Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

5-6. szám - XLI. Hidrobiológus Napok: "Vízi ökoszisztémák (taxonómia, biodíverzitás, biomonitorozás, élőhelyek frakmentációja, inváziós fajok biológiája)" Tihany, 1999 október 6-8.

302 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80. feVF. 5. SZ. nyisége megnőtt (Aulacoseira granulata). Ez a jelenség megegyezik a PEG-modell 18. állításával. A téli időszakban Keskés-zugi Holt-Körösben, hasonlóan a többi állóvizekhez a szervetlen nitrogénformák mennyisége megnő Ugyanakkor a biomassza az éves minimumot éri el. Ez egyezést mutat a PEG-modell 21. állításával. Tavasszal vízhőmérséklet növekedése, ill. a napsütéses órák számának növekedésével 1996-ban az algabiomasza fokozatosan emelkedett. Ekkor a biomassza majdnem 50 %-át a kovaalgák (Aulacoseira granulata), 25 %-át a Cryptophyta fajok adták. Chlorophyta és Euglenophyta fajok 10 %-10 %-ban fordultak elő. Mindezek a fajok Reynolds (1987a.,b., 1993) kategorizálása szerint ún. "pioneer", R-stratégista fajok. Ez a jelenség megegyezik a PEG-modell első állításával, mely viszonylag alacsony biomassza értéket jelent, jó fényviszonyokkal és bő tápanyagforrásokkal A PEG-modell 9. állítása alapján a nyári periódusban egy Cryptophyta-Chlorophyta dominanciát várnánk. Ehelyett azonban a két taxon mindössze 7-17 %-át adja a nyári időszakban az össz-biomasszának. A nyári időszak domináns szervezete a nagytestű Ceratium hirundinella volt (57-80 %). Ez a dominancia minden valószínűséggel a azzal magyarázható, hogy ekkor a kifalás nagyon fontos jelenség volt a víztérben és a Ceratium hirundinella sokkal rezisztensebb ilyen tekintetben, mint általában egy Chlorophyta, vagy Cryptophyta faj. A Kecskés-zugi Holt-Körösben a foszfor valószínűleg az egész év során az egyik fo limitáló faktor (N/P

i

t= 36). A szilikát koncentráció viszonylag állandó és magas (átlag = 17 mg Si0

2 L" 1), a kovaalgák nem limitált növekedéséhez szükséges 11 mg L"'-nél sohasem volt kisebb. Az alacsony tápanyagtartalom nem teszi lehetővé nyáron a Chlorophyta és Cianoprokarióta fajok tömeges előfordulását. A nyári rétegzett periódus során a vízoszlop stabilitása és az alacsony Si/P arány a kovaalgák tömeges előfordulásának sem kedvez. Ugyanakkor a táplálékforrások jól hozzáférhetőek a gyorsan mozgó és a predációra kevésbé érzékeny, nagytestű Dinophyta fajok esetében. Mivel zooplanktonra vonatkozó vizsgálatokat nem végeztünk így a modellel való összevetést a nyári periódusban felelősséggel nem végezhetjük el. Ugyanakkor az összehangolt fitoplankton és Zooplankton vizsgálatokra ez a jelenség felhívja a figyelmet, melyek Magyarországon, egy-két kiemelt fontosságú víztértől eltekintve, alig folynak. Eredményeink alapján azt állíthatjuk, hogy bár a Kecskés-zugi Holt-Körös kémiai paraméterek tekintetében és a fitoplankton szezonális összetételében kissé eltér azoktól a vízterektől, melyek alapján a modellt készítették, ill. tesztelték. A modell alkalmazhatósága rendkívül jónak bizonyult. 60-70 %-os egyezést találtunk a Kecskés-zugi Holt-Körösre vonatkoztatva. Az alapvetően mély, rétegzett tavakra felépített modell ilyen szintű adaptálhatósága már önmagában kuriozitás. Mindemellett egy sekély víztér nyári állandó rétegzettsége már önmagában is unikum jellegű és ismét felveti azt a problémát, hogy a víztereknek a biológiai szempontból való elkülönítésük során fokozottan figyelembe kell vennünk annak "rétegzett" vagy "nem rétegzett" voltát, mert lehetséges, hogy a vizekben folyó kémiai és biológiai jelenségeknek a szempontjából ezek sokkal fontosabbak, mint a víznek magának a mélysége. 4. Köszönetnyilvánítás A tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, Magyar Vidékért Alapítvány, Univereitas Alapítvány, az Országos Tudományos Kutatási Alap (F 23761, T029636) támogatásával készült 5. Irodalom Fetfötdy L. (1987): Biológiai vízminősítés.

[Biological water classification], 4. Kiadás. In Felfbldy (ed.): Vízügyi Hidrobiológia, VGI, Budapest, 258 pp. Páljy I. (1995): Tisza-völgyi holtágak. Közlekedési és Hírközlési Minisztérium, Budaf>est. 197 pp. Reynolds, C. S. (1987a): Community organisation in the freshwater planktoa In Gee, J. H. R, Giller, P. S. (ed.): The organisation of communities, past and present, 297-325. Blackwell Scientific Publication. London Reynolds, C. S. (1987b): The response of phytoplankton communities to changing lake environments. Swiss J. Hydrol. 49 (2): 220-236. Reynolds, C. S. (1993): The ecology of freshwater phytoplankton Cambridge University Press. Cambridge. 384 p. Sommer, U, Gliwicz, Z M„ Lampert W„ Duncan A. (1986): The PEGmodell of seasonal succession of planktonic events in fresh waters Arch. Hydrobiol. 106: 433-471. Taylor, W. D„ Wetzel, R. G. (1988): Phytoplankton community dynamics in Lawrence Lake of southwestern Michigan. Arch. Hidrobiol./Suppl. 81 (4): 491-632. Observations on adaptability of the PEG-model (Plankton Ecological Group) in Kecskés-zugi Holt-Körös István Grigorszky, Gábor Borics, Judit Padisák, Keve Tihamér Kiss, György Borbély, György Dévai, Sándor Nagy, Béla Kiss, Zoltán Müller, Erika Bárdosi, Enikő Iványi, Gabriella Pór, Zoltán Sára Abstract The objectives of this paper are to determine the phytoplankton structure and to discuss the main patterns of seasonal variations of the phytoplankton species of a 1 lungarian oxbow The present article is the first concerning oxbow phytoplankton community and discussing data in relation with the steps proposed by the PEG model. To sum up, tough the chemical characteristic of Kecskés-zugi Holt-Körös differ slightly only those given in the PEG model built and had been tested, the model are able to describe the phytoplankton process and highly adaptable for the oxbow Key words: PEG-model, stratification.