Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)
1. szám - Nyeste Sándor–Nehr Tibor: A csőtörési gyakoriság csökkentése frekvenciaváltóval
26 HIDROLÓGIAI K. OZLÓNY 2000. 80. ÉVF. 1 . SZ. szakasznál (kb. l-l km) csövet cserél. Megválaszolatlan, hogy mekkora „áttevődés" várható; - A szintszabályozás helyett az indítási nyomás szabályozására tér át a HG üzemben hagyásával. Ebben az esetben a gépház „veszélyeztetett" környezetében stabil lesz a nyomás; a szállított térfogatáramtól függő hossz menti nyomásesés miatt a HG szintje jelentősen változna. Mintegy 3 m különbség várható a nappali és az éjszakai szint között; - A szintszabályozás helyett az indítási nyomás szabályozására tér át a HG kizárásával, azaz a jól ismert, HG nélküli, frekvenciaváltós nyomástartást üzemeltet. Ebben az esetben a hálózati nyomás 10-15 m-rel csökkenthető, de a tűzivíz ellátásban gondok jelentkezhetnek; - A meglévő frekvenciaváltóját lágyindító jellegűvé módosítja. Az állásosra (nem folytonos szintméréssel működő) visszaalakított szivattyú a saját hűtése érdekében azonnal felfut kb. 35 Hz-re, innen akár 0,5 h alatt éri el a maximális fordulatszámot; a kikapcsolás hasonló módon történik. Ezt szemlélteti a 9. ábra. Ha szintszabályozás a cél, akkor a c.) eset a jó. De, ebben az esetben a pangást csökkentő, a csekély szintingadozást is megengedő b.) eset a jobb. A valódi cél nem a jó minőségű szintszabályozás, hanem a ki- és a bekapcsolások megszüntetése. Megvizsgálandó kérdés: a csőtörési gyakoriság hogyan fitgg össze a PID paraméterekkel? A vizsgálat céljára a paramétereket a következő sávokból választottuk ki: UM6 6j £ I £ 200 s D = 0 j 0,4j £ x £ 3j ij sr s 5i t = a szintjel szűrését végzó alul-áteresztó szűrő időállandója. T-a frekvenciaváltóban beállítható fel- és lefutási rámpáid! Az előzőkből csak egy-egy kombinációt állítottak elő kb. l-l hónapra. A rövid észlelési időtartamból adódóan a tapasztalatok matematikai statisztikai módszerekkel nem értékelhetők. Ezt előrebocsátva jelenthető ki, hogy a választott PID értékek és a csőtörési gyakoriság között nem lehetett kapcsolatot találni. Megnehezítette az értékelést, hogy nem volt mód annak eldöntésére, hogy a beállított új PID értékek, vagy a 2. pontban részletezett, padkára ráhajtó nehéz járművek okozták-e éppen az adott csőtörést. (A törési mintáknak anyagtechnológiai laboratóriumban történő vizsgálatára nem került sor). A hosszú (4 km) jelzőkábel ellenére a VLT villámcsapások másodlagos hatásaitól nem károsodott. A villámcsapások másodlagos hatásaira a tervezés, üzemeltetés során viszont feltétlenül figyelni kell. További lehetőségek A frekvenciaváltós szinttartás csőtörési mutatója az első két évben 0,2 db/hét, jelenleg 0,3 db/hét körül alakul. A 7. pontban kifejtettek alapján a PID tagok módosításától javulás nem várható. Mit tehet még az üzemeltető? - Még kisebb teljesítményű, kisebb szállítású hálózati szivattyút épít be, vagy tovább csökkenti az föu«-ot. A csúcsidőben is ritkán van szükség a jelenlegi, már most sem 50 Hz-es értékre; - Mind a két HG-t üzemelteti, és 1-1,5 m-rel leviszi az üzemi szintet, az üzemi nyomást, - A mároki vízfolyás völgyében és gépházhoz közeli 9. ábra Összefoglalás Víziközmű üzemeltetési tapasztalat, hogy egy NA 150 gerincvezeték gyakori csőtöréseit sem lágyindító, sem nyomáshatároló szelep, sem szivattyúcsere, hanem frekvenciaváltó beépítésével lehetett jelentősen mérsékelni. A pangó vizek keletkezése kellő gondossággal elkerülhető. Az utóbbi időben növekvő csótörési gyakoriság kapcsán a csőcsere, vagy szintszabályozás helyett nyomás szabályozás, és a frekvenciaváltó átprogramozása javasolható. Irodalom Józsa István, Csonka Ferenc-. Hosszú nyersvízvezeték üzemeltetési tapasztalatai, Hidrológiai Közlöny, 64. év}., 3., 179-182. o (1984) Józsa István-. Szivattyúzási rendszerek fejlődése a Fővárosi Vízmüveknél, Hidrológiai Közlöny, 73. tv}., 3., 149-155. o. (1993) Fáy Csaba, Halász Gábor, Havas András: A Soproni Vízmű rekonstrukciója és a kapcsolódó vizsgálatok. Hidrológiai Közlöny, 67. év}, 1., 28-33.0. (1985) A kézirat beérkezett: 1999. június 30. NYESTE SÁNDOR Okleveles villamosmérnök (Budapesti Műszaki Egyetem, Villamosmérnöki Kar, 1979) A Dr. Nyers Bt tagjaként a víziközművek területén alkalmazott olyan mérés- és szabályozástechnikai vizsgálatokkal foglalkozik, amelyeknek fÖ célja a költségek csökkentése és a minőség javítása. NE HR TIBOR Okleveles építőmérnök (Budapesti Műszaki Egyetem, Építőmérnöki Kar, 1984), vízellátás-csatornázási szakmérnök. A TENKESVIZ KFT műszaki vezetőjeként a cég vízellátási, szennyvíztisztítási ügyeit irányítja. Abstract: Keywords: Controlling pipe ruptures by means of frequency conversion Nyeste, S. - Nehr, T. A number of ruptures occurred cm a 150 mm I.D. PVC main header. The attempts at controlling these ruptures are reviewed. As a temporary solution the Sequence converter is projx>sed to the distribution network operators , PVC pipe, rupture, fequency converter, PID controller
