Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)
1. szám - Kertészné Komlóssy Anikó: Az 1998. évi felső-tiszai árvíz tájékoztatási feladatai a Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság területén
32 Az 1998. évi felső-tiszai árvíz tájékoztatási feladatai a Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság területén Kertésztié Komlóssy Anikó Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, 4400. Nyíregyháza, Széchenyi u. 19. Kivonat: Az Igazgatóság sajátos helyzetéből adódóan a nyugalmasabb időszakokat is árvíz-, illetve belvíz-védekezési periódusok taglalják, így begyakorolt, szabályozott rendje van már a tájékoztatási munkának is. Az eredményesség nagy mértékben függ a folyamatosan végzett, bizalomra épülő PR munka minőségétől. A védelmi törzzsel szorosan együttműködő, de munkáját önállóan ellát ó Tájékoztatási Szakcsoport fő feladata volt a belső és külső kommunikációs tevékenység ellátása. Ezáltal a védelmi törzs, a műszaki ügyelet terhelése nagy mértékben csökkent, s a védekezés irányítása zavartalan lehetett. A sajtó közreműködésével sikerült a tájékoztatási szolgálatnak széles körben, korrekt módon informálni a közvéleményt. Ennek ellenére jelentős kapacitást foglalt le a rendszeresen jelentkező rémhírek kezelése, amelyek - sajnos - időnként egyes országos napilapokban is megjelenhettek Kulcsszavak: árvízvédelem, tájékoztatás, hírközlés. A Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi szempontból kiemelt figyelmet érdemel. A folyók heves vízjárása, és az a tény, hogy a vízgyűjtőterületek - éppen a nagy esésű, hegyvidéki - 85 %-a az országhatáron kívül esik. Különösen veszélyes ez, hiszen a csapadékot követő 1-2 napon belül az áradás mértéke akár a 8-10 métert is elérheti. Az Igazgatóság folyóvizekben gazdag, 5456 km 2 nagyságú működési területének 38 %-át (120 település, 121 ezer ember) veszélyeztetik árvizek, ahol a lakosság aggódik, hiszen még elevenen él emlékezetében az 1970 évi árvízkatasztrófa. 1993-ban a Tisza árhulláma Tivadarnál mindössze 7 (!) cm-rel maradt el az addigi, az 1970. évi maximumtól. 1995 karácsonyán pedig a tiszai magas vízállás rendkívüli tartóssága okozott riadalmat a lakosság körében. Az utóbbi évtizedek legveszélyesebb árvize az 1998. novemberi tiszai árvíz volt, amikor a folyó SzabolcsSzatmár-Bereg megyei szakaszának több, mint 70 %án (!) az addig mért legnagyobb vízszintet meghaladó vízállások alakultak ki. Az árvíz rendkívüli helyzetet teremtett nemcsak a védekezés, hanem a tájékoztatás, mai divatosabb kifejezéssel a PR területén is. Az Igazgatóság egyik pillanatról a másikra a figyelem középpontjába került. A vízügyi téma - sokszínűsége, mozgalmassága folytán - igen kedvelt az újságírók és riporterek körében. Az Igazgatóság sajátos helyzetéből adódóan a nyugalmasabb időszakokat is árvíz-, illetve belvíz-védekezési periódusok taglalják, így begyakorolt, szabályozott rendje van már a tájékoztatási munkának is. Az eredményesség nagymértékben függ a folyamatosan végzett, bizalomra épülő PR munka minőségétől, amely nem nélkülözheti az alapfokú pszichológiai ismereteket sem. A lélektan törvényszerűségeinek figyelembe vétele segítette a PR eszközeinek és módszereinek hatékonyságát, különösen a bizalomerősítő feladatok ellátását, melyet az úgynevezett " béke-idő"ben kell megalapozni. A tájékoztatás folyamata 1998. november l-jén az egyik kereskedelmi televízió társaság Vásárosiiaményba.n helyszíni riportot készített, ahol éppen azokban az órákban tetőzött a Tisza az addigi legnagyobb, az 1970. évi mértékadó vízállást közel egy méterrel megközelítő szinten. Akkor még senki sem gondolta, hogy néhány nap elteltével minden eddigit meghaladó árhullám levonulásának lehetünk tanúi November 4-én délután, az egymást követő hídrometeorológiai jelentések, előrejelzések már egyértelműen jelezték a rendkívüli árvízi helyzet kialakulását. Éjfélkor összeült a Megyei Védelmi Bizottság, azt követően pedig sajtótájékoztatóra került sor. A szokatlan éjszakai időpont ellenére a bizottság teljes létszámmal, a hírközlő szervek együttese is szép számmal képviseltette magát. Ezúttal is nagyfokú bizalom nyilvánult meg a Vízügyi Igazgatóság iránt. Senki nem kérdőjelezte meg a helyzet komolyságát, realitását (Itt csak zárójelben jegyzem meg, hogy ekkor még csak az elsőfokú védekezésnek megfelelő vízszint alakult ki a tiszabecsi határszelvényben.) 4-én a késő délután elkezdődött a védelmi szervezet mozgósítása. Érzékelhető volt, hogy az igazgatóság "hadra fogható" szakember állománya a várható feladathoz képest kevés. A Tájékoztatási Szakcsoport feladatai A védelmi törzzsel szorosan együttműködő, de munkáját önállóan ellátó Tájékoztatási Szakcsoport fő feladata volt a belső és külső kommunikációs tevékenység ellátása. Ezáltal a védelmi törzs, a műszaki ügyelet terhelése nagy mértékben csökkent, s a védekezés irányítása zavartalan lehetett. A sajtóval való időt rabló foglalkozás - riportok, nyilatkozatok és háttér-információk adása, tájékoztatók készítése, sajtótájékoztatók szervezése - a Tájékoztatási Szakcsoport feladata volt, amelynek ellátásához a védekezési helyzet teljes körű ismerete mellett, nagy mértékű felelősségvállalás is szükséges volt. A pánik hangulat elkerülése érdekében a kommunikációs munkában a szűken vett tájékoztatáson kívül nagy hangsúlyt kapott a tudósítók felelősségtudatának felélesztése. Egyébként az információközlést illetően minden egyes, az Igazgatósághoz forduló személy rangsorolás nélkül egyformán fontos volt. Az Igazgatóságon belüli tájékoztatási feladatok A szakasz-védelemvezetők és osztagparancsnokok naponta legalább egy alkalommal részletes ismertetőt kaptak a védelmi vonal teljes egészére vonatkozóan, így informáltságuk mindig naprakész volt.
