Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

5-6. szám - XLI. Hidrobiológus Napok: "Vízi ökoszisztémák (taxonómia, biodíverzitás, biomonitorozás, élőhelyek frakmentációja, inváziós fajok biológiája)" Tihany, 1999 október 6-8.

301 Mind 1995 és 1996 júniusa és októbere között a Kecskés-zugi Holt-Körösön jellemző hő-rétegezettséget találtunk (7. ábra). A felkeveredés szeptember végén kezdődött el, minden bizonnyal a szeles időjárás beköszöntével. Ennek az eredményeként a vízhőmérséklet szinte a teljes víztérben 15-18°C között volt. A legmagasabb vízhőmérsékletet (27°C, 1. ábra) 1996 augusztus közepén mértük a vízfelszínen. Az epilimnion és a hipolimnion közötti legnagyobb hőmérséklet különbséget mindkét évben augusztus közepén mértük, ez 1995-ben 6°C, míg 1996-ben 9°C volt. 1995. októbere és 1996. májusa között a vízhőmérséklet kiegyenlített volt, rétegzettséget nem tapasztaltunk. 1995. december végén a vízhőmérséklet a vízfenéken 5°C körüli volt, míg a vízfelszín teljesen befagyott. A víztér legmélyebb pontján mért legnagyobb vízmélység 3,5 m volt. A Secci-átlátszóság 1,5 és 3,5 m között változott. A víz bázikus jellegű volt, a pH 7,0 és 7,8 között változott {1.táblázat). A vezetőképesség 86 (esős tavaszi periódusban) és 402 |aS m"

1 között volt. A vizsgálataink során 83 algafajt határoztunk meg. Egyes algataxonok esetében több mint 5 fajt találtunk (Chlorophyceae, Zygophyceae, Bacillariophyceae, Cryptophyta), míg más csoportok esetében ez a szám 5, vagy 5 alatt volt (Euglenophyta 5, Dinophyta 4, Chrysophytceae 3, Prymnesiophyceae és Cianoprocarióta 1 faj). A fitoplankton becsült biomasszája 450 - 1,100 |ig L"

1 között változott. Az előfordult fajok közül 11 legalább egyszer a biomassza több mint 5 %-át adta. E fajok alkalmasak a fitoplankton szezonális változásainak megfelelő leírására. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% J IASONDJ FMAMJ 1995 1996 B C Y A NOPROC A RY OTA • EUGLENOPHYTA O CHRYSOPHYCEAE • BACILLARIOPHYCEAE Q CRYPTOPHYTA 8 DINOPHYTA O CHLOROPHYTA 3. ábra. Fitoplankton össz-biomassza százalékos arányának változása a vizsgálat során. Fig. 3. Total phytoplankton percentage of biomass of the major phytoplankton groups over the investigation 1995 júniusa és 1996 márciusa között a biomassza jó részét a nagytestű Dinophyta fajok adták (15-80%), Ceratium hirundinella, Peridinium cinctum, Peridinium bipes, Peridinium palatinum. A Ceratium hirundinella volt a domináns faj a nyári és kora őszi időszakban. 1996 július közepén a biomassza 79 %-át jelentette. Viszonylag kis egyedszámban télen is előfordult, bár a téli időszakban a Peridinium palatinum volt a meghatározó faj. Tavasszal a Peridinium cinctum és a Peridinium adta biomassza jelentős részét. Szintén jelentős részét jelentette a biomasszának a Bacillariophyceae taxonba tartozó fajok biomasszája, mely elsősorban 1996 áprilisa és júniusa között volt jelentős (10-50%). Elsősorban egy viszonylag nagytestű kovaalga, az Aulacoseira gram/lata volt a domináns, a tavasz során a biomassza 18-42%-át is ez a faj jelentette. 1. táblázat A Kecskés-zugi Holt-Körös limnológiai paraméterei Table 1. Main limnological parameters in Kecskés-zugi Holl-Körös Átlag Tartomány Szórás Ammónia (ngN L'

1) 18 2-21 10 Hőmérséklet (°C) 12,8 4,8-18,1 4,8 Kalcium (mg L"

1) 6,4 6,3-6,6 0,2 Kálium (mg L1) 0,45 0,44-0,47 0,01 Klorid (mg L"

1) 0,5 0,44-0,68 0,12 Klorofill-a mg m

3"' 9,6 1,8-17,3 1,0 Lúgosság (meq L~') 0,45 0,36-0,62 0,8 Magnézium (mg L"

1) 1,8 0,91-2,12 0,41 N/P arány 36 1,8-140 38 Nátrium (mg L"') 3,8 3,1-4,4 0,24 Nitrát (|igN L'

1) 3,8 0,22-4,2 0,8 Nitrit (ngN L1) 0,7 0,11-1,9 0,25 Oxigén (mg L,") 8,2 7,25-11,2 1,4 Ossz-P (ngP L ') 5,3 3,9-12,8 2,8 pH 7,2 7,0-7,8 0,32 SiOj (mg L"

1) 17,5 12,5-22,8 3,3 Szulfát (mg L'

1) 1,61 0,95-2,21 0,7 Vezetőképesség (jaS cm"

1) 209,0 86,0-402,0 9 A Chlorophyta fajok a nyári időszakban voltak a plankton meghatározó elmei, nyáron, illetve kora ősszel a biomassza 28 %-ot jelentették (Staurastrum paradoxum 9 %, Ankistrodesmus falcatus 7 %, Scenedesmus quadricauda, és S. ecornis együttesen 5 %). Cryptophyta fajok közül a Cryptomonas ovata és a C. erosa volt az, amely biomassza tekintetében jelentős tekinthető. A téli, ill. nyári vizsgálati periódus egy időszakaiban 10-30 %-át adták az össz-biomasszának. Az Euglenophyta fajok közül egy fajt emelhetünk ki, az Euglena acus-t, amely, a téli vizsgálati periódus egyes időszakában a biomassza 10 %-át képviselte. A Chrysophyceae családba tartozó fajok elsősorban télen és ősszel fordultak elő. A biomassza 5-7 %-át 1996 őszén a Dinobryon sertularia, 1995 telén 5 %-át a Mallomonas tonsurata jelentette. A Prymnesiophyceae taxonba tartozó Chrysochromulina parva, előfordulása alkalmával 1 %-át jelentette az összbiomasszának. A Merismopedia punctata, Cianoprokarióta faj biomasszája előfordulásakor, nem érte el a biomassza 1 %-át. 4. Összefoglalás A Kecskés-zugi Holt-Körös egy sekély, oligotróf víztér. Magas szilikát és kalcium, alacsony klorofill-a és szerves anyag tartalommal, nyáron monomiktikus, hőrétegzett víztesttel jellemezhető. A szilikát koncentráció kissé magasabb, mint amit a PEG-modellben találhatunk, ez elsősorban a Magyarországon típusos magas szilikáttartalmú alapkőzet sajátságának az eredménye. Az őszi periódusban a biomassza fokozatosan megnő. 1995 novemberében (hűvös volt az ősz) a biomassza majdnem 50%-át a Dinophyta fajok {Peridinium palatinum) jelentik. Mindezek a jelenségek megegyeznek a PEG-modell 4. és 5. állításával. Az őszi-téli átmenet során, a rétegzettség elmúlásával és a Si/P és N/P arány növekedésével a kovaalgák meny-