget tenni. A munka nehézségét fokozta az, hogy bármelyik pillanatban rendelkezésre kellett állni. Egyik percben az egyik rádió egyenes adásba kapcsolt, a másik percben egy kollégium diákjainak hazameneteléről kellett dönteni, a harmadik telefonon pedig a beteg szülőkért aggódó hozzátartozót kellett megnyugtatni. Közben, a változatosság kedvéért megérkezett egy TV társaság stábja, amely a fényviszonyoknak megfelelően átrendezve a szobát, már fel is tette első kérdését. Mire elkészült a riport, ismét több telefonhívó várakozott. A viszonylag rövid védekezési időszak alatt számtalan - egy-egy adón óránkénti - élő riport készült a Magyar Rádió különböző műsoraitól kezdve a Sláger Rádióig, valamint az MTV és a kereskedelmi TV-k műsoraiban. A védelmi bizottság tagjai, az együttműködő- és társszervek naponta írásos anyagot kaptak a legfontosabb információ-tartalommal. Az önkormányzatok a helyi védelemvezetésen keresztül szerezték ismereteiket. A legkritikusabb időszakban a kormánytagok nagy része megfordult az Igazgatóságon. A protokoll látogatások, és a hozzájuk kapcsolódó sajtó munkálatok szervezése értékes időt rabolt el a védekezőktől, de mindenképpen hasznos volt az árvízvédekezés sikere szempontjából. Nagymértékű volt a lakosság és intézmények részéről megjelenő folyamatos, elsősorban telefonos érdeklődés a várható veszélyre vonatkozóan. A félelem igen erősen megmutatkozott ebben a körben, hiszen az élet- és vagyon-biztonság egyaránt veszélyeztetve volt. Dokumentálás, értékelés, tapasztalatok Az archiválás célja a dokumentumok utókor számára történő megőrzése. A megjelent írásos és sugárzott sajtóanyag, illetve fotó széleskörű gyűjtésével egy értékes öszszeállítás készült, amely könnyen kezelhető CD lemezes feldolgozásban is megjelent. Az Igazgatóság több lépcsős belső értékelése mellett jelentősek a hazai és nemzetközi szakmai konferenciák is. A tanácskozások jövőbe mutató következtetései és ajánlásai hosszú távra meghatározzák a közös teendőket. A Felső-Tisza vidék lakosai körében megvitatott vízügyi és helyi tapasztalatok, nagymértékben hozzájárulnak az elkövetkező védekezések sikeréhez. A közös értékelések jutalmazásokkal, kitüntetésekkel zárultak. Az árvízi tájékoztatás a kevés, de annál harsogóbb negatív visszhangok ellenére is eredményesnek mondható. Nagyon jó volt érezni az árvízvédekezésben résztvevők irányában megmutatkozó szimpátiát, féltő aggódást, amely számtalan formában megnyilvánult nemcsak a lakosság, hanem szokatlan módon a médiák irányából is. Tapasztalat szerint - amennyiben a sajtó képviselői a kellő ismeretszerzés után átérezték a helyzet komolyságát már nem mindenáron a negatív szenzációra törekedtek, annak ellenére, hogy ennek lehetőségét a sajtó természetéből adódóan sohasem lehet kizárni. A legkritikusabbnak számító négy nap alatt 91 sajtóorgánum (59 újság, 15 rádió, 17 televízió társaság) 117 tudósítója kereste meg személyesen, vagy telefonon az Igazgatóságot, akiknek többsége korrekt tudósítást adott. A lakosság félretájékoztatása mások részéről történt. A tapasztalat szerint nagyon meghatározó volt a főszerkesztők személye. Ugyanabból a hírforrásból származó egyes híranyagok felhasználva teljesen másképpen jelentek meg. Ennek következtében zavart keltő, zagyva, realitást nélkülöző tévedések is előfordultak. A sajtó közreműködésével sikerült az igazgatósági tájékoztatási szolgálatnak széles körben, korrekt módon informálni a közvéleményt. Ennek ellenére jelentős kapacitást foglalt le a rendszeresen, általában éjszakánként jelentkező rémhírek kezelése, amelyek sajnos időnként egyes országos napilapokban is megjelenhettek. Ilyen volt pl. a következő: "Gátszakadás történt Magyarországon